Prokop Péter kiállítása a Martineumban
Csütörtökön nyílt Prokop Péter kíállítás a Martineum Felnőttképző Akadémián, a festő halálának 20. évfordulóján.
A kiállítás elején Maurer Péter a Martineum Felnőttképző Akadémia igazgatója köszöntötte a jelenlévőket. Prokop Péter kiállított képei a MFA épületében találhatóak. A képek történetét elevenítette fel Igazgató úr. Még Rómában találkozott a művésszel és képeivel. Veres András püspök atya a püspökségen tárolt Prokop képeket az intézmény rendelkezésére bocsátotta. A képek kibontása után derült fény arra, hogy valóban egy szegény papfestő képei kerültek elő. A kiállítás helyszínén többször van lelkigyakorlat, ebben segítenek Prokop Péter képei is, ezek mellett lehet elmélkedni. Az intézményben több, mint 60 kép található, melyek most ki lettek állítva, ebben nagy segítség volt Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész.
A kiállítást Dr. Prokopp Mária professzorasszony, Széchenyi-díjas művészettörténész nyitotta meg, akit családi szálak is kötnek Prokop Péterhez. A kiállítás után „PROKOP pap és festő a 20. században” című film került levetítésre. A film 2015-ben készült el. Szőke Péter operatőr is részt vett a kiállításmegnyitón, melyen a filmvetítést ő vezette.
Professzorasszony felidézte Prokop Péter életét, a közös családi szálakat, munkásságát. Prokop Péter édesapja papi szabó volt Kalocsán. Szemben a templommal laktak. Nagyon hívő családban nőtt fel a festő. Abban az időben a kereszténység Magyarországon átlag életforma volt. A művész már akkor rajzolt, amikor még csak négykézláb tudott járni. A kalocsai jezsuita gimnáziumban tanult Prokop, itt nagyon magas műveltségre tett szert. A 6. gimnázium után szeminarista lett. Gimnáziumi évei alatt, plakátokat készített, szerette az irodalmat. 1938-ban részt vett az Eucharisztikus Kongresszuson, nagyon fontos oszlopa volt az induló Regnum Marianumnak is. A második világháború előtt 1942-ben szentelték pappá, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén. Prokop Péter 84 évet élt. A szentelése után nevelői állást kapott Budapesten, hogy rajzot tudjon tanulni, majd később tanítani. El kellett hagynia Magyarországot. Rómába emigrált, ott képezte tovább magát, és 1999-ig itt élt, közben alkotott Amerikában és sok más helyen is. 1950-ben készítette Sükösdön első nagy művét a plébániatemplom szentélyében. Festészetében az erős színeket használta. Megnyitóbeszéde végén Prokopp Mária meghívta a jelenlévőket, hogy járják körbe vele együtt a kiállítás képeit, így magyarázta el a képek tartalmát és Prokop Péter művészetét. Ezután került sor, a Prokop Péter életét feldolgozó film kommentált vetítésére.
Professzorasszony gondolatait a következő mondatban foglalta össze: „Minden művészetnek az a célja, hogy felemelje az ember lelkét.”
