A meg nem született gyermek szobra Kőszegen
Március 13-án érkezett Kőszegre Martin Hudacek alkotása, a Meg nem született gyermek szobra.
Ez a megbocsátást hirdető vándorszobor a világ minden táján nők ezreinek adta vissza a már-már elfeledett lelki békét. A meg nem született gyermek emléke sokaknak mindennap visszatérő fájdalom, amiről alig mernek beszélni. A szoborral való találkozás enyhülést nyújt ezekre a sebekre, segít feldolgozni az abortusz(ok) emlékét.
Egy hétig volt látható az alkotás a kőszegi Jézus Szíve plébániatemplomban, mialatt számtalan igen gazdag program szolgált a hívek lelki épülésére.
A fatimai engesztelő szentmise napján érkezett meg a szobor, amelyet Császár István, a
győri Brenner János Hittudományi Főiskola spirituálisa mutatott be – Kirner A. Zoltán, plébános, Gombos T. Bálint, esperes, valamint Böcskei Győző, a győri bazilika plébánosának koncelebrálásával.
Már az első estén is érezhető volt, hogy a kőszegi híveket megérintette az alkotás. A szónok szentbeszédébén a megtérésről beszélt; kitért arra is, hogy az oltár előtti szobor is gondolkodásra késztet és bűnbánatra int. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az Isten végtelenül irgalmas hozzánk.
Csütörtökön a rózsafüzér és az azt követő szentmise után engesztelő szentségimádás volt az abortuszok áldozataiért.
Nagyböjt lévén a péntek kiemelt jelentőséggel bírt; különösen, hogy ezen az estén kezdődött a háromnapos nagyböjti lelkigyakorlat, amelyet Fekete Szabolcs Benedek, a Szombathelyi Egyházmegye segédpüspöke tartott. A szentmisét megelőzően keresztutat jártunk, majd e napnak legmeghatóbb eseménye következett: Kabay Zoltán és Kabay-Melega Anikó tanúságtétele. Az édesanya arról mesélt, miként élték meg súlyosan beteg kislányuk, Árnika elfogadását, a várakozással teli nem könnyű hónapokat, és azokat a heteket, amit itt, a földön együtt tölthettek. Megrendítő volt hallgatni, ahogy Anikó sorolta, hogy micsoda kegyelmi ajándékokkal halmozta el őket Isten Árnika lényén keresztül, és arról is beszélt, miként erősödött meg a keresztek által házasságuk, családi életük.
Szombaton délelőtt szép számú beteg, idős testvérünknek szolgáltatta ki püspök atya a betegek szentségét; az esti, második lelkigyakorlatos szentmisét megelőzően közösen imádkoztuk a rózsafüzért, majd a szentmisében, tovább haladva lelki zarándokutunkon, Szabolcs püspök atya folytatta a haldokló Jézus szavairól való elmélkedést.
Ezen az estén lelki adoptálásra is lehetőség volt. Megható és megerősítő volt a szobor előtt állva ígéretet tenni, hogy kilenc hónapon át imádkozunk egy megfogant, de abortusztól veszélyeztetett gyermekért, akit egyedül Isten ismer, hogy szülei vállalják az életét. A szentmisét követően kötetlen beszélgetésre is lehetőség adódott Szabolcs püspök atyával.
Nagyböjt 5. vasárnapján délelőtt hallgathattuk meg a lelkigyakorlat záró szentbeszédét; az utolsó három, talán legnehezebb krisztusi szóról való elmélkedést követően újra visszaidéztük a kereszten kimondott hét szót. Megérthettük, hogy Jézus a kereszten mutatta be a világtörténelem legelső szentmiséjét – és önmagát hagyta nekünk ajándékul a világ végéig, hogy ebből az áldozatból részesülhessünk minden egyes nap, amikor szeretnénk. „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre..”
Március 18-án, hétfőn közös ökumenikus áhítatot tartottak az Árpád-házi Szent Margit Gimnázium és az Evangélikus Technikum diákjai a szobor előtt, majd zárásképpen március 19-én, Szent József ünnepén az édesapák közös ministrálása gyermekeikkel, majd megáldásuk szintén a szobor jelenlétében – igazán lélekemelő momentumok voltak.
Köszönet ezekért a napokért - a szentgyónás, a szentmisék, a lelkigyakorlat, a szentségimádás, és minden egyes látható és láthatatlan találkozás kegyelméért! Hála Neked, Urunk!
Pontyos Andrea
