A gyógyulás helye - Kötetbemutató Szent Vid hazai tiszteletéről szeptember 16-án Perenyében
Szeptember 16-án mutatják be Perenyében Medgyesy S. Norbert: A gyógyulás helye. Szent Vitus hazai tisztelete, Velem-Szentvid története, áhítatformái és a perenyeiek fogadalmi zarándoklata című könyvét. A meghívó letölthető itt.
A könyv Vitus (Vid) segítőszent hazai kultusztörténetét és annak magyarországi központját, a Vas vármegyei, kőszeghegyaljai Velem község felett magasodó Szent Vid-kápolna történetét, újkori áhítatformáit és a perenyeiek fogadalmi zarándoklatát mutatja be. A kötet az ismert írott történeti források és a szóbeli néphagyomány teljeskörű feltárásával, kritikai kiadásával és elemzésével elsőként részletezi a kultuszhely történetét, paraliturgiáját és regionális-spirituális jelentőségét.
A 800-as években alapított Velem-Szentvid az Árpád-kor óta a kőszegszerdahelyi plébánia része. E búcsújáróhelyhez kötődő mirákulumok 1643-tól kezdve több csodás gyógyulásról szólnak. A XVIII. században búcsúengedéllyel ferences remetelak, szentkút, kálvária, Szent Anna-, Fájdalmas Szűz Mária- és Szent Kereszt-kápolna állt a Szent Vid-templom mellett. Répcekethely, Rőtfalva és Rendek, Léka, Und, Kőszeg és esetenként Felsőcsatár, Bucsu, Dozmat, Torony és Szombathely népe Vid és Mária Magdolna ünnepén zarándokolt ide az 1670-es évek óta.
A közeli, kőszeghegyaljai Perenye község népe az 1849-es kolerajárvány idején tett fogadalmat: a kór elmúlásáért könyörögve a Szent Vid-kápolnába zarándokolt. Kérése teljesült és az 1855-ös erős járvány idején már csak egy ember halt meg a faluban. A perenyeiek azóta minden évben szeptember utolsó vasárnapján, előénekeseik és előimádkozóik vezetésével, hűségesen megtartják őseik fogadalmát. Napjainkban ez az esemény jelenti a Dunántúl egyik legősibb, közel 1200 esztendős katolikus templomának legfényesebb ünnepnapját. A könyv e gyalogos zarándokút állomásait, áhítatformáit, saját imádságait, helyi szöveg- és dallamváltozatban élő 26 népénekét kottával adja közre és elemzi. A kötetben elsősorban a perenyeieknek és más búcsújáróknak a Szent Vid-kápolnához és a zarándoklathoz kötődő 71 személyes vallomása, emlékezése, tanúságtétele is olvasható, mert e búcsújárás Perenye legsajátosabb, egyben hitet, erőt, identitást adó közösségi ünnepe. A kötet emellett térképeket, színes és fekete-fehér képeket, továbbá terjedelmes angol és német összefoglalást, személynév-, helynév- és zenei mutatót tartalmaz.
A Medgyesy S. Norbert történész, népének-kutató által írt könyv lapjain Szent Vitus liturgiája Kovács Andrea egyházzene-kutató munkájaként, a bronzkori leleteket is megőrzött középkori Szentvid-vár története Fekete Mária és Kiss Gábor régészek kutatásaiból olvasható.
