Imádkozni a kiengesztelődés, a hivatás kegyelméért - Boldog Brenner Jánosra emlékezik egyházmegyénk
1957. december 14-éről 15-ére virradó éjjel ölték meg Brenner Jánost, a Szombathelyi Egyházmegye káplánját a ma Szentgotthárdhoz tartozó Zsida felé vezető úton. Egyházmegyénk minden évben megemlékezik vértanúsorsú papjáról, akit 2018. május 1-jén avattak boldoggá.
December 16-án a szombathelyi Székesegyházban kezdődött a megemlékezés a Boldog Salkaházi Sára Technikum növendékeinek lelki ráhangolódást segítő programjával. Szentbeszédében Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök a kiengesztelődésről és a hivatásról osztotta meg gondolatait. Kiemelte: mindannyian keressük ami Brenner János életéből imádságra indít minket. Amiért veletek együtt szeretnék ma imádozni Brener János sírjánál az a kiengesztelődés, mondta Balázs püspök. Krisztussal a halál szabadulás a bűntől és átmenet az örök életbe. De Krisztus nélkül a halál csak gyűlöletes dolog. Amikor Brenner Jánosnak a vértanúhalála eszemben jár úgy érzem, hogy még mindig sokminden várja a mi hívő közösségünk életében hogy tudjunk kiengesztelődni. A kiengesztelődés megbékélés saját magunkkal ,az elszalasztott lehetőségeinkkel, a gyengeségeinkkel, a bűneink fájdalmával. A kiengesztelődés vágyakozás arra, hogy megbékéljünk másokkal, akiket magunktól nem akarnánk szeretni, akiket magunktól nem választanánk, de összesodort velük az élet, emelte ki a püspök. A 20. század soha nem látott mértékben lemeztelenítette az embert, megmutatta aljasságát, gépiesített gonoszságát, rendszerré szerveztek hazugságot, igazságtalanságot, elnyomatást Keleten, Nyugaton, Északon, Délen. Miért vannak körülöttünk beteg lelkűek? Mert az Isten szeretete helyett az emberek ármánykodásának lett gyümölcse a világ. A természetnek az egészséges közelsége helyett az ember betonrengeteget épít és választ, és nem találja a békét.
Amikor Boldog János atyának arra a sötét útjára gondolok amelyen megtámadták, azt kérem Jézustól, hogy ajándékozzon meg a kiengesztelődés ajándékával. Adjon bátorságot ahhoz, hogy a kiengesztelődés, a béke, az igazságosság követe lehessek veletek együtt, mondta Martos Levente Balázs. Elmondta: aki letérdel és imádkozik gyakran megkönnyebbül. Ezt is jelenti a kiengesztelődés.
Szeretnék imádkozni János atya sírjánál és hiszem vele együtt a hivatás kegyelméért. A keresztény hivatás nem foglalkozás kérdése. Nem a megélhetés gondjai vezetik. A keresztény hivatás egy Istennek élt élet amelyben az ember egyre nagyobb szeretettel rátalál az életének azokra a formáira amelyben megfosztatik önmagától de boldog mert van kiért élnie. Amikor az Egyházban hivatásról beszélünk először említünk papi és szerzetesi hivatásról, mert az olyan mint a szikra, amellyel lángra akarjuk lobbantani a közösségünkben a hitet. De gondolunk másokra: a házastársi hivatásra vagy az élethivatásként választott szolgálatra, amelyben el kell mélyülni, de ki is éghet, el is fáradhat az ember. És így életünk végéig megmarad a feladat: a felismert hivatásban hűséget kérjünk, a szeretet erejét megéljük, a szeretet gyümölcsöző igazságát megtapasztaljuk. János atya kitárta a szívét, hogy átölelje a világot. Ő megküzdött előbb szerzetesi, majd papi hivatásáért. Aki lendülettel és fiatalos derűvel tudta szeretni a rájukbízottakat, más élethelyzetben mint amit elsőre elképzelt magának és aki hitünk szerint az égben ismerte fel, hogy hivatása a vértanúk hivatása lett.
Imádkozni a hivatásért aktuális minden életszakaszban, de talán különösen fontos a fiatalok esetében, emelte ki Balázs püspök, hangsúlyozva: napjainkban a fiatalok gyakran azt mondják, hogy reménytelenség járja körül a világot. Azt látják nincsenek igazi távlatok, biztonságot jelentő keretek amikben valaki bátran elköteleződhet mert tudja jó lesz. Keresünk kell élethivatásunkat, nem életünk csak önmagunknak, nem lehetünk bezárt kagylók.
Az imádság kegyelem. Nem tehetünk mást mint várjuk Istennek ezt a kegyelmét. Ha leborulunk János atya oltára előtt megérint minket az ő személyisége. Hisszük, hogy él abban az Úristenben akit mai minden élet forrásaként, teremtőként, megváltóként, elevenítőként tisztelünk és szeretünk. A világban üldöztetés vár rátok, de bízzatok: én legyőztem a világot, zárta gondolatait Martos Levente Balázs.
Az evangélium után került sor a december 1-jével 5 évre kinevezett esperesek eskütételére. Áldozás után átadták a Székely János megyéspüspök által alapított Brenner János-díjat, az egyházmegye azon ministránsának aki szolgálatával, életével méltónak bizonyul erre. Idén a Vasvári Plébánián szolgálatot teljesítő Tánczos Martin részesült a díjban.
Ezt követően Székely János megyéspüspök imádkozott Boldog Brenner János atya sírjánál, miközben mécseseket helyeztek el az oltárnál. A szentmise végén Székely János megyéspüspök újra meghirdette a Fogadj örökbe egy papot! akciót. Lényege, hogy a jelentkezők 1 éven át mindennap imádkoznak egyházmegyénk azon papjáért akit véletlenszerűen kiválasztottak. A kezdeményezéshez később is lehet csatlakozni a Pasztorális Iroda számára jelezve a szándékot. Az ünnepség délután Szentgotthárdon folytatódik.
A szentmise visszanézhető egyházmegyénk Youtube csatornáján ide kattintva.
