Szombathelyi Egyházmegye

Szécshenyi 2020 - Európai Szociális Alap

"Szenvedés válaszok nélkül - Amikor nincsen miért, csak hogyan" - Az Egyetemi Lelkészség előadása

Nyitott egyetem2018. március 12-én folytatódott a "Párbeszédben a teológia és a pszichológia" c. előadássorozat. A "Szenvedés válaszok nélkül - Amikor nincsen miért, csak hogyan" c. előadás első felében a szenvedésből adódó negatív spirált és az abból való kilépés útját - pszichológiai szempontok szerint - ismerhette meg a hallgató.

Nyitott egyetemE szerint "az első, talán legkézenfekvőbb, kérdés a szenvedés pillanatában a "Miért pont én?" ." - fejtette ki Éger Csaba pszichológus. A kérdésre adható válasz a szenvedést kiváltó ok eredőjére, és ezáltal a már perfektuálódott múltra kérdez rá. Ez a kérdés azonban nem tud kielégítő és stabil választ kapni. Példának említi a pszichológus a tüdődaganatban szenvedő embert. Hiába hangzik az önmagának adott válasz: "Biztos azért, mert sokat dohányoztam!", mert abban a pillanatban amikor egy nála többet dohányzó, és a tüdődaganattól mentes társával találkozik, az adott válasz elveszíti tartását és összeesik.
A krízisek mentén kialakuló szenvedés negatív spirálja akkor teljesedik ki, amikor a "Miért pont én?" illetve a "Miért?" kérdésre adott nem kielégítő válaszokhoz társul a krízisekre oly jellemző fókuszált figyelem - csőlátás - , és a szenvedő ember látóterét teljesen betölti krízis. Az említett folyamatban az elégtelen válaszokból fakadó feszültség folyamatosan nő, és a csőlátás egyre jobban szűkül. Végeredményben a látóterünket teljesen betölti a szenvedés.
"A Logoterápia - Viktor E. Frankl - azt mondja, hogy ezen  a ponton radikális nézőpontváltásra van szükség." - hangzik el az előadásban. Éger ismerteti, hogy Frankl szerint a szenvedés az emberi élet elidegeníthetetlen velejárója. Éppen ezért a "Miért pont én kérdés?" , még ha azt meg is tudnánk válaszolni, nem enyhíthetne a szenvedés terhein. Így válik érthetővé a "Nincsen miért, csak hogyan". "Miért?" jellegű kérdés nem hordoz értéket, mert a szenvedés adottság. Ellenben létjogosultsága van a "Hogyan?" kérdésnek. Hogyan élem meg a szenvedést? Hogyan állok hozzá ahhoz? Ezen kérdések mentén  a jelenben keressük az értelmet és értéket, amely a jövőbe mutat.


A pszichológus felhívja a figyelmet, hogy a Logoterápia szerint az ember a szenvedésen keresztül tapasztalhatja meg a legnagyobb szabadságot, miszerint mindent el lehet tőle venni - pénzt, egészséget, szabadságot, szeretteit - de a megélést, hogy hogyan tekint  saját helyzetére, soha.

Nyitott egyetemPaul Tillich-et (evangélikus lelkész, teológus) idézte az előadás második felében Dr. Németh Norbert egyetemi lelkész: „Vallásosnak lenni azt jelenti, hogy szenvedélyesen rákérdezünk létünk értelmére.”

A kereszténység olyan Istenben hisz, aki nem egyszerűen elviseli a szenvedést vagy orvosolja, hanem osztozik velünk benne – utalt az egyetemi lelkész Jézus Krisztus keresztjére, szenvedésére. Együttszenved velünk az Isten. Ezzel nem azt állítjuk, hogy a hit „az ópium”, ellenkezőleg keresztény hittel a szenvedést vállalni meredekebb utat és szűkebb ösvényt jelent.

Ez az előadás abban kívánt segíteni a hallgatóságnak, hogy megértsük, hogy a szenvedés segítségünkre is lehet. A szenvedés teljesítményt, növekedést és érést is jelenthet – mondta Norbert atya. Az az ember, aki felnő, túlnő önmagán, felnő magához. Az érés ott ragadható meg, hogy belső szabadságra juthatunk (ami a szenvedésben roppant fontos), minden külső függés ellenére (feltételektől, körülményektől is szabaddá válhatunk). Az ember kezében van a hatalom, hogy a legmostohább és a legembertelenebb körülmények között is ember maradhasson. A hívő ember a szenvedésben a hite által védettséget kap a Transzcendenstől, kapaszkodót az Abszolútumhoz. A hit ajándékot jelent, aminek a segítségével megtalálhatjuk az utat a szenvedés értelmének, értékének a felismeréséhez.

Nyitott egyetemAz előadás végén nagyböjtre utalva emlékeztetett Norbert atya, hogy a szenvedés evangéliumának örömhíre éppen az, hogy a szenvedés nem értelmetlen, hanem az emberi és lelki fejlődés döntő állomásává válhat.

A teljes előadás ezen a linken megtekinthető

https://sek.videotorium.hu/hu/recordings/19278 

A következő előadást Van-e bűnbánat és megbocsátás, ha kiiktatjuk a bűntudatot? Bűntudat és bűnbánat elválaszthatatlanságáról címmel tartja Dr. Németh Norbert atya és Éger Csaba pszichológus 2018. március 26-án, hétfőn 18.00 órakor az ELTE Savaria Egyetemi Központ „C” épület nagy előadótermében (Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4.).

Szeretettel várunk mindenkit!