Leonianus és kora - tudományos konferencia egy alig ismert szombathelyi szentről
2018. június 8-án a Szombathelyi Képtárban tartottak konferenciát a városban született Szent Leonianusról és a korról amelyben élt. Dr. Székely János megyéspüspök mondott köszöntőt.
A savariai származású Szent Leonianus születésének időpontjára csak az életének későbbi eseményeire vonatkozó adatokból tudunk következtetni. Nagy valószínűséggel 450 után születhetett, tehát abban az időszakban, amikor a város már nem Róma hatókörébe tartozott. Minden bizonnyal Savariában lett tagja a keresztény közösségnek is. Itt esett a „barbárok” (feltehetően a gótok) fogságába, akik magukkal hurcolták Galliába. Kiszabadulása után a mai Burgundiában, Autun (Augustodunum) közelében remeteként élt. Később a Lyonhoz közeli Vienne Szent Péter kolostorának apátja lett. A szerzetesi életmód népszerűsítője volt. Több kolostort is alapított, közülük a leghíresebb a Vienne-i Szent András kolostor, amely ma is áll. Munkájának köszönhetően a VI. század első felében a Vienne püspökség területén több mint 60, magában Vienne-ben pedig 12 kolostor és zárda működött. Neki tulajdonított levelek és írások is fennmaradtak. Tevékenysége összefonódik két Vienne-i szent püspök, Szent Mamertus és az ókeresztény íróként is számon tartott Szent Avitus működésével. Mindketten kortársai voltak Leonianusnak. Elhurcolása után aligha járt még egyszer szülőföldjén, de származási helyét az utókor számon tartotta. Szarkofágjának fedlapjára Sabaria, illetve Pannonia neve is rákerült. Valószínűleg 518-ban halt meg.
Bár soknak tűnik az adat, mégis Szombathelyen is kevesen hallottak, tudnak Leonianusról. Pedig hatása kora és környezete keresztény közösségére jelentős. Jó lenne róla többet tudni, mondta köszöntőjében Székely János megyéspüspök, aki idézte II. János Pál pápa szavait: Szombathely a szentek földje. Kiemelte: bár elrabolták, annak a földnek lett az apostola, ahová vitték. Nagy a hasonlóság Szent Patrikkal, az ír sziget apostolával. Hozzátette: az első keresztény évszázadokban a szent a vértanúval volt azonos. Amikor a keresztényüldözések véget értek, a keresztények keresték a radikalizmusnak az új fajtáját, hogyan tudnák életüket egészen Krisztusnak adni. Ekkor jelenik meg nagy erővel a remeteség, szerzetesség. Európát nem hadseregek térítették meg, hanem a kereszténység, mondta Székely János. A Római Birodalmat elsöprő népek átvették a birodalom hitét, a kereszténységet. Európa hasonló nagy válságban van mint az ókor végén, tette hozzá megyéspüspök atya. A megoldás lehet hasonló: meg kellene találnunk a radikális keresztény életet. Felépíteni kis szigeteket mint régen a kolostorok. A fiatalok szívébe ezt elültetni. Csak akkor van Európának jövője ha ezek az értékek újra, radikálisan megjelennek, fűzte hozzá Székely János, kiemelve: az fog megmaradni a jövőben ami hiteles. Jó lenne ha a szombathelyiek tudnának a szentjeinkről, még jobban mint eddig.
Székely János köszöntőjét meghallgathatják itt.
