Szombathelyi Egyházmegye

Krisztus nevébe ajánljuk az új eszentdőt - Püspöki szentmise Szűz Mária Istenanyaságának ünnepén

Márai, Jézus anyjaJézus nevébe ajánljuk az új esztendőt, az ő keresztjét rajzoljuk családunkra, nemzetünkre, a világra, mondta január 1-én, a szombathelyi Székesegyházban bemutatott szentmisén dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök.

Szűz Mária istenanyaságának ünnepe, az Istenanya, Mária ünnepe vagy Szűz Mária, Isten anyja ünnepe Szűz Mária egyik nagy ünnepe, amelyet január 1-jén, karácsony nyolcadnapján tart a katolikus egyház. Számos országban ez a nap a fogadalmak napja. A nap egyben a béke világnapja is.

Az ünnep a keresztény világ keleti részén korábban megjelent, mint nyugaton, de az 5. századra már elterjedt frank földön és az Ibériai-félszigeten is, s a karácsony előtti vasárnapra esett. Rómában a 7. század előtt kezdték január 1-jén ünnepelni Szűz Mária anyaságát. Január 23-án a késő középkortól a Boldogasszony menyegzője (Mária Szent Józseffel való eljegyzése) ünnepet is ünnepelték[1], és a két ünnepről január hónapot magyarul Boldogasszony hava néven is nevezték, ami a nép kalendáriumokban később is megmaradt.

A Mária anyaságának ünnepe helyére a 13-14. századtól egyes országokban a gyermek Jézus körülmetélésének ünnepe (más néven Jézus névadása) került át. Ez az egész katolikus egyházban elterjedtté vált, miután 1570-ben V. Pius pápa kihirdette a Római Missalét. Így ez az ünnep teljesen átvette Mária anyaságának január 1-i ünnepének helyét.

1914-ben Portugáliában ismét megszületett "Szűz Mária istenanyaságának" ünnepe, és október 11-én tartották. 1931-ben XI. Piusz pápa az egész katolikus egyház ünnepévé rendelte, és október 11. lett a napja. A második vatikáni zsinatot követően, 1974-ben VI. Pál pápa Krisztus körülmetélésének ünnepét eltávolította a liturgiai naptárból, és eredeti helyére visszakerült "az Istenanya, Mária ünnepe". A fundamentalista katolikusok viszont továbbra is október 11-én, az eredeti elnevezést ("Szűz Mária istenanyasága") használva ünnepeltek.

Az „Istenanya” elnevezés a görög Theotokosz (Istenszülő) szóból ered. A „theotokos” kifejezést Efezusban az ökumenikus zsinaton fogadták el. Ezzel kinyilvánították Jézus isteni voltát, s ebből következőleg azt, hogy Jézus szavai Isten szavai voltak. Így ha Mária Jézus anyja, ő Isten anyja.

Mária születését és gyermekkorát csak apokrif források mondják el. Édesanyja Anna volt, édesapja Joákim. Egész idősek voltak, mikor Isten megajándékozta őket Máriával.

A Boldogságos Szűz - akit nyelvünk Szentségesnek mond - a legnagyobb a szentek között, mert neki adatott az a kegyelem, hogy anyja lett a megtestesült Igének.

Míg a szentek az Úr Krisztus teljességéből merítik az állapotukhoz szükséges kegyelmeket, addig a Boldogságos Szűz ugyanebből a forrásból megkapott minden kegyelmet, amit teremtmény egyáltalán kaphat: ő a ,,kegyelemmel teljes''. Szűz anyasága öröktől fogva ott volt Isten megváltó tervében, s amikor elérkezett az idők teljessége, anya lett a szűz, és fia született: Jézus, a mi Megváltónk.

Az Egyház tanításában négy dogma szól Isten anyjáról:

1. Mária Isten Anyja, (Mária Theotokosz, Mater Dei). A dogmát az efezusi zsinat fogalmazta meg 431-ben. Minden, amit Máriáról hiszünk és hirdetünk, e misztériumban gyökerezik. Ünnepe január 1.

2. Mária szűzen foganta és szülte Szent Fiát, szüzessége örökre megmaradt. Már az apostoli hitvallás mondja: ,,Születék szűz Máriától''.

3. Mária szeplőtelenül fogantatott, azaz az eredeti bűn nem érintette őt. E dogmát 1854-ben hirdette ki IX. Pius pápa. Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe december 8.

4. Halála után Mária fölvitetett a mennybe, anélkül, hogy teste romlást látott volna. 1950-ben hirdette ki ennek dogmáját XII. Pius pápa. Ünnepe Nagyboldogasszony napja, augusztus 15-e.(www.novaiplebania.hu)

Szentbeszédében püspök atya visszautalt az első olvasmányra, amelyben az ószövetségi áldás hangzott el. Ezzel az áldással indít el minket az Úristen az új esztendőbe, hangsúlyozta Székely János, aki részletesen is magyarázta az áldás egyes kifejezéseit.

Mit jelent megáldani? A Biblia nyelvén azzal rokon ami térdeket jelent. Azt az embert tudja Isten megáldani aki leborul előtte, kéri ezt, kinyitja a szívét előtte.

Fontos szavai az áldásnak: őrizzen az Úr. Ez a pásztor magatartására utal, aki az elveszett bárányt is megkeresi. Ez Krisztusra utal, a jó pásztorra, aki ismeri minden szenvedésünket, előttünk járt a halál sötét völgyében. Úgy lett jó pásztor, hogy Isten báránya lett ,magára vette minden terhünket. A következő évben is előttünk jár majd. Minden emberi nehézséget ismer, őrizni fog minket.

Hallunk az áldás szövegében Isten arcáról és arról, hogy legyen irgalmas. Isten arca az ő közelségét, jóságát fejezi ki, azt, hogy felénk fordul. Isten irgalma pedig abból az igéből származik ami lehajol, közeljön jelentéssel bír. Isten nem elítélni akar minket, hanem felemelni, megtisztítani. A bűneinkkel nem szimpatizál, de velünk igen, ezért a végsőkig akar minket felemelni, segíteni.

Az áldás szövegében olvasható: adjon neked békességet. Ez a szó a  Bibliában a teljességet jelenti, hogy valakinek az élete tele van áldással, Istennel. A családban az igazi békét az jelenti, ha a családtagok szíve tele van nagylelkűséggel, szeretettel. Csak Isten tudja a szívet egészen betölteni.

Isten nevét hívja le a népre háromszor is az áldás. Ahogy kimondjuk a nevét Isten jelenvalóvá lesz. A mai nap Jézus névadása is. A 8. napon a gyermeket körülmetélték, köszöntötték anyát, Máriát és nevet adtak a gyermeknek: Jézus, mert ő váltja meg népét bűneitől. Jézus neve szabadítót jelent. Az új év elején Jézus nevét hívjuk az esztendőre, mondta Székely János.

A szentmise megtekinthető és dr. Székely János megyéspüspök szentbeszéde visszahallgatható itt.