Szombathelyi Egyházmegye

Szécshenyi 2020 - Európai Szociális Alap

Emlékezés dr.Lenarsich Imrére - Az Ikervári Plébánia hírei

Emléktábla avatása NyőgérbenSzentmisét tartottak, és emléktáblát avattak Nyőgérben, halálának 50. évfordulóján. „Felsőcsalogány szülötte, a nyőgéri plébánia 42 éven át volt plébánosa, egyházjogi doktor, címzetes esperes, az Actio Catholica Országos Elnökségének tanácsosa, elismert fotóművész emlékére. Hálából, amiért szeretett híveinek hitét hűségesen megőrizte.” – olvasható az emléktáblán magyar és szlovén nyelven.

 


Emléktábla avatása NyőgérbenDr. Lenarsich Imrére, mint európai gondolkodásmódú, sokoldalúan művelt egyházjogászra, lelkipásztorra, elismert fotóművészre, publicistára hálával és megbecsüléssel emlékezik az utókor. Emlékét őrzik lelkipásztori működésének állomáshelyei: Csendlak (Tišina), Muraszombat (Murska Sobota), Alsószölnök, Nyőgér, a Róla elnevezett alapítvány és gyűjtemény, a vizlendvai (Sveti Jurij) Árpád-kori Szent György plébánia, ahol megkeresztelték és első szentmiseáldozatát bemutatta, valamint szülőfaluja, Felsőcsalogány (Gornji Šlaveči), ahol 2000 óta márványtábla emlékeztet a község hajdani neves szülöttére.

Lelkipásztori teendői mellett a társadalom egyéb területein is sokat tett a köz javára. Számos közéleti tisztséget töltött be, jelentős szerepet vállalt a község vezetésében, vallási, társadalmi és kulturális életében. Sokrétű tevékenysége mellett, figyelme a társadalom minden rétegére, korosztályára kiterjedt. Gyerekekre, fiatalokra, aktív korúakra, idősekre, szegényekre és gazdagokra egyaránt. Mindemellett igazi pásztora volt híveinek. Karizmatikus, szuggesztív egyénisége nagy hatással volt az emberekre. Szentbeszédei meggyőző ereje mély nyomot hagyott a lelkekben, melyet mi sem bizonyított jobban, mint híveinek hitbuzgósága. Lelkipásztori munkáját teljes odaadással, mély és igaz hittel, szívvel-lélekkel végezte. „Én elsősorban pap vagyok, és mint papnak elsősorban kötelességem híveimet a mennyországba ...vezetni.” – vallotta önmagáról, hivatásáról. Egyházias lelkület, szilárd egyéniség, kemény jellem, következetes magatartás, példaadó helytállás jellemezte, melynek nyomán papi hivatások születtek.

Emléktábla avatása NyőgérbenDr. Lenarsich Imre a szlovén és a magyar nyelvet, kultúrát, gondolkodásmódot jól ismerte, mindkettőt magáénak vallotta. Életét testvériesen megosztotta szlovének és magyarok között. 84 évet élt, melynek első felét, 42 évet szlovén vidéken, szlovének között élte le, – bár ebbe beleesnek tanulmányi évei is – élete másik 42 évét pedig magyar közegben töltötte: Nyőgér, Sótony, Bejcgyertyános esperes-plébánosaként. Szlovén és magyar híveinek is építtetett egy-egy templomot. Alsószölnöki plébánossága idején, 1923-ban Szakonyfaluban, nyőgéri plébánossága idején, 1938-ban pedig Bejcgyertyánoson. Nyőgéri plébánosként sem szakadt el a szülőföldtől. A hazai, azaz a szlovénvidék hírei itt is érdekelték, ide is eljutottak hozzá. Szlovén könyveket olvasott, de a Muraszombat és Vidéke újságot is. Ahogy Ő nem feledkezett meg szűkebb pátriájáról, ott sem felejtették el Őt. Még 1957-ben is meghívták Csendlakra, egykori plébánosa, a szlovénvidék vallási, kulturális és politikai életében vezető szerepet betöltő dr. Ivanóczy Ferenc kanonok emléktáblájának avatására.

