Van-e bűnbánat és megbocsátás? - Az Egyetemi Lelkészség előadása
2018. március 26-án folytatódott a "Párbeszédben a teológia és a pszichológia" c. előadássorozat. A Van-e bűnbánat és megbocsátás, ha kiiktatjuk a bűntudatot? Bűntudat és bűnbánat elválaszthatatlanságáról c. előadás során a bűn, a bűntudat, a bűnbánat és bűnbocsánat izgalmas témáit - teológiai és pszichológiai megközelítésben - ismerhette meg a hallgató.
Jézus Krisztus tanításában és az egész kinyilatkoztatásban megtalálható a bűn valósága és az ígért irgalom. Olyan téma ez, amely a bibliai istenképhez, az örömhír lényegéhez vezet. A bűn elkövetése után rendre jelentkezik a bűntudat, a szégyenérzet, ez volt a paradicsomkert történése is, és Isten, ahogy az első emberpárnak, úgy nekünk is megígéri és felkínálja a szabadulást a bűntől.
A bűneink látása ajándék – hangsúlyozta Norbert atya - ugyan először elszomorodunk a bűneink láttán, majd megtiszteltetésnek vesszük, hogy Isten láttatja velünk a bűneinket. Ha nem szembesülünk a bűneinkkel, a legjobb létlehetőségről lemaradhatunk, kimaradhatunk az értékesebb lehetőségekből. Érdekeltek vagyunk abban, hogy lássuk a bűneimet, ebből születik a bűnbánat, amennyiben jól működik a lelkiismeretünk.
Amit a teológia a bűnök látásanak ajándékaként értelmez, azt a pszichológia bűntudatnak hívja. Nem egy veleszületett, az emberi élet kezdetétől stabilan adott látásmódról, hanem egy finomhangolt érzelemről, amely a saját belső referenciapontunktól (szabályunktól) függően válik aktívvá vagy marad passzív, beszélhetünk a bűntudat esetén. - hallhatjuk Éger Csabától. A pszichológus rámutat, hogy a bűntudat érzése a személyes életünk belső szabályainak megszegése, vagy azok jövőbeli megszegésének gondolata mentén alakulhat ki. Evolúciós célja a közösségi lét elősegítése, a proszociális viselkedés és attitűd kialakítása. Ezáltal érthetővé válik, hogy a bűntudat megélésének minősége nem öncélú és irány nélküli, hanem egyéni és közösségi célt szolgál.
Éger felhívja a figyelmet, hogy bűntudatunk finomhangolását – mi a jó és mi a rossz? – elsősorban a nevelő környezetünk – szüleink, tanáraink, számunkra meghatározó személyek – végzi. Az „elhangolódott” bűntudat – úgy a felül- mint az alulműködő – önmagunkra és a környezetünkre romboló hatással lesz. Példaként említi a pszichológus, hogy felülműködő bűntudatot válthat ki a szülöi válás, torz istenképek vagy bántalmazás elszenvedése. Ilyenkor folyamatos, ok nélküli, bűntudatot tapasztalhatunk meg amely ellehetetleníti a felszabadult, őszinte és mély kapcsolatmegélést önmgunkkal és a környezetünkkel. Ezzel szemben a keretek nélküli nevelés, vagy az empátiás képesség hiánya alulműködő bűntudatot hozhat magával. Bűntudat hiányában nem (vagy csak részben) képes az ember felismerni, hogy tökéletlen és fájdalmat tud okozni, amely szintén destruktív egyéni és közösségi léthez vezethet.
A bűntudatot újra lehet hangolni! - hívja fel a figyelmet a pszichológus. A bűntudatban megélt érzelmek felszínre engedése, a belső szabályok meglátása és azok „feladójának” felismerése az első lépések a saját működésünk megértésének és alakításának útján. Amennyiben rálátunk a belső dinamikáinkra, lehetőségünk nyílik arra, hogy azok eredetét megértsük és szükség esetén elbúcsúzzunk olyan szabályainktól amelyeket rombolónak ismerünk fel. Újrahangolt bűntudattal megengedhetjük magunknak, hogy az állandóan jelenlevő terhelő bűntudatot (illetve a nem meglevő bűntudat kerettelenségét) elengedjük és valóban szabad, megbocsátó és megbocsátott életet éljünk.
Röviden felvázolta az egyetemi lelkész, hogy mi nem a megbocsátás (ezek mind látszat megbocsátások: „Megbocsátok, de nem felejtek!”, „Az idő begyógyítja a sebeket”, „Áh, nem történt semmi”, amikor csak szavakkal bocsátunk meg, akkor is csak látszat megbocsátásról van szó, az irgalom nem a be nem teljesített büntetést jelenti). Ezután a megbocsátás valódi jelentését magyarázta az egyetemi lelkész: „megbocsátás tudatos döntés”, ami a haragunk elengedésével jár, és hidat ver közém és a megbántott vagy megsértő fél közé és Isten közé.
A teljes előadás ezen a linken megtekinthető:
https://sek.videotorium.hu/hu/
A következő előadást Szimbólumaink, ünnepeink értelme és értéke - Hogyan válik megfoghatóvá a megfoghatatlan az életünkben? címmel tartja Dr. Németh Norbert atya és Éger Csaba pszichológus 2018. május 7-én, hétfőn 18.00 órakor az ELTE Savaria Egyetemi Központ „C” épület nagy előadótermében (Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4.).
Szeretettel várunk mindenkit!