Szombathelyi Egyházmegye

Szécshenyi 2020 - Európai Regionális Fejlesztési Alap

Hol tart a cigánypasztoráció Magyarországon? - Székely János segédpüspök a katolikus egyház tevékenységéről adott tájékoztatást


CigánypasztorációTöbb mint 550 résztvevője volt Jánosházán a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász által negyedikként kialakított plébániakert avatásának és második cigány családtalálkozójának. Ezen dr. Székely János segédpüspök úr interjút adott a cigánypasztoráció helyzetéről hazánkban.

CigánypasztorációA  Szombathelyi Egyházmegyei Karitász hét éve kezdte el az üresen álló plébániák újrahasznosítását, a hozzájuk tartozó kertek életre keltését. Ez összefügg az Öngondoskodó Háztartások Programmal. A cél az, hogy a falusi házak kertjében ne csak a fűnyíró berregjen, a családok újra tartsanak állatokat, kerti terményeik által legyenek részben önellátóak. Ezért évek óta vetőmagot és csirkéket oszt ki ingyen a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász. A művelésre példát is ad a katolikus segélyszervezet. A parlagon lévő plébániakertek közül 20 ezer levendula virágzik már hat éve a vásárosmiskei kertben, a kemenespálfai volt katolikus  iskola földterületén 160 szilvafát telepítettek dr. Veres András püspök segédletével, s a püspök úrral közösen telepítették a nagylengyeli 60 szilvafát és a sok-sok csipkebogyó bokrot.

A napokban Jánosházán avatták fel ünnepélyesen a Dorottya-kertet.

CigánypasztorációA plébánia félhektáros földjébe 400 fekete ribizlit és 100 fekete szedret ültettek el. A környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár, V. Németh Zsolt köszöntő levelében azt emelte ki, hogy ez az újabb „tündérkert" már a negyedik, amely a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász áldozatos munkájának köszönhetően megújult. Az államtitkár rendkívül fontosnak tartja, hogy „a Dorottya-kertben is kiemelt, nemes cél, hogy a gyümölcsfa segítségével halmozottan hátrányos helyzetű emberek és családok jussanak munkához, feldolgozhassák a termést, majd a kész termékeket árusítani tudják a helyi piacokon."

CigánypasztorációAz ültetés ünnepélyes befejezésében részt vett Császár István egyházmegyei kormányzó, Horváth József, a karitász lelkivezetője, Kiss András polgármester és a csákánydoroszlói fiatalok Orsós Zoltán atya vezetésével. Dr. Székely János esztergom-budapesti segédpüspök ünnepi misét tartott a templomban, ott vetőmagvakat is megáldott, amelyekből kaptak cigány családok is. Ezután ő áldotta meg a Dorottya-kertet, majd a város főterén hatalmas rendezvénysátorban cigány kulturális csoportok, előadók szórakoztatták a közönséget: a szép számban összegyűlt jánosháziakat, az egyházmegye karitászos önkénteseit, cigány családokat.

Közismert tény, hogy a cigányság felemelése társadalmi és gazdasági érdek is Magyarországon. Az egyházmegyei karitász ezt a fontos ügyet karolta fel, amikor októberben Szombathelyen először rendezett cigány családtalálkozót. Azt is, a jánosházit is megtisztelte jelenlétével dr. Székely János, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Cigánypasztorációs Bizottságának elnöke. Jánosházán megkérdeztük tőle: hol tart a cigánypasztoráció ma Magyarországon?

Cigánypasztoráció- A katolikus egyház évszázadok óta próbál a cigányságért tenni, erről ötszáz évvel ezelőttről maradtak fenn dokumentumok Szatmárban - kezdte válaszát. - Az utóbbi időben nagyon sokat tett Sója Miklós görögkatolikus pap Hodászon a helyi cigány közösségért: templomot építettek a cigánytelepre, megtanította írni-olvasni a fiatalokat. Ő nagy előfutára volt a mai cigány pasztorációnknak. A rendszerváltozás után új lehetőségek nyíltak e téren is. A katolikus egyház a különféle szervezetein keresztül ma 62 közösségi házat működtet roma gyerekeknek, ahova iskola után jönnek tanulni. Több mint tízezer fiatalt érünk el így. Fő cél, hogy ne essenek ki az általános vagy középiskolából.

Dr. Székely János elmondta: a közösségi házak mosakodási lehetőséget, ruhát is adnak, jogi, családsegítő tanácsadás is folyik bennük, a fiatalokat segítik munkahely keresésében is. Esztergomban négy focicsapatuk, egy tánccsoportjuk működik a fiataloknak, a házba ott gyermekorvos is bejár.