Dr. Lenarsich Imre a XX. század legnehezebb évtizedeiben élt. Az első világháború idején, – még alsószölnöki éveiben – lengyel katonák pasztorizációját végezte. 1919-ben Szakonyfaluban a Szlovén Nemzeti Tanács Elnökévé választották. A magyar Tanácsköztársaság idején, az üldöztetés elől Grazba menekült. Pártoktól, ideológiáktól független volt, nem hajlott sem jobbra, sem balra. „Hajlíthatatlan, mint a tölgy” – így jellemezte papi pályán egyik útnak indítottja, a sótonyi születésű dr. Szakos Gyula néhai székesfehérvári megyéspüspök.

Dr. Lenarsich Imrére ma is méltán lehetünk büszkék mind magyarok, mind szlovének. Hagyatéka közös kincsünk és örökségünk, s hogy az unokák öröksége is legyen, ezt szolgálja az emlékét ápoló Dr. Lenarsich Imre Helytörténeti és Gyűjteményi Alapítvány, melynek 20 évvel ezelőtt történt létrehozása egy hosszú időn át a község életét figyelemmel kísérő és megörökítő ember munkájának elismerését, és megbecsülését jelenti, ahogy a felavatásra került emléktábla is, mely kétnyelvű, ahogy dr. Lenarsich Imre is kettős identitású volt.

Fekete, olasz gránit alapon a bronz domborművet Kondor János képzőművész, a Sárvári Nádasdy- Vár Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója formázta meg. Neki ez már a harmadik alkotása a községben, Batthyány Lajos vértanú miniszterelnök és Königmajer Károly címzetes püspök, országgyűlési képviselő domborművével együtt. Az emléktáblát szentmisével egybekötött megemlékezést követően, dr. Lenarsich Imre szülőfalujának polgármestere, Jožef Škalič és Nagy Károly, Nyőgér község polgármestere leplezte le a nyőgéri műemlék Szent Imre templom falán. Orbán István kanonok, a Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalan tagja, pápoci perjel, sárvári esperes-plébános áldotta meg, akit még dr. Veres András püspök úr, már mint a szombathelyi egyházmegye kormányzója, kinevezett győri megyéspüspök kért fel arra, hogy őt az eseményen „helyettesítse”. Az avatóbeszédet Szabó Csaba, a Dr. Lenarsich Imre Helytörténeti és Gyűjteményi Alapítvány kuratóriumának elnöke mondta. Közreműködött: Pécz Eszter, a Sárvári Oratórikus Kórus tagja. Felolvasásra került dr. Lenarsich Imre egykori két káplánja, dr. Seregély István, nyugalmazott egri érsek és Németh Károly kanonok, nyugalmazott letenyei esperes-plébános levele. Koszorút helyett el Nyőgér Község Önkormányzata nevében Nagy Károly polgármester, a Bejcgyertyános Egyházközség nevében Németh Béla egyházközségi képviselő, a Dr. Lenarsich Imre Helytörténeti és Gyűjteményi Alapítvány nevében Szabó Csaba kuratórium elnök és Pécz Eszter  kuratóriumi tag, valamint Nyőgér Község  Önkéntes Tűzoltó Egyesülete nevében Berkes Antal parancsnok. Az eseményen többek között jelent volt Milan Matis kuzmai jegyző, és Hirnök József a Magyarországi Szlovének Szövetségének elnöke is. Az emléktáblát a Dr. Lenarsich Imre Helytörténeti és Gyűjteményi Alapítvány állíttatta, a Vas Megyei Közgyűlés, a Magyarországi Szlovének Szövetsége, a Kuzmai Körjegyzőség, Nyőgér Község Önkormányzata támogatásával.

Szöveg: Szabó Csaba – Képek: Kondorné Bujtor Bernadett