Szombathelyi Egyházmegye

Püspöki szentmise Nagysimonyiban és a felújított I. világháborús emlékmű megáldása

Püspöki szentmise NagysimonyibanOktóber 8-án, Magyarok Nagyasszony ünnepén dr. Székely János megyéspüspök mutatott be szentmisét Nagysimonyiban. A szertartást követően megáldotta a felújított I. világháborús emlékművet.


Püspöki szentmise NagysimonyibanPatrona Hungariae, azaz Magyarok Nagyasszony tisztelete élő hagyomány Nagysimonyiban. Alapítvány működik, mely Mária, mint nemzetünk védelmezője oltalmában bízva végzi munkáját. Emellett Magyarok Nagyasszonya szobrot is őriznek a templomban.
Szentbeszédében dr. Székely János kitért rá: Európa és közte hazánk legnagyobb baja, hogy az emberek szíve kiürült. Kevés a házasság, kevés gyermek születik és az emberek alig tudnak valamiért lelkesedni. Ennek oka, hogy elveszítettük az élet forrását, az Élő Istent. A magyar népnek lelki megújulásra lenne szüksége. Olyan családokra amelyek Krisztusra építenek, akik otthon tudnak együtt imádkozni, akik bátran mondanak igent a gyermekáldásra.

Püspöki szentmise NagysimonyibanAz embernek az Isten által adott törvények alapján kell élnie, ez hozza el számára a boldogságot, az örömöt. A Gonosz azonban igyekszik elszakítani az embert a Teremtőtől, az élet és a boldogság forrásától. Idézett egy amerikai gondolkodót, aki szerint a Gonosznak, a globalizmusnak 5 ellensége van: az Isten és a vallás; a család és a házasság; a nemzet; a fizikai föld; a közösségek. A Gonosz megpróbálja ezeket a szálakat eltépni, a hívő viszont igyekszik ezeket megerősíteni, ápolni. És ezért kell emlékeznünk azokra a hősökre, akik az I. világháborúban harcoltak és adták életüket a hazáért, mondta Székely János.

Püspök atya szentbeszéde meghallgatható itt.

Püspöki szentmise NagysimonyibanA szentmisét követően a falu I. világháborús emlékművénél folytatódott az ünnepség. Az elmúlt hetekben felújították az 1920-as években készített alkotást. Ezt áldotta meg dr. Székely János megyéspüspök.

Szent István halála előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát. A külön ünnepet XIII. Leó pápa engedélyezte népünk számára.
A Szűzanya és a magyar nép közötti kapcsolatot az István király halálát követő belső villongások sem tudták elhomályosítani. Magyarok Nagyasszonya tisztelete Szent László király uralkodása idején új virágzásba borult. Később a tatárokkal és a törökökkel szemben is Jézus és Mária nevét kiáltva harcoltak a magyarok. I. Lipót a török alóli fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország fölajánlását Máriának a 17. század végén.

Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét: XIII. Leó mintegy kilenc évszázados töretlen hagyományt szentesített, amikor 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. Ezt Szent X. Piusz helyezte október 8-ra. (Magyar Kurír)