Az Élet igenlése - Megnyílt a Boldogasszony kiállítás Szombathelyen

2018. július 17-én Szűz Mária kortárs ábrázolásaiból nyílt kiállítás Szombathelyen a Püspöki Palotában. A tárlat több mint félszáz alkotó munkáit vonultatja fel: szobrokat, kerámiákat, textilműveket, festményeket, grafikákat és fotókat egyaránt láthat a közönség.

A kiállítás több oldalról világítja meg a Boldogasszony, azaz Szűz Mária és a magyarság kapcsolatát, de a Mária-kultusszal a magyar összetartozást is jelképezi. A tárlatot a jubileumi Mária-év, a csíksomlyói Szűz Mária-kegyszobor ötszázéves évfordulója alkalmából hozták létre 2015-ben. István király fia, Imre halála után utód nélkül maradva Máriának ajánlotta fel az országot, a Jézus anyjával, Szűz Máriával azonosított Boldogasszony ezért kiemelten fontos szerepet kap a magyar hagyományokban. Erről az összetett és sokrétű Boldogasszony-képről kíván kortárs művészi olvasatot adni a kiállítás, úgy, hogy közben újrafogalmazza azt és megpróbálja beágyazni a közösségek mindennapjaiba is.

Az elmúlt években magyarországi és külhoni helyszíneken is láthatták már a tárlatot az érdeklődők, amely a Kárpát-medence és a diaszpóra ötvenöt kiemelkedő magyar művészének alkotásait tartalmazza. Szombathelyen a Püspöki Palotában látható a tárlat.

Köszöntőjében Székely János megyéspüspök kiemelte: Mária, mint Boldogasszony és a kiállítás is tanít arra, hogy mit jelent nőnek lenni, mitől lesz egy asszony boldog asszony. Pl. meg kell tanulni újra, hogy a gyermek nem teher, az asszony várandós és nem terhes. Éppen ezért egy anyának, egy nemzetnek a legnagyobb áldása Istentől a gyermek. Ugyanilyen fontos tanítása Boldogasszonynak, hogy a házasság nem korlát, börtön, hanem a szeretet, boldogság útja.

Taníthat Boldogasszony alakja arra is, hogy igent kell mondani Istennek, ahogy ezt Mária is tette. És ettől lett Ő áldott asszony, aki által a világba lépett az Isten. Európai kultúránk sivatag lesz ha nem tud megnyílni Isten felé, hangsúlyozta Székely János. Magyar népünknek nem lesz jövője, ha nem nyílik meg Isten felé. Magyar népünket a hit mentette meg 1000 éven át. Erre a sziklára épült rá történelmünk. Addig van jövőnk, amíg – akárcsak Mária – betudjuk fogadni Istent: a családjainkba, életünkbe.

Székely János kiemelte: Boldogasszonyra tekintve a hazaszeretetet is életünk részévé kell újra tenni. Ugyanolyan fontos a keresztény erkölcsben mindez, mint az édesapa, édesanya iránti szeretet. Aki a nemzeteket elakarja pusztítani, az az Isten akarata ellen vét, mivel a nemzet a Teremtő akarata szerint jött létre.

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a magyarság nemzetté válásának pillanat az, amikor az élet forrását nem a természetben, hanem a természetfelettiben kezdte keresni. A Szűzanya engesztelő, lélekemelő, kegyelemközvetítő erejére szüksége van korunknak is. Mert bár a kommunizmus, amely terjesztette az istentagadást és pusztította az istenhitet és annak intézményeit, megbukott, de ma is hat olyan ideológia amely törölné gondolkodásunkból a és környezetünkből az ember keresztény megközelítését, mellőzné a keresztény értékeket, a nemzet és család keresztény gondolatát. A Boldogasszony kiállítás üzenete az Élet igenlése.