Bódi Mária Magdolna lelki napot tartottak Szombathelyen
Bódi Mária Magdolna életét, lelkiségét ismerhették meg az érdeklődők február 1-jén a Martineum Felnőttképző Akadémián megrendezett lelki napon. A nap során Szakács Péter révfülöpi plébános, a Veszprémi Főegyházmegye Bódi Mária Magdolna tiszteletével kapcsolatos referense, a boldoggá avatási eljárás egyházmegyei szakaszának delegátusa tartott előadást Magdi imádságos életéről, de egy házaspár tanúságtételét is hallhatták a résztvevők.
Mint ismert, Ferenc pápa 2024. május 23-án aláírásával elismerte a Bódi Mária Magdolna vértanúságáról szóló dekrétumot, ami azt jelenti, hogy az Egyház az oltárra emeli és a boldogok sorában fogja tisztelni a fiatalon vértanúhalált halt munkáslányt, aki tisztaságával, szolgáló szeretetével és alázatosságával munkálkodott embertársainak testi és lelki gazdagodásában. Boldoggá avatása 2025. április 26-án lesz Veszprémben, amelyre a Szombathelyi Egyházmegyéből is indul zarándoklat.
A készület jegyében tartottak lelki napot február 1-jén Szombathelyen, a Martineumban, hogy a résztvevők jobban megismerjék Magdi életét és imádságos lelkületét.
Péter atya életrajzi áttekintéssel kezdte előadását. Bódi Mária Magdolna 1921. augusztus 8-án született Szigligeten. Édesapja, Bódi János lovász volt. Kemény, de szív és lélek ember. Édesanyja az erdélyi Felsőszoporról származott, valószínűleg görögkatolikus vallású volt. Jó lelkű, jószívű asszony volt, aki sokat segített a szegényeknek, Két testvére volt: öccse, János és bátyja, Gyula. Magdi gyermekkorának nagy részét Köveskálon töltötte, ahol a katolikus iskola tanulójaként elsajátította az alapvető hitismereteket is, és nagy lelkesedéssel jelentkezett elsőáldozásra és bérmálkozásra. A szentségek vétele mérföldkő volt az életében, ettől kezdve fokozatosan elmélyült hite, sokat imádkozott és egyre több vallásos olvasmányt olvasott. Szeretett a természetben sétálni, imádkozni, imádságos lélekkel szemlélődni. Több lelkigyakorlaton és képzésen is részt vett. 18 évesen a balatonfűzfői Nitrokémia Rt.-be jelentkezett gyári munkásnak. Családi háttere miatt (szülei nem köthettek szentségi házasságot), nem vették fel a szerzetesrendbe, ahova jelentkezett, ezért a gyári munkások között apostolkodott, terjesztette a hitet. Szívgárda csoportot vezetett, majd a Dolgozó Lányok Egyesületében is csoportvezető lett. 1941-ben örök tisztaságot ígérve magánfogadalmat tett. 1945. március 23-án Litéren az egyik szovjet katona kiválasztotta őt, hogy a bunker belsejébe vigye. Ő ellenállt az erőszaknak, ezért a katona lelőtte. Utolsó szavai ezek voltak: „Uram, Királyom, végy magadhoz!”
Szakács Péter atya előadásának központi témája Bódi Magdi ima élete volt, hiszen az Istennel való kapcsolata a kulcsa az ő boldoggá avatásának. Társai megfigyelték nála, hogy amiért ő imádkozott, az szinte mindig beteljesedett. Mi lehetett a titka Magdi imájának? – tette fel a kérdést Péter atya. Jézus imádkozásaiból azt láthatjuk, hogy bensőséges, személyes kapcsolata volt az Atyával. Erre próbálta a tanítványait is ösztönözni, hogy ne külsőséges módon imádkozzanak, hanem hogy bízzanak az Atyában és a Gondviselésben. Jézus arra tanít bennünket, hogy szüntelenül és alázattal imádkozzunk, zörgessünk, és soha ne fáradjunk bele. Péter atya példákat is hozott Magdi életéből, hogy ő ezek alapján hogyan próbált imádkozni. Akár évekig is tudott imádkozni egy jó célért, mert tudta, hogy Isten előbb vagy utóbb teljesíteni fogja. Magdi imádkozott a bűnösök megtéréséért, lelki vezetettjeiért, hogy megkapják a bűnbánat kegyelmét, imádkozott azért is, hogy saját hibáit leküzdhesse, a szükséget szenvedőkért, a betegekért, szegényekért és családjáért is.
A szünet után egy házaspár tanúságtételével folytatódott a lelki nap. Borbála és Zoltán arról beszéltek, hogy nekik, mint család, mit jelent Bódi Magdi élete. Négy dolgot emeltek ki, ahol kapcsolódni tudnak Magdi életéhez. Az egyik a tisztaság, amit házasságban is meg lehet élni, és a tisztaság az a hűséget is jelenti. Itt nem csak a házastársi hűségre gondoltak, hanem arra is, hogy az idejüket, energiájukat a házastársukra fordítják. A másik kapcsolódási pont szerintük a példamutatási szerep, amit családos keresztényként nyújtanak a környezetükben. A harmadik ilyen pont a fizikai munka, a negyedik pedig a temperamentum, mint közösségformáló erő. A házaspár őszintén vallott a családjukat ért nehézségekről is, amelyekről azonban nem megtörten beszéltek, hanem azzal a nyugodtsággal, hogy bíznak a Jóistenben, aki majd megsegíti őket.
A Bódi Mária Magdolna lelki nap szentségimádással zárult a Kálvária templomban. A résztvevők közösen és egyénileg is imádkoztak az Oltáriszentség előtt.
