Ferenc pápa hívására kelnek útra - Szent Márton szülővárosából a karitász segítségével zarándokolnak Rómába
Ezekben a napokban Európa minden részében hajléktalanok, elesett, szegény emberek készülődnek életük nagy utazására Rómába. Ferenc pápa hívta meg őket az irgalmasság szentévében Tours-i Szent Márton november 11-i ünnepnapja alkalmából. Magyarországról a Katolikus Karitász jóvoltából november 10-én negyven zarándok kel útra. Ők Szent Márton jubileumi évében Szent Márton szülővárosából, Szombathelyről indulnak.
Szombathelyen három találkozón gyűltek össze a zarándokok azért, hogy lelkileg felkészülten érkezzenek Rómába, a katolikus egyház központjába, a találkozásra Ferenc pápával. Valamennyien a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász szombathelyi vagy kemenespálfai intézményeinek ellátottjai, többségük volt szenvedélybeteg.
Köztük van például Sárfi Katalin, aki megjárta a poklok poklát. Súlyos alkoholistaként naponta hat liter bort ivott, majd rákbeteg is lett. Mindkettőből kigyógyult, már tíz éve absztinens. Hiteles emberként most erőt ad, példát mutat, tanúságot tesz.
– Csodálatos életet kaptam a régi helyett, köszönet érte a Mindenhatónak. Ma rokkantnyugdíjasként dolgozom, emellett próbálok segíteni hajdani sorstársaimnak itt a karitásznál. Eljárok Dömösre is, a Református Iszákosmentő Misszióba.
Varga György is az élet árnyékosabb oldalán haladt évekig.
– 1992-ben munkanélküli lettem. Kicsúszott a lábam alól a talaj, hajléktalanná váltam, úgy éreztem, az alkohol segít. Négy és fél évig voltam alkoholista. 1997-ben kerültem kapcsolatba a karitásszal Szombathelyen, a RÉV Szolgálat munkatársainak segítségével sikerült kigyógyulnom, újra lett munkám. Visszanyertem a hitemet, s a RÉV, a karitász második otthonom ma is, mert szívesen segítek önkéntesként.
Hogyan választódtak ki a Szombathelyi Egyházmegyei Karitásznál a zarándokút résztvevői?
– Az elsődleges szempont az volt, hogy mindannyian gyakorolják a vallásukat és lelkileg felkészülten érkezzenek Rómába, ezért az út előtt szentgyónáson is részt vett mindenki. Elbeszélgettünk velük arról is: csak az jelentkezzen, aki érez magában annyi erőt, hogy betegsége miatt fizikailag, idegileg is bírja a hosszú buszozást, a római programok várható időtartamát – hangsúlyozta Tuczainé Régvári Marietta, a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász igazgatója.
A Rómát sokszor megjárt, a kereszténység fővárosát kitűnően ismerő Várhelyi Tamás szentpéterfai plébánost kérték fel az út lelki vezetőjének. Ő rögtön az első találkozáskor – amelynek középpontjában a köpönyegét megosztó, a szegényeken segítő Szent Márton állt –, tisztázta, mi a különbség a zarándokút és egy szimpla utazás között: a kiránduló kifelé halad, elszakad a civilizációtól, a zarándok útja viszont befelé, önmaga felé tart. A második találkozásuk elején mindenki örült a Katolikus Karitásztól kapott emblémás piros kiskabátnak, s nevettek azon, hogy a szombathelyi egyházmegyei csapat tagjai ilyen egyenruhában már el sem tudnak veszni Rómában. Örömmel hallgatták a részletes programot: mikor találkoznak először a Szentatyával, mikor vesznek részt pápai misén, mikor látogatnak a vatikáni Szent Péter, a falakon kívüli Szent Pál, a lateráni Szent János és a Santa Maria Maggiore bazilikába. A harmadik megbeszélés az elutazás hetének hétfőjén volt, ekkor Rómáról, a tervezett látnivalókról néztek meg filmet.
A zarándokok közül akikkel beszéltem, mind azt mondta: még sohasem járt Rómába, nem is hitte, hogy egyszer eljut majd oda, de hogy még a pápával is találkozhatnak, hát erre gondolni sem mertek. Többen elhatározták: térden csúszva járják meg a Lateráni Szent János-bazilika szomszédságában található márvány Szent Lépcső 28 lépcsőfokát. Tisztában vannak azzal, hogy ez a végefelé nagyon nehéz lesz, de eltökéltek, kihagyhatatlannak tartják az életükből.
