Szeretettel, emberséggel - Közszolgálatban dolgozók szentmiséje Szombathelyen

Minden évben különlegesen szép ünnep a közszolgálatban dolgozók szentmiséje szombathelyi Székesegyházban. Idén június 20-án gyűltek össze a különböző ágazatokban tevékenykedő szakemberek, hogy hálát adjanak és egyben áldást kérjenek munkájukra.

Több mint két évtizedes hagyomány Szombathelyen a közszolgálatban dolgozókért bemutatott szentmise. Orvosok, ápolók, mentősök, bírák, ügyészek, ügyvédek, közjegyzők, tanárok, rendőrök, katasztrófa védelemben, büntetésvégrehajtásban dolgozók, szociális munkások, szociális gondozók, védőnők, bölcsődei, óvodai dolgozók, állami és kormányhivatalokban, polgármesteri hivatalokban, szociális és gyermekotthonokban, kereskedelemben dolgozók, önkormányzati képviselők, média, a kulturális, tudományos élet munkatársai, civil és karitatív szervezetek képviselői jöttek el. Szeretnénk megköszönni azt a sok szolgálatot, türelmet, segítőkészséget amit amikor valaki rászorul erre újra és újra a közszolgálat dolgozóin keresztül megkaphat, mondta Székely János. Imádkozunk a szolgálat igazi lényegéért: azért, hogy a néha nehézkes ügyek, hivatali korlátok mögött mindig meglássuk a rászoruló embert és segítő kezet nyújtsunk számukra.

Az evangéliumra utalva a megyéspüspök kiemelte: Jézus imára tanít minket, aminek lényege: közösség egymással. Ebben az egységben imádkozhatunk hitelesen Istenhez. Énné az ember a Te által lehet: a másik ember arcában, tükrében fedezhetjük fel magunkat, mondta a főpásztor, hozzátéve: akkor tanulunk meg szeretni ha a szeretetünket elfogadják. Egymás által leszünk önmagunkká.

De szükségünk van a tágabb közösségre, amely biztosítja a közjót: azokat a testi, szellemi, lelki feltételeket amik ahhoz kellenek, hogy az ember kibontakozzon pl. a kulturúban, tudásban. A közszogálatban dolgozók ezt szolgálják. Az ember célja, hogy minőségben növekedjen, ne pedig az anyagi javak mértéktelen fogyasztásában. Pl. emberi kapcsolatokban, művészetekben, tudományokban, lelki javakban.

A szolgálatkészség, a szeretet, a testvériség lelkületéért imádkozunk a mai napon, zárta szentbeszédét Székely János.