Püspöki szentmise Nagysimonyiban és a felújított I. világháborús emlékmű megáldása
Október 8-án, Magyarok Nagyasszony ünnepén dr. Székely János megyéspüspök mutatott be szentmisét Nagysimonyiban. A szertartást követően megáldotta a felújított I. világháborús emlékművet.
Patrona Hungariae, azaz Magyarok Nagyasszony tisztelete élő hagyomány Nagysimonyiban. Alapítvány működik, mely Mária, mint nemzetünk védelmezője oltalmában bízva végzi munkáját. Emellett Magyarok Nagyasszonya szobrot is őriznek a templomban.
Szentbeszédében dr. Székely János kitért rá: Európa és közte hazánk legnagyobb baja, hogy az emberek szíve kiürült. Kevés a házasság, kevés gyermek születik és az emberek alig tudnak valamiért lelkesedni. Ennek oka, hogy elveszítettük az élet forrását, az Élő Istent. A magyar népnek lelki megújulásra lenne szüksége. Olyan családokra amelyek Krisztusra építenek, akik otthon tudnak együtt imádkozni, akik bátran mondanak igent a gyermekáldásra.
Az embernek az Isten által adott törvények alapján kell élnie, ez hozza el számára a boldogságot, az örömöt. A Gonosz azonban igyekszik elszakítani az embert a Teremtőtől, az élet és a boldogság forrásától. Idézett egy amerikai gondolkodót, aki szerint a Gonosznak, a globalizmusnak 5 ellensége van: az Isten és a vallás; a család és a házasság; a nemzet; a fizikai föld; a közösségek. A Gonosz megpróbálja ezeket a szálakat eltépni, a hívő viszont igyekszik ezeket megerősíteni, ápolni. És ezért kell emlékeznünk azokra a hősökre, akik az I. világháborúban harcoltak és adták életüket a hazáért, mondta Székely János.
Püspök atya szentbeszéde meghallgatható itt.
A szentmisét követően a falu I. világháborús emlékművénél folytatódott az ünnepség. Az elmúlt hetekben felújították az 1920-as években készített alkotást. Ezt áldotta meg dr. Székely János megyéspüspök.
Szent István halála előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát. A külön ünnepet XIII. Leó pápa engedélyezte népünk számára.
A Szűzanya és a magyar nép közötti kapcsolatot az István király halálát követő belső villongások sem tudták elhomályosítani. Magyarok Nagyasszonya tisztelete Szent László király uralkodása idején új virágzásba borult. Később a tatárokkal és a törökökkel szemben is Jézus és Mária nevét kiáltva harcoltak a magyarok. I. Lipót a török alóli fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország fölajánlását Máriának a 17. század végén.
Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét: XIII. Leó mintegy kilenc évszázados töretlen hagyományt szentesített, amikor 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. Ezt Szent X. Piusz helyezte október 8-ra. (Magyar Kurír)