- Nagyon nagy erőfeszítés a házak működtetése egyházunknak - említett meg problémát is a segédpüspök. - Gondot okoz a finanszírozásuk, mert gyakran egy pályázat csak egy-másfél évig tart, s mire a következőt kiírják, addig eltelik egy év is. Nagyon nehéz a pedagógusokat, a segítőinket megtartani.

Tapasztalat, hogy a cigány fiatalok, családok könnyebben elfogadják a segítséget, ha saját közegükben kapják. Ezért egy másik nagy kezdeményezése az egyháznak, hogy 150 cigány származású vezetőt képeznek. Ők imacsoportokat, bibliaköröket hoznak majd létre,
közvetítői lehetnek jó ügyeknek, segítői konfliktusok elsimításának.

A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász tavaly kapcsolódott be a cigánypasztorációs munkába. Addig semmilyen cigány program nem valósult meg az egyházmegyében.

- Nagy öröm, hogy a karitász meghallotta az idők szavát, gyönyörűen megszervezte a tavalyi és a mostani találkozót is. Sok egyházmegye van, ahol ez még a jövő zenéje - mondta el dr. Székely János, akitől megtudtuk: cigánypasztorációban a görögkatolikusokon kívül az egri, a váci, a kaposvári és a pécsi egyházmegyék járnak élen hazánkban.

CigánypasztorációAz októberi első cigány családtalálkozó óta nagyon sokfelé hívják az országban egyházmegyénk egyetlen cigány származású papját, Orsós Zoltán csákánydoroszlói plébánost. Iskolákban, börtönökben járt, előadásokat tart, most készül Szegedre, az Értelmiségiek Roma Szakkollégiumába. Csákánydoroszlón megalapította, gitárosként kíséri a többnyire általános iskolás gyerekekből álló Szent Filoména Zene- és Énekkart. Nagy sikert arattak fellépésükkel Jánosházán is.

- Elindult nálunk a lelkipásztori kisegítő kurzus, kilenc asszony tanul roma pasztorációs szakirányt. Oklevelet kapnak majd, plébánosok munkatársaiként aktív résztvevői lesznek a cigány pasztorációs munkának. Segítik a cigányok felzárkózását a keresztény közösségen belül és a társadalomban is.

Orsós Zoltán elmondta még: a cigány és a nem cigány közösségen belül is elmozdulást érzékel. Vasárnap délutánonként párhuzamosan látogat a cigány és magyar családokat. Csákánydoroszlóban a cigányok elég nagy számban ott vannak a szentmisén. A magyarok között vannak, akik örülnek ennek, mások hallgatnak, még nem nyilvánultak meg.

Mi a helyzet Jánosházán, amelyről tudjuk, elég sok cigány él a környékén.

Cigánypasztoráció- Nyolc éves itteni papi munkám tapasztalata azt mondatja velem: néhány családtól eltekintve jó az együttműködés a cigány és a nem cigány emberek között - válaszolta Bodorkós Imre plébános. – A vallásosságukra jellemző, hogy az élet nagy fordulópontjainál, a keresztelésnél és a halálozásnál veszik fel velünk a kapcsolatot. Cigány házasságkötés a nyolc év alatt nem történt, viszont kértek elbocsátást, mert máshol kötöttek házasságot. Hittanórán vannak cigány gyerekek is, az utcán köszönnek, a kapcsolat jónak mondható. Közfoglalkoztatottként a kertben együtt dolgoznak majd nem cigány emberekkel.

- Jánosházán a közmunkások 75 százaléka roma származású, a kertben várhatóan 15 ember dolgozik majd - adja meg a pontos számokat Kiss András, Jánosháza polgármestere, aki hozzáfűzi: - Építő közösségi ereje van a karitászos kezdeményezésnek. Amit termelnek, előállítanak, annak piaca lesz, tehát bevételt hoz majd, ugyanakkor a terület kihasználtsága miatt is kiváló ötlet valósult meg.

A jánosházi kertet Tuczainé Régvária Marietta, az egyházmegyei karitász igazgatója találta ki. Ő volt az, aki egy tavalyi lelkigyakorlat után úgy döntött: felkarolják, elindítják a cigány pasztorációt egyházmegyénkben.

 - Nagyon fontos számunkra, hogy ez összefonódik az öngondoskodó háztartások programjával - emelte ki Tuczainé Régvári Marietta.

Azzal ma már mindenki egyetért, hogy a cigányság ügye elsősorban szociális probléma - hiszen a hazai cigányság szinte teljes egésze halmozottan hátrányos helyzetben él -, ugyanakkor munkába állásuk okán rendkívül fontos gazdasági kérdés is.

A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász folyton új utakat keresve végzi munkáját. A tavaly elkezdett cigánypasztoráció újabb állomásaként április végén a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által 2014-ben megalapított Boldog Ceferino Intézet munkájával ismerkedhetünk majd meg Szombathelyen.

Némethy Mária, a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász sajtóreferense