Szombathelyi Egyházmegye

Szécshenyi 2020 - Európai Szociális Alap

Mária oltalma alatt – Beszélgetés Tóth Csaba Munkácsy-díjas festmőművésszel 65. születésnapja alkalmából

kuldetes-meghivoTóth Csaba, Munkácsy-díjas festőművésszel 65. születésnapja alkalmából készült interjú. Tóth Csabának május 30-án nyílik kiállítása Szombathelyen az Agora-Sportházban. A meghívó letölthető itt. 

kuldetes-plakat2- Május végén a szombathelyi AGORA- Művelődés és Sportházban retrospektív kiállításod nyílik majd „Küldetés” címmel, ami pályád ötven évét öleli fel. Beszélnél erről a fél évszázadról?

Mindkét testvéremmel Mária napján, szombaton születtünk, édesanyánk nagy jelentőséget tulajdonított ennek. Én egy autoimmun betegséggel jöttem a világra, aminek következtében a Pelikán park melletti gyermekkórházban küzdöttek az életemért az orvosok. A szüleim misét mondattak a gyógyulásomért a szombathelyi Ferences templomban, sőt olyan kritikus volt az állapotom, hogy ott is kereszteltek meg. Féléves korom után gyógyultan engedtek haza a kórházból. Mária oltalmát életem során több alkalommal megtapasztaltam, életveszélyes helyzetekben megmentette az életem, kritikus életszakaszokon segített át és olyan lehetőségeket adott az életben, amire nem számíthattam (pl. a Munkácsy-díj és a Simsay-díj, vagy az utóbbi 4 évben megjelent 3 könyvem). Házunk építésekor az alapásás közben egy körömnyi I Ferdinánd idejéből való Patróna Hungariae-s ezüstpénzt találtam, ezt a motívumot aztán vakolatdíszben az elkészült ház homlokzatára megmintáztam. A hátsó homlokzatra pedig a szentkoronát készítettem ugyanígy, együtt Mária országát jelképezi a családom számára. Bálint Sándor szerint ezek a jelképekkel bíró oromdíszek oltalmazzák a házat és lakóit, és ez nálunk is így történt, feleségemmel, Varga Bernadett iparművésszel négy gyermeket neveltünk fel és juttattunk el a diplomáig.

a-mi-sziklas-madonnank-eloadas-a-martineumban-garas-kalman-foto- A rendszerváltás óta tanítasz a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán, majd annak jogutódjaiban, Nyugat-magyarországi Egyetemen és ELTE Savaria Egyetemi Központban. Mellette 9 évig tanítottál a Szombathelyi Művészeti Gimnáziumban is. Nyugdíjba vonulásoddal azonban mindennek vége lesz. Nem fog hiányozni a tanítás?

A festészet mellett mindig is tanárnak készültem, és ma is úgy gondolom, mint az érem két oldala, ez a két hivatás kiegészíti, sőt feltételezi egymást. A legnagyobb szenvedélyéről taníthat az ember, ugyanakkor egy festmény önmagában is tanítás, tehát, ha most tanárként véget is a pályám, festményeimmel továbbra is tanítani fogok, József Attila nyomdokain „én az egész népemet fogom, nem középiskolás fokon tanítani.”

- A májusi életműkiállításodat ezek szerint egyfajta összegzésnek szánod. Egy korszaknak vége, de mi következik utána?

Valóban egyfajta mérleg, vagy megmérettetés lesz ez a kiállítás, számomra is és a közönség számára is. A kiállítás címe is erre utal, úgy érzem, a kapott talentummal el kell számolni. Azonban nem tekintem lezárásnak, csupán egy fontos állomásnak. Az utóbbi években kevesebbet tudtam festeni, önmagamhoz képest rengeteg elmaradásom van. Mindezeket nyugdíjas időmben pótolni szeretném, ha elkészülök velük, egy olyan monumentális kiállításban gondolkodom, ami csak nagyméretű imádkozó, könyörgő és hálát adó kezeket fog ábrázolni „Kyrie eleison” címmel, ezekben az apokaliptikus időkben nincs fontosabb ennél.

a-3-konyv- Említetted, hogy az utóbbi években kevesebbet festettél, helyette könyveket írtál, jelentettél meg. Minderről adnál egyfajta összegzést?

