Szombathelyi Egyházmegye

Szécshenyi 2020 - Európai Szociális Alap

Zarándoklat Szent Pál évében

2008.09.22. - Zarándoklat Szent Pál évében (Görögország)XVI. Benedek pápa Szent Pál évét meghirdető beszédében ajánlja „mélyüljünk el Szent Pál apostol lelkületében, elmélkedjük át írásait. Ha tehetjük, zarándoklatokkal, tanulmányi napokkal, lelkigyakorlatokkal tegyük magunkévá tanítását, életének példáját”.

Ennek jegyében indult útnak 2008. szeptember 22-én dr. Veres András, és Bosák Nándor püspök 32 pappal, 10 világi hívővel Görögországba, hogy végigjárja azokat a helyeket, amelyeket Pál apostol szentelt meg igehirdetésével. A Szombathelyi Egyházmegye hirdette meg a zarándoklatot és ehhez társultak a győri-, esztergomi-, váci-, egri-, debreceni- és kalocsai egyházmegye papjai is.

Ez a zarándoklat - a Szentatya szándéka szerint - lelkigyakorlat és tanulmányi út is volt egyúttal, amelyet az Iseum Tours Utazási Iroda szervezett meg.

Mindennap közösen elimádkoztuk a zsolozsmát, a szentolvasót, felolvastuk Szent Pál egy-egy levelét, elmélkedést hallgattunk meg Szent Pál életével, tanításával kapcsolatban. Minden nap központja a közösen bemutatott szentmise volt általában azokon a helyeken, ahol az apostol hirdette az evangéliumot. Így vált a tartalmas, kissé fárasztó út valóban lelkigyakorlattá.

Szombathelyről indulva az ország különböző részén (Győr, Budapest, Röszke) csatlakoztak a zarándokok a csoporthoz. A második nap érkeztünk meg az ókori Neapoliszba, a mai Kavalába. Pál apostolnak a Kis-Ázsia-i Troászban látomása volt: egy makedón férfi állt eléje és könyörgött neki: „Jöjj át Makedóniába és segíts rajtunk!” Az apostol biztosan tudta, hogy ez hívás számára, hogy hirdesse nekik az evangéliumot. Késedelem nélkül indult, és két nap alatt áthajózott Európa földjére. Kavalában a Szent Miklós ortodox templomnál egy kör jelzi, hogy Szent Pál itt lépett Európa földjére. Kavalában a Szent Pál tiszteletére szentelt templomban mutattuk be a szentmisét.

Pál Neapoliszból indult a híres Via Egnatia úton a mintegy 14 km távolságra lévő Filippibe, és itt alapította meg Európa első egyházközségét, amely mindig a legkedvesebb közössége maradt az apostolnak. A Krenidesz pataknál találkozott Pál az első hívekkel: Lidia és még néhány asszony alkotta az első európai egyházközséget. A Krenidesz pataknál egy ortodox templom épült Lidia tiszteletére. Ma hatalmas rom területet talál Filippiben a zarándok. Az országút nyomvonalán halad a Via Egnatia, amelyen láthatók a szekerek vájatai. A bizánci korban két hatalmas bazilika épült Filippiben, amelyeknek csak romjai láthatók már. Sétáltunk a fórumon, majd felkerestük Pál apostol börtönét is. A színháznál közös fényképpel örökítettük meg látogatásunkat. Filippibe való érkezésünk előtt elolvastuk az apostolnak a Filippiekhez írt levelét.

Ezután követtük az apostolt következő állomására, a Filippitől 150 km távolságra lévő milliós nagyságú Tesszalonikába. Pál apostol érezte, hogy a nagy városokat kell elsősorban felkeresnie, mert ezekből majd elterjed az evangélium a környék városaiba, falvaiba. Rövid ideig tartózkodott Pál a városban. A zsidók vádaskodása miatt elhagyta a fiatal közösséget, de Timóteus és Szilás Tesszalonikában maradt. Pál korabeli emlékeket ma már nem találunk a városban. Felkerestük Galerius diadalívét és mauzóleumát, amelyek még nem álltak az apostol idejében. Az Ajiosz Dimitriosz bazilika a város védőszentjének Szent Demetriosznak vértanúsága helyén épült. Valóságos történelem található falai között. Ezután tengerparti sétánk következett a „Fehér torony” közelében, majd elbúcsúztunk Tesszalonikától.

Az apostol útját követve jutottunk el Bereába, a mai Veriába. Nagyon szép emlékhelyet alakítottak ki az apostol látogatása emlékére. Pál apostol eredményesen hirdette itt az evangéliumot és a bereai közösség szívesen fogadta. Az apostolnak azonban itt sem volt sokáig maradása, mert az utána érkező zsidózók itt is zavargást szítottak ellene, ezért Bereából is távoznia kellett és hajón Athénbe indult. Mielőtt távoztunk volna, a szentírási rész beszámolója után éltünk a búcsúnyerés lehetőségével is.

Pál Athénbe indult, mi pedig még csütörtökön a Meteorák vidékére látogattunk el. Thesszalia hatalmas hegységekkel - Pindusz, Olümposz, Agrapha - övezett síkságán található a világ egyik páratlan csodája, a Meteora. Ez összefoglaló elnevezése a gigantikus, torony és csipke alakú, több száz méter magas különálló szikláknak. A XI. század óta a sziklák egyes barlangjait, majd csúcsait ortodox szerzetesek foglalták el. A legnagyobb sziklán 1344-ben építették a máig legnagyobb kolostort, 400 méterrel Kalambaka városka fölött. Mi ezt a Nagy Meteorát látogattuk meg. Jó minőségű szerpentinen és lépcsőkön jutottunk fel a magaslatra. A főtemplom, amelyet Krisztus színeváltozásának szenteltek, 42 m hosszú, nyolcszögletű kupola fedi. Az oltárfal táblái fába faragott, aranyozott csodák. Nagyon szép az Istenanya, a Szent Szűz ikonja, a Színeváltozás freskója, s valamennyi falfestmény, amelyek Krisztus szenvedéseit, a szentek vértanúságát, az első ökumenikus zsinatot, s az ortodox szenteket ábrázolják. A „hely szelleme”, a környezet és a szent épületek varázsa igen mély benyomást tett ránk.

Az Athénba vezető úton a thermopülei szorosban idegenvezetőnk a görög hősökről, az emberi hazaszeretet és önfeláldozás nagyjairól szólt, akik az emlékmű felirata szerint is „megcselekedték, amit megkövetelt a haza”.

Ezután a négymilliós Athébe érkeztünk. Pál athéni igehirdetéséről beszámol Szent Lukács. Az apostol körüljárt a bálványokkal teli városban vitatkozott a filozófusokkal. Nagyszerűen felépített beszédével nem ért el eredményt, elhallgattatták, sőt kinevették. Csak néhányan csatlakoztak hozzá, köztük az Areopagita Dénes, egy Damarisz nevű asszony, és még néhányan.
Szentmisénk két alkalommal is a Szent Dénes katedrálisban volt. Az elmélkedést is itt hallgattuk meg a szentmise után. Az athéni igehirdetés Pál életének fénypontja és mélypontja. Látszólag eredménytelen volt a kiválóan felépített beszéd. Papi életünk hű képe ez a jelenet. Az igehirdetésben el kell viselni a kudarcot is, de bízni abban, hogy érdemes ezt is vállalni. Pál szereplése is meghozta később gyümölcsét.
Athéni sétánkon fölkerestük az Areopágosz szikláját, ahol bronz táblán olvasható az Apostol beszéde. Az Akropoliszon idegenvezetőnk ismertette az ott található nevezetességeket. Ezeket Pál még a maga ékességében láthatta és ő is megcsodálhatta. Az agórán járva lélekben mi is találkozhattunk Pállal, aki ezeken a köveken járva vitatkozott a zsidókkal és azokkal, akik ott jártak.

Pál a kultúra városából „félve és remegve” indult a mintegy 50 km távolságra lévő Korintusba, a két tenger kikötőjébe, a pénz, a kereskedelem városába. Pál idejében még nem volt meg az isztmoszi csatorna, amely összekötötte volna a két tengert. Ezért egy kikövezett úton, a „diolkoszon” át vontatták át a hajókat egyik kikötőből a másikba. Éjjeli látomásban az Úr bátorította Pált: „Ne félj, csak beszélj és ne hallgass, mert én veled vagyok. Senki sem fog hozzád nyúlni, hogy ártson neked, mert sok népem van ebben a városban”. Az apostol változtat igehirdető módszerén is. Ezt írta korintusi híveinek: „Én is, amikor hozzátok mentem, testvérek, nem a beszéd vagy a bölcsesség fölényével mentem, hogy hirdessem nektek Isten titkát. Mert nem akartam másról tudni köztetek, mint Jézus Krisztusról, a megfeszítettről”. Ebben a bűnös városban Pál eredményesen hirdette az evangéliumot.
Megálltunk az isztmoszi csatorna bejáratánál, majd indultunk az ókori Korintus hatalmas rom területére. Korintust a rómaiak Kr.e 146-ban lerombolták, de 100 év múlva kr.e. 44-ben Julius Caesar újjá építette. Pál a második Korintusba érkezett. Az első Korintusban épült Apollo temploma. Ennek 38 dór oszlopából mindössze 7 oszlop maradt meg. Az apostol is csak ezt láthatta. A romok között járva gondolhattunk arra, hogy a városnak huszonhárom temploma, három színháza, öt fedett piactere, bírósági épületei, gimnáziuma voltak. Megálltunk a „béma”-nál. Itt vádolták Pált a zsidók Gallio prokonzul előtt, aki azonban nem foglalkozott velük és elkergette őket az ítélőszék elöl. Pál tizennyolc hónapig maradt Korintusban. Később harmadik apostoli útján négy levelet is írt nekik, amelyekből láthatjuk a korintusi egyház életét, problémáit egyaránt. Korintusban írta levelét a Rómaiakhoz. Korintus romjai között járva felidéztük a számukra írt híres „szeretet himnuszt” is.

Tovább utazva Korintustól 41 km-re Mükénébe értünk. Az oroszlánkapun át léptünk az ásatási területre. A Fellegvár romjai közt - Schliemann, a romantikus lelkű régész nyomdokain - a mitológiai és a valóság lenyűgöző és meghökkentő találkozásának lehettünk tanúi. Ezenkívül nagyszerű kilátás nyílik innen a tájra.

Következő állomásunkon Epidauroszban, ahol Aszklepiosz szentélye található, mi a lenyűgöző, meghökkentően épségben maradt és páratlan akusztikájú színházban gyönyörködtünk. Elénekeltük a Salve Reginát, és a Boldogasszony Anyánk éneket. Az ott lévő alkalmi hallgatóság nagy tapssal jutalmazott bennünket.

Szentmisénk ezen a napon az újkori Görögország első fővárosában Napflionban volt. A templom eredetileg török mecset volt, kriptájában pedig a görög szabadságharcban elesett katonákat temették el. Holland domonkos atya és egy magyar sekrestyés fogadott minket nagy szeretettel.

A zarándoklat szép napjai rