Szombathelyi Egyházmegye

Szécshenyi 2020 - Európai Szociális Alap

Magyarok zarándoklata Mariazellben

00190

Nagy Lajos királyunk mariazelli búcsújárásának hatszázötvenéves évfordulója alkalmából 2013-ban nemzeti zarándoklatot tartottak Mariazellben; több mint ezerötszáz magyar – külhoni és anyaországi - kereste fel az ősi Mária-kegyhelyet ebből az alkalomból. Idén ennek már 660. évfordulójára is emlékezhettünk. A Mária-kegyhelyek között Mariazell az egyik legősibb búcsújáró helyünk, mivel kezdete 1157 decemberére tehető. Nagy Lajos királyunk Istenanya iránti tiszteletének és bőkezű adományának az eredménye ez a szép Bazilika. A magyarok ma is élő Mária-tiszteletének a bizonyítéka az a sok ezer zarándok, akik folyamatosan érkeznek Mariazellbe a Kárpát-medence minden részéből.

Minden évben nyaranta sok száz magyar zarándokol el gyalogosan Mariazellbe a körülbelül 0012 150 km-es északi, középső, vagy déli útvonalon.

A magyar zarándoknapok évről évre október első hétvégéjén tartják. Ennek fő szervezője mindig a Bazilika magyar gyóntatója volt – hosszú éveken át Kühár Ede OSB atya – az emigráns magyar közösségekkel és lelkipásztorokkal. Az elmúlt közel másfél évtizedben nem volt állandó magyar gyóntató Mariezellben, így Magyarországról történt a szervezés az ausztriai magyarok kiváló és lelkes lelkipásztorai: Dr. Varga János atya, Pál László helynök atya, Gáspár Adalbert OSB atya, Molnár Ottó atya és Holló István atya segítségével, közreműködésével. Ők ma is az ausztriai magyar hitélet oszlopai. Az elmúlt években a Misszió Tours jóvoltából is sok ezer zarándok jutott el az ősi Mária kegyhelyre. 

Magyarok Nagyasszonyához idén is sokan elzarándokoltak erre a gyönyörű búcsúra. A szentmise Dr. Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek atya volt. A szentmisén a világhírű Angelica Leánykar énekelt Kodály-misét, majd délután 17 órakor koncertet adtak a Bazilika főoltára előtt. Érsek atyával együtt koncelebráltak az Ausztriában szolgálatot teljesítő magyar lelkipásztorok és az Anyaországból a zarándokokkal érkezett papok és szerzetesek.

00118Nagy megtiszteltetés, hogy a zarándoklaton részt vett, a szeptember óta Bécsben szolgálatot teljesítő, Szilágyiné Bátorfi Edit rendkívüli és meghatalmazott nagykövet.

A szentmise kezdetén köszöntötte a híveket Michael Staberl OSB superior, hangsúlyozva azt, hogy a magyaroknak nemzeti zarándokhelye Mariazell, amit nemcsak Nagy Lajos király nagylelkű adománya és az Őt ábrázoló szobrok és freskók jelentik, hanem az ide haza, a Magyarok Nagyasszonyához érkező magyarok.

Érsek atya a következő szavakkal köszönte meg a Superiornak a fogadtatást: „Szeretnénk kifejezni köszönetünket és hálának azért, hogy Mariazellt a magyarországi hívek otthonává tetted, a folyamatosan gyarapodó létszámú gyalogos és más csoportos zarándokokat szeretettel fogadod!

Köszönjük, hogy segítetted a magyar zarándoknap szervezését, ezzel lehetőséget teremtve00119 a határainkon túl élő testvérekkel a közös zarándoklat lelki élményét.

A Jósiten éltessen sokáig, erőben, egészségen mariazelli közösséged körében és a Mariazelli Szűzanya oltalmába ajánlunk!”

A hívekkel megtöltött Bazilikában az Érsek atya szentbeszédének elején az erkölcseiben hanyatló nyugati világról beszélt, ahol a hit helyett az egyén és a szeretet számít, de a hit nélküli szeretet vakvágány – hangsúlyozta. Így sokkal fontosabb a pillanatnyi boldogság, az, hogy ne sértsük meg mások „érzékenységét”. A Szűzanya megőrizte hitét, pedig a fia élete első 30 évében nem tett semmi különöset.

Ács volt, de Márk evangéliumában olvashattuk, hogy később Názáretben azt beszélték, hogy elment az esze. A Szűzanya ekkor is megőrizte a hitét, ahogy akkor is, amikormenekültek Egyiptomba, vagy amikor állt a kereszt alatt, vagy amikor várta a a tanítványokkal a Szentlélek eljövetelét.

Hit nélkül nem érdemes élni - emelte ki a nyugalmazott főpásztor. A hit viszont szeretet nélkül nem működik. A Rózsafüzér Királynőjének emléknapját ünneplik október 7-én a világegyházban, ezért érsek atya feltette a kérdést, mivel kezdődik a szentolvasó – hitünk megvallásával, aztán a Szentháromságba vetett hitünk megerősítésével, majd végigvezet Jézus életének minden jelentős eseményén.

A Szűzanya, az Úr alázatos szolgáló leánya ott van Jézus életének minden fontos állomásánál, de soha nem helyezi előtérbe magát, mindig szelíden a háttérben látjuk.

A Magyarok Nagyasszonyának ünnepén pedig szót kell ejteni a hazaszeretetről is. A Szűzanya is szerette a hazáját, Izraelt, ahogy a Magnificatban is énekelte: „Gondjába vette gyermekét, Izraelt, megemlékezett irgalmáról, melyet atyáinknak hajdan megígért, Ábrahámnak és utódainak mindörökké.”

A hazaszeretet sok mélyítést szenvedett el az utóbbi évszázadokban, s most is megvan az akarat az egyformaságra. Egység az egyformaságban sokak célja, de mi azt mondjuk, hogy egység a sokszínűűségben, egymás iránti kölcsönös szeretetben.

Gyula érsek atya Harsányi Lajos versével zárta beszédét.

Dr. Márfi Gyula érsek szentbeszéde ITT visszahallgatható!  

A szentmise végén keresztúti ájtatosságon vettek részt a hívek, melyet Barkó Gábor Ágoston OSB tihanyi bencés atya vezetett. A zarándokok a Misszió Tours által biztosított hangosításnak köszönhetően kapcsolódtak be az énekekben, imádságokba. Majd Barkó atya áldásával indultak le a zarándokok a Golgotáról vissza a városba.

A 17 órakor kezdődő hangversenyen az Angelica Leánykar előadásában:

Ralph B. Woodward: Alleluia

Kodály Zoltán: 150. genfi zsoltár

Kodály Zoltán: Ének Szent István királyhoz

Franz Biebl: Ave Maria

Alice Tegnér: Ave Maria

Bepi De Marzi: Ave Maria

Liszt Ferenc: O salutaris hosti,

Hugo Hammarström: Kyrie

Simon Wawer: O du stille Zeit

Ola Gjeilo: Northern Lights

Ēriks Ešenvalds: O salutaris hostia

Ruth Watson Henderson: May the road rise to meet you művei hangottak el.

Szólót énekelt: Laczkó Anna és Nemes Barbara.

 

Szöveg: Maurer Péter és Pálfalvi-Ősze Judit