Szombathelyi Egyházmegye

A szerelem könnyű emelkedés - Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló a Premontrei Gimnáziumban

Premontrei2017. november 15-én művészeti projektnapot tartottak a szombathelyi Premontrei Gimnáziumban.

PremontreiA Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium művészeti projektnapján izgalmas vállalkozásnak lehettek fültanúi a diákok. Amikor beléptünk a díszterembe a szereplők Sárkány Kázmér és Kajzinger Ildikó még a színfalak előtt hangolódtak. Nem voltak allűrök, nem uralta le a teret a díszletpompa, és nem rohangáltak megközelíthetetlen maskarákba bújtatott színészek a színpadon. Egyszerűen elhozták nekünk Giovanni Battista Pergolesi intermezzóját, Az úrhatnám szolgálót, amelyet egyben a vígopera előfutáraként is jegyeznek a zenetörténészek. Az intermezzo, vagyis közjáték úgy is mondhatnánk, hogy az opera előszobája. Ráhangol, rávezet a grandiózus műre. Ugyanakkor Pergolesi intermezzója szétfeszítette a saját eredetének kereteit. Az egykori intermezzót, ma önálló vígoperaként ismerjük – közli felvezető beszédében az előadás moderátora és csellistája, Petró András.

PremontreiUberto (Sárkány Kázmér) kockás pizsamájában egyedül fekszik az ágyon. Bár zsémbes recitativója (operabeszéde) betölti a teret, hiába a hangerő, hiába a méreg, mégsem tudja elrejteni a valóságot: egyedül ébredt, magányos. Folyamatosan a szolgálólányt, Serpinát (Kajzinger Ildikó) keresi, aki egy tűzről pattant, életre való asszony, állandóan perlekedik a ház urával. Pont olyan, aki be tudja tölteni egy agglegény életét. Gondoskodik, szid, szeret, jelen van. Különleges, hangzó szerelmi macska-egér játék volt ez. Érzelmi libikóka, amelyben a felfokozott indulatok sokszor az egyetlen néma szereplőn, Vesponén (Stercz Gellért) csattantak.

PremontreiKicsit mintha a saját életküzdelmeinket, a szeretetéhséget, az elmagányosodás ellen vívott harcunkat vitték volna a színpadra. A vígopera emberarcú, közel jön a hallgatóságához, szembefordul velünk, belenéz a szemünkbe és megnevettet. Bohóckodtak a színészek, élt az arcuk, de élt a zene is. Pergolesi által bravúrosra írt könnyed partitúra remekül játssza ki egymás felé a szereplőket. Most, Petró András (cselló), Gyenge Tibor (hegedű), Mészárosné Lengyel Szabina (digitális zongora, csembaló hangszínnel) csalták elő a kottából a muzsikát. A vígopera rólunk, nekünk szólt. A párosra írt dallam a szerelmet ünnepelte. Az egyik legszebb találkozást ember és ember között.

Szöveg: Pintér Viktória, magyartanár