Zongoraszó a templom csendjében
Havasi Balázs zongoraművésszel a tornyiszentmiklósi templom felújítására rendezett koncert után beszélgettem.
Játékod magával ragadta a közönséget, a hallgatóság csillogó tekintete jelezte, hogy dallamaid mennyire közel kerültek a fiatalok és idősek szívéhez egyaránt. Ez a virtuozitás honnan ered?
Zenei affinitásom már négyéves koromban megmutatkozott. Nővérem zongorázni tanult, és az általa gyakorolt darabokat magamtól, hallás után megtanultam. Zenei általános iskola mellett kezdtem meg a zongoratanulást, melyet később az akkor induló Weiner Leó Konzervatóriumban folytattam. Érdekesség, hogy zongoratanulmányaim kezdetétől a konzervatóriumi évek végéig egyetlen kitűnő pedagógus, Sármai József állt mellettem. Ekkor már világossá vált számomra, hogy zenei pályára lépek. Zeneakadémista lettem, majd Falvai Sándor és Jandó Jenő tanítványaként 2003-ban diplomáztam.
Pályádat klasszikus zenészként kezdted, majd a könnyűzenén át a saját szerzeményekig jutottál. Rögös volt ez az út?
A klasszikus zene minden zenének az alapja. Naponta játszom, illetve a Weiner Konzervatóriumban hetente ta-nítom is a legnagyobb szerzők műveit. Mikor a saját darabjaimat adom elő, tulajdonképpen akkor is klasszikus módon nyúlok a hangszerhez. Ez talán a hangszínek megválasztásában hallatszik a legjobban. Első albumom 2001-ben jelent meg, és a kiadó hatására popzenei feldolgozások és filmzenék kerültek rá. Ebben a stílusban négy lemezt készítettem. Tudtam azonban, hogy a kizárólag feldolgozásokat játszó előadók hamar kiégnek, el-vesztik egyéniségüket, és eltűnnek a süllyesztőben. Mivel én akkor már régóta komponáltam, úgy gondoltam, egy olyan lemezt kellene csinálnom, amelyen csak saját darabjaim szerepelnek.
A kiadók hogyan viszonyultak ehhez?
Ők ebben nem voltak partnerek, elutasítottak, nem láttak benne fantáziát, és természetesen pénzt sem. A csa-lád, a barátok, illetve a tanáraim biztatása azonban visszaadta hitemet és lelkesedésemet, és úgy döntöttem, hogy szerzői kiadásban, saját magam jelentetem meg az albumot. A visszajelzések, koncertfelkérések azóta megerő-sítettek abban, hogy ez volt életem egyik legjobb döntése. Nem kötöttem kompromisszumot, és végre a saját utamra léptem.
2007-ben jelent meg Végtelen címmel harmadik szerzői lemezed. Külföldi felkéréseket is kaptál?
Szívesen teszek eleget minden felkérésnek, akár hazai, akár külföldi. Best of Havasi című albumom például Sza-rajevóban jelent meg. Sokat koncerteztem a Balkánon, Angliában, Spanyolországban, Ausztriában, Németor-szágban, Lengyelországban. Nyitott vagyok a világra, keresem az újat, a turnézást áldásként élem meg.
Vannak kedvenc zeneszerzőid?
Természetesen vannak. Főleg a romantikusokat kedvelem, az oroszokat, Chopint, de leginkább - az életútja mi-att - Liszt Ferencet. Tőle sok művet játszottam, de legjobban az élete utolsó, vallásos szakaszában komponált darabjait kedvelem. Zeneszerzőként azokkal a művekkel, jóval megelőzte saját korát.
Gyakran vállalsz jótékonysági fellépést?
Ritkán. Az embernek muszáj szelektálni a rengeteg felkérés között. Ennek ellenére a tornyiszentmiklósi meg-keresésre azonnal igent mondtam. Intuitív ember vagyok, döntéseimnél az érzéseimre hagyatkozom. Éreztem, hogy e nemes cél érdekében vállalnom kell a hangversenyt, és azonnal megtetszett az a tenni akarás, ahogy a szű-kös anyagi lehetőségek ellenére is belevágtak a felújításba. Hiszem, hogy ha segítesz magadon, Isten is megsegít.
Hogy érezted magad?
Örülök, hogy vállaltam a felkérést, hiszen a Kerti Sándor Kulturális Egyesületben megismerhettem egy összetartó közösséget, és a koncerten tiszta szívű, nyílt emberekkel találkozhattam, akikből sugárzott a szeretet. Tetszett Páli Zoltán plébános úr kitartása, lelkesedése. Ezúton is köszönöm Neki a szíves fogadtatást, és azt, hogy támogatta a zongoraest ötletét. Kellemes meglepetést okozott a több mint kétszáz fős hallgatóság is, ilyen érdeklődést eddig csak nagyvárosokban tapasztaltam. Templomban zongorázni felemelő érzés, szerzemé-nyeimet ilyen közegben nem mutathattam még be. Szívesen visszatérek akár koncertezni, akár magánember-ként pihenni, töltődni Tornyiszentmiklósra.
Egy templomi fellépés után felmerül a kérdés, a vallás milyen szerepet játszik az életedben?
Szüleim hívő mérnök-, közgazdász emberek, akiknek nagyon sokat köszönhetek. Gyermekkoromban rendsze-resen jártam misére, most ezt csak ritkán tehetem meg, mivel általában a hétvégéken koncertezem. Édesanyám minden este megköszöni Istennek a gondviselést, és hogy erőt, kitartást ad nekem ezen a nehéz életpályán, én pedig hálát adok az ihletért. Darabjaim komponálásakor sokszor merítettem a szakrális zene kincstárából.
Vannak további terveid a jövőre nézve?
A tornyiszentmiklósi felkérés után jött az ötlet, hogy a nemzetközi koncerthelyek mellett szívesen zongoráznék olyan kis falvakban is, ahol más művész nem lát vonzó fellépési lehetőséget. Az embereket saját környezetükben ismertetném meg a szerzeményeimmel, ezzel hozzájárulnék egy kis kikapcsolódáshoz, békét vinnék a szívükbe, megállásra, gondolkodásra késztetném őket ebben a rohanó világban. Vidéken járva szomorúan tapasztaltam, hogy mennyi szép értékes templom áll leromlott állapotban, és kevés lehetőség van ezek felújítására. Arra gon-doltam, hogy koncertjeimmel hozzájárulhatok ezen értékek megmentéséhez, és rávilágíthatok, hogy sok őszinte ember összefogása csodákra képes.
Porédos Zsolt
