Boldog Brenner Jánosról szóló előadás Körmenden
2024. március 18-án Körmenden a Faludi Ferenc Könyvtár Olvasótermében Bodorkós Imre szentgotthárdi plébános úr tartott előadást a Körmendi KÉSZ szervezésében, szép számú érdeklődő jelenlétében, „Legyetek szeretettel: Vallomások Boldog Brenner Jánosról” címmel.
Az előadás elején az előadó felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy szentek földjén élünk, hisz a korai kereszténység idején itt szenvedett vértanúhalált Szent Quirinus áldozópap, valamint itt született Szent Márton egyházmegyénk védőszentje, s Körmend védőszentje Boldog Batthyány László családja is itt élt.
A XX. század vértanú szentje Boldog Brenner János. A szentek itt közöttünk, elérhető közelségben vannak, hiszen a vértanú testvére jelenleg is él.
Szentgotthárd városa földrajzi helyzetéből fakadóan szoros kapcsolatban él a hármashatáron – szlovén- osztrák- magyar- belül a szlovén katolikus egyházközösséggel, gyakoriak a zarándok buszok, és a más módon érkező zarándokok. Halász Dániel boldoggá avatási eljárását elindították. A magyar-szlovén áldozó papot Tito államfő alatt, hasonló körülmények között gyilkolták meg, mint Brenner Jánost. A szomszédos egyházmegyék próbálják a két szentéletű vértanúk tiszteletét kölcsönösen elmélyíteni.
Brenner János 1931-ben született, édesapja mérnök, édasanyja a felvidékről származott. Boldog, kiegyensúlyozott családi életet éltek. A nagymama nagyon vallásos volt, szerette volna, ha fia, Brenner János édesapja pap lesz, azonban ha ő nem is, de 5 unokája a papi hivatást választotta.
Szombathelyen és Pécsett is laktak. Kapcsolatba kerültek a ciszterci renddel.
Tanulmányait Budapesten végezte. Komolyan vette a tanulmányait, a feladatokat, amelyekkel szembesült. Elhamarkodott döntéseket nem hozott. Jól tanult. Kisduktorként, mint felsőbb éves segítette a tanulmányaikat megkezdő kispap növendékeket hivatásuk elsajátításába.
1955. június 19-én Kovács Sándor szombathelyi püspök szentelte pappá, s 1955.09.01-tól a rábakethelyi diszpoziciónak megfelelően Dr. Kozma Ferenc plébános úr mellett lelkipásztori feladatot látott el.
Önfeláldozó volt, törekedett pap testvéreivel a jó kapcsolatra. Nem volt semmilyen szenvedélye. Nagyon szerették a hívek, kicsinyek és idősek egyaránt! Ezt a népszerűséget az akkori államvezetés nem tűrte. a gyilkosságnak voltak előzményei: A motorkerékpárján a féket megrongálták, s balesetet szenvedett. Farönköket doboltak az útjába, amikor a motorral utazott. Az akkori püspököt is megfenyegették, hogy helyezze át máshová, azonban ő azt mondta: „nem félek”. Idegen, bőrkabátos emberek tűntek fel a városban a merénylet előtti napokban. 1957. december 15. napján halt vértanú halált, advent 3. vasárnapjának hajnalán. Éjszaka beteghez hívták, magához vette az Oltáriszentséget és indult. Az első támadást visszaverte, de a második támadást a túlerő miatt már nem tudta. 32 késszúrással megölték. Ráléptek a nyakára, s végül a trágyadomb mellé húzva hagyták magára. A nyomozás során törekedtek a bizonyítékok eltusolására. próbálták a lopást, vagy nővel való kapcsolatokat ráhúzni, de még a hatóságok is tisztának találták. A felmerülő tanúk közül ketten is gyilkosság áldozataivá váltak. Azóta a mai napig félelemben vannak az eseményt túlélők.
A gyilkosság a katolikus hit iránti gyűlölet miatt történt.
Tisztelete nyilvánul meg napjainkban a gyilkosság közelében épült Jó Pásztor kápolnában, illetve jelenleg a Boldog Brenner Jánosról nevezett kápolnában. A felszentelt kispapok az újmiséjüket itt mutatják be elsőként. Két darab csont ereklyét és csontszilánkot őriznek tőle Szentgotthárdon több templomban. A ciszterci rend világ szerte hirdeti az ő vértanúságát. Szentgotthárd városa a Szombathelyi Egyházmegyével együtt pályázatot írt ki zarándokház építésére, a vértanúság útjának felújítására és a gyilkosság helyszínén új templom felállítására.
A plébános úr az előadásának végén rávilágított, hogy az Úr Jézus Krisztus kereszthalálából fakad a vértanúk halála.
Majd végül kiosztásra került Boldog Brenner János körmendi festményéről készült kép is, melyet Körmenden a Boldog Batthyány László templomban 2014-ben Brenner József, jelenleg nagyprépost és Németh Zoltán plébános ünnepi szentmise keretében megáldott. A képet Kőházy Anna festette. A képen a vértanú jelmondata is olvasható:
„Az Istent szeretőknek minden a javára válik” /Rom 8,28/
Szöveg: Szigeti Lajosné