A Szépművészeti Múzeum Mária gyermekével és a kis Keresztelő Szent Jánossal festménye kapcsán a sziklájáról, barlangjáról és forrásáról még a következőket szeretném elmondani: A toscanai Domenico Cavalca domonkosrendi szerzetes, Keresztelő Szent János életrajzában leírja, hogy a gyermek János Uriel angyal oltalma alatt állt, amikor a kis Jézussal találkozott a pusztában a Szent család Egyiptomba való menekülése során. Leonardo ezt a jelenetet örökítette meg mindkét Sziklás Madonna festményén, és ezt a találkozást látjuk a budapesti Szépművészeti Múzeum Mária gyermekével és a kis keresztelő Szent Jánossal festményén is, Uriel angyal nélkül. Boldog Emmerich Katalin ágostonrendi apáca, „A Boldogságos Szűz Mária élete című munkájában a történetet így beszéli el: „A szent családnak menekülés közben három helyütt volt csak éjjeli szállása... A nappalt gyakran barlangokban és elhagyott pusztákon töltötte el József és Mária. A menekülőknek igen sokat kellett szenvedniük. Gyakran szomjúság gyötörte őket, Isten egy ízben csodálatos forrást fakasztott, amelynek hűsítő vizétől újra éledt az elfáradt szent család. A hatodik este egy barlangban látjuk Máriát és Józsefet a kis Jézussal... A hely, ahol ezek történtek, igen nevezetes hely volt... Mária egy ízben követet küldött Erzsébethez és tudatta vele, hogy Heródes a kisgyermekek életére tör, azért meneküljön el a kis Jánossal otthonából.” Mind a Sziklás Madonnákon, mind a budapesti festményen látjuk a barlangot és a forrást, a Sziklás Madonnákon a barlangot egészen közelről (belülről), a Szépművészeti Múzeum festményén Mária homloka mellett (a mögötte lévő sziklában), míg Mária hajkoronája mellett a sziklából fakadó forrást. (A Sziklás Madonnáknál a kép előterében a forrás gyöngykavicsos partját látjuk.) A budapesti kép hátterében, a távolban Jeruzsálem várfalai láthatók. A Firenzei Állami Levéltárban a múlt évben fedeztek fel egy eddig kiadatlan dokumentumot, amely szerint Vincitől nem messze, a Montalbano hegység egy sziklájából 1473-ban egy forrás fakadt, aminek vize csodatévő, gyógyító erővel bírt és szenteltvízként is használták. Paolo Antini levéltáros szerint Leonardónak az Uffizi Képtárban őrzött, az Arno völgyét ábrázoló, egyetlen datált rajza (amely 1473. augusztus 5-én, Havas Boldogasszony napján készült, ami abban az időben talán a legnagyobb Máriaünnepnek számított) ezt a helyszínt ábrázolja. A rajzon látható szikla morfológiaiája nagyon hasonló a budapesti festmény hátterében lévővel, ami újabb összefüggések lehetőségét vetik fel. A 21 éves Leonardo e napon örökítette meg a sziklát és a forrást és ennek következtében a későbbi festményein e két motívumot összekötötte Szűz Máriával és a szeplőtelen fogantatással, ami az akkori időkben a Ferenceseknek adott igazi küldetést (IV. Sixtus pápa 1476-ban fogadta el a szeplőtelen fogantatás ünnepét). A forrás gyöngykavicsos fövenye Leonardo mindkét későbbi Sziklás Madonna képén és mindkét Szent Anna harmadmagával festményén is visszaköszön.

a-mi-sziklas-madonnank-konyvbemutato-a-berzsenyi-konyvtarban-garas-kalman-foto- Könyveidben, tanulmányaidban több, egészen új megközelítéssel találkozunk. Minek köszönhető mindez?

Egykori tanárom, Móser Zoltán fotóművész nemrég fogalmazta meg egy interjúban: „a látáshoz tudás is kell, mivel a műveltségünk szerint látunk”. A Szépművészeti Múzeum festményének a Szent Bernát kápolna oltárképeként (1478) való beazonosításában ez segített, mivel megpróbáltam abból a szellemiségből megközelíteni a képet, amiben megfogant és létrejött. Elisabeth Kübler-Ross, a híre pszichológus mondja: „tudományosan az jár el tisztességesen, aki azt írja le, amire rábukkant, s emellett elmagyarázza, hogyan jutott el a végkövetkeztetésig”. Írásaimban én is ezt tettem.

- Izgalommal várjuk a május végi kiállításod, és köszönöm a beszélgetést.

 

Szöveg: Maurer Péter