Szombathelyi Egyházmegye

Szécshenyi 2020 - Európai Szociális Alap

Emlékezés Tibola Imre nagyprépostra

Tibola Imre atyára emlékezünkA nemrég elhunyt Tibola Imre atyára emlékezünk prof. dr. Széll Kálmán írásával. 

           

Híveit, paptársait és barátait szomorúan, bár nem váratlanul érte a hír, hogy Tibola Imre nagyprépostot, október 10-én az Úr magához szólította.

Nehéz időkben, szegény családban 1930-ban Körmenden született. Kicsi gyermekként részt vett Boldog Batthyány László temetésén, akinek szelleme életre szólóan rabul ejtette. Az Úr hívó szavát követve a papi hivatást választotta. Tanulmányait a legnehezebb Rákosi korszakban végezte, ami után 1954. június 20-án Kovács Sándor püspök pappá szentelte.  Az egyházüldözés félelmet keltő légkörében a szombathelyi Szent Erzsébet Plébánián volt káplán, majd az 1956-os forradalomban való aktív részvétele miatt az ÁVO letartóztatta, megkínozta, bebörtönözte. Súlyos betegen szabadult. Kitiltották a Szombathelyi Egyházmegyéből, Budapesten a Józsefvárosban kisegítő kápláni beosztással kellett beérnie, majd 1958-ban elfoglalhatta boncföldei plébánosi hivatalát. Rendőri felügyelet alatt állva eleinte jobbára gyalog, később kismotoron, sokszor nyakig érő sárban járta a zalai dombokat, végzett hitoktatói munkát, s a lehetőségekhez képest ellátta lelkipásztori teendőit. Többször akarták beszervezni, de soha nem állt kötélnek, a békepapi mozgalomba sem kapcsolódott be. Közben nyelveket tanult, teológiai, főként egyházjogi és gazdasági vonalon képezte magát. Püspöke 1972-től 1974-ig a Gazdasági Hivatal vezetésével bízta meg, ahonnét a – volt ferences - Szent Erzsébet Plébániára került, ahol 1989-ig működött. A ferences rend visszatérte  után 1989-ben került a szombathelyi székesegyházi főplébánia élére. 1999-ben nagyprépost, 2001-ben pedig címzetes pecöli apát lett, végül 2007-ben került nyugállományba.

Plébánosként aktívan részt vett a Székesegyház felújításában. A főplébánia udvarán kialakította a Batthyányról elnevezett közösségi házat. Gondja volt a betegekre: a rokkantak miséjét évente megszervezte, ahogy a siketek és nagyothallók jeltolmácsolásos szentmiséit is. Különösen a szívén viselte a daganatos betegeket, akiknek rendszeres látogatását jó példával elöl járva megszervezte. Batthyány László boldoggá avatásában oroszlánrészt vállalt. Elgondolása szerint alakult meg a Keresztény Egészségügyiek Batthyány Társasága, amelynek egyházi elnöke s egyik fő mozgató rúgója lett. A Szentháromság szobor főtéri visszahelyezése is nagyrészt az ő érdeme. Több könyv mellett Batthyány imakilencedet írt, amit számos nyelvre lefordítottak.

Isten még megengedte, hogy gyémánt miséit elmondhatta. Bár gazdag életművet vallhatott magáénak, voltak még írnivaló tervei. Ám a kopogtatás nélkül beállító betegség erre már nem adott lehetőséget.  Önmagával szemben is igényes, dolgos papi élete példaként szolgálhatott híveinek és paptestvéreinek. Élete alkonyán hosszú, ágyban fekvő betegségében  a külvilággal már csak részben tudott kapcsolatot tartani, ám nem tudhatjuk, hogy mit élt át. Az Irgalmasság Évében megkönyörült rajta az Úr, és magához szólította. Ünnepélyes gyászmisét és temetést követően a Székesegyház papi kriptájába helyezték. Paptársai, hívei és barátai szomorú szívvel búcsúznak, imádkoznak érte és a boldog feltámadás reményében békességes nyugodalmat kívánnak neki.

Szöveg: Prof. Dr. Széll Kálmán