Domonkos Nővérek nemzetközi képzése Kőszegen
Hetedik alkalommal tartottak találkozót a közép- és kelet-európai országokban működő domonkos közösségek szerzetesnővérei. Július 12. és 17. között 11 országból 80 domonkos nővér gyűlt össze Kőszegen közös stúdiumra, kapcsolatépítésre.
A Domonkos Nővérek Nemzetközi Szervezetének (DSI) hála, 17 éve szoros kapcsolatot ápolnak egymással a Közép-Európához tartozó női domonkos kongregációk. Az együttműködés részeként háromévente találkoznak a magyar, szlovák, cseh és horvát nővérek, hogy néhány napos közös képzésen vegyenek részt, együtt imádkozzanak, ápolják a személyes kapcsolatokat és keressék az együttműködés lehetőségeit.
2001-ben Kőszeg adott otthont az első ilyen találkozónak. Azóta sor került több szlovákiai és csehországi képzésre. Idén, a magyarországi domonkos nővérek kongregációja alapításának 150. évfordulója alkalmából ismét az alpokaljai kisvárosba kapott meghívást az esemény.
Közel nyolcvan domonkos nővér érkezett meg 2018. július 12-én a kőszegi Árpád-házi Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium épületébe, hogy a következő öt napban részt vegyenek az előadásokon, közös imákon és rekreációs programokon. A fent említett országokon kívül jöttek vendégek Németországból, Ausztriából, Olaszországból, Norvégiából és Irakból is.
Az előadásokat Philippe Lefebvre OP atya (Svájc) és Nazik Matty OP nővér (Irak) tartotta, „Nők a Bibliában” témában. Ezen kívül Nazik nővér beszámolt az iraki keresztények helyzetéről és az ottani domonkos nővérek szerepéről az újrakezdésben. Volt szó az Igazságosság és Béke szervezet munkájáról, de szóba került a nők és gyerekek kizsákmányolása és az emberkereskedelem is. Mindez egybefűzve a bibliai témával intellektuális és érzelmi szinten is megdolgoztatta a résztvevőket.
Vasárnap korán reggel Dr. Székely János megyéspüspök úr mutatott be szentmisét a nővéreknek, akik ezután buszra szálltak és ellátogattak Pannonhalmára, a Bencés Főapátságba.
Július 17-én, kedden ebéddel fejeződött be a találkozó. A vendégek azzal a reménnyel indultak útjukra, hogy gyümölcsöt hoz bennük a sok „kőszegi kegyelem”, és hogy három év múlva Csehországban újra találkoznak.
