Az Oltáriszentség titka - Előadás Magyarlakon
A „Lelki est felnőtteknek” című sorozat e havi rendezvényén dr. Takács Gyula plébános, iskolalelkész tartott előadást az Oltáriszentségről, annak imádásáról a Magyarlak-Csörötnek Általános Iskolában március 17-én.
A környező falvakból, a szomszédos szentgotthárdi plébániáról is szép számban érkeztek hívek, akiket Frigy József akolitus, a Szent Antal Karitászcsoport vezetője köszöntött. Az előadás felvezetésében reményének adott hangot, hogy az Egyházmegye által meghirdetett 24 órás Szentségimádásban – jelenlévő – résztvevők gyümölcsöket termő lelki útravalót hallhatnak az este folyamán tudós-tanár papjuktól.
Nem csalatkozhattak hallgatói – tanítványai ezen az estén – Gyula atya tanításában, aki a legelején az Oltáriszentséget egy misztériumnak, egy rejtett, fel nem fedhető, fel nem oldható titoknak mutatta be, amelyet nem megérteni, megfejteni, csak szemlélni kell. Ezért aztán az Oltáriszentség környezetét mutatta be, hogy valamiképpen mégis láthatóvá tegye a láthatatlant. A környezet pedig nem más, mint a szentmise, amiben lépésről lépésre haladva, az egyes történések által jutunk el a földről az égbe. A szentmisét Krisztus mutatja be, ő mondja: „Ez az én testem”. Krisztus minden ígéret igenje. Azon ígéreteké, amelyeket megszámlálhatatlanul kötött Isten az üdvtörténet során: Noéval, Ábrahámmal, Mózessel, Dáviddal, és sokakkal, sok alkalommal. A szentmisében mindent látunk: az eget, az Atyát, mindent. És ez az Oltáriszentség környezete. Ugyanezt látjuk az Oltáriszentségben.
Azt érzékeljük az Oltáriszentségben, hogy nem tudjuk. Ezt a „nemtudást” elengedve, János evangéliumából csak ismételgessük a tanítványok rácsodálkozását: Jánosét – „Az Úr az!” (Jn 21,7), Mária Magdolnáét – „Rabbóni, mesterem!” (Jn 20,16), vagy Tamásét – „Én Uram és Istenem!” (Jn 20,28). Nézzünk fel az Oltáriszentségre és ismételjük, ismerjük fel mi is az Urat.
Az előadás után a résztvevők kérdéseket fogalmaztak meg és kaptak választ Gyula atyától az Oltáriszentség imádásáról, a két szín alatti áldozásról, az imádságok különbőzőségéről és minden imádság, azok minden módozatának elfogadásáról. Lelki vezetőjük egészen személyes élményeket, Istenhez felemelt pillanatait is megosztotta a jelenlévőkkel, akik igazán hálásak voltak ezért a tanúságtételért. A Szentlélek kísérte ezt a szép estét, boldogan és tovább gondolkodásra serkentő útravalóval térhettek haza a megjelent hívek, szívükben már a következő 24 órás Szentségimádás vágyakozásával.
