Fatimai engesztelésre gyűlt össze decemberben, Sében a Toronyi Plébánia hívő közössége
Az adventi szent időben a Toronyi Plébánia hívő közössége december 13-án a séi Szent Kereszt Felmagasztalása templomban gyűlt össze, hogy imádkozzon Égi Édesanyánkhoz betegeinkért, családjainkért, fiataljainkért és édes magyar hazánkért.
A szentségimádás alatt, amelyet Dr. Perger Gyula plébános vezetett, Molnár János esperes állt a gyónók rendelkezésére. A szentségimádás meghitt perceiben az advent lelkiségéről, a karácsonyra való felkészülésről elmélkedhettünk, majd a szentmise következett.
Molnár János esperes atya szentbeszédében felelevenítette azokat az emlékeit, amelyeket fatimai látogatásakor élt át. VI. Pál pápa szobránál több csoport megállt ottjártakor, ő pedig felfigyelt egy fiatal fiúkból álló közösségre, amelynek tagjai térdükre kopás álló bőrövet kötöttek, majd végig a rózsafüzért imádkozva térden indultak el a Jelenések helyére. A fiatalok egymást pozitív értelemben heccelték azzal, hogy „Te úgysem tudsz így eljutni odáig, te nem tudsz vezekelni a bűneidért.” János atya elmesélte, hogy miután hazaért, maga is kipróbálta, milyen térden csúszva, rózsafüzért imádkozva a szobában a Szűzanya szobráig eljutni: bizony, az is elég kihívás volt számára. Majd feltette a kérdést, hogy mi merünk-e engesztelni? Merünk-e valóban a Szűzanya elé állni, járulni és kérni az ő közbenjárását?
János atya elmesélte azt is, mikor fiatal özvegyasszonyokat látott Fatimában, karjukon a kisgyermekkel, mögöttük nagyobb gyermekeikkel. Hiszen Portugáliában sok édesapa halászként dolgozik, de a természet sokszor nagyobb úr, a tenger ellen nagy viharban tehetetlen az ember. Ezek az özvegyek elvesztették férjüket, akik a családjukért dolgoztak, de fogadalmat tettek Fatimában, hogy mennyit imádkoznak majd a Szent Szűzhöz, hogy segítse meg őket. Viharba került családok pedig nemcsak Portugáliában vannak, hanem akár a mi hívő közösségünkön belül is. Merjünk hát mi is kitartóan könyörögni, hittel fordulni a fatimai Szűzhöz!
Végül János atya felidézte az alsószentiváni település példáját, ahol először tartottak fatimai engesztelést Magyarországon. Az itt élők, bár 1951-ben még templomuk sem volt, hitték, hogy amit kérnek, az egyszer beteljesül. A Szent Szűz alakítja, formálja történelmünket, megvéd bennünket, ha buzgón kérjük, ha merünk imádkozni. Nem veszíthetjük el hitünket, könyörögjünk bizalommal és rendíthetetlen engesztelő hittel – tette hozzá Molnár János esperes.
A szentmisét a körmenet követte, majd a templomban közösen imádkoztunk hazánkért, ifjúságunkért, betegeinkért, családjainkért.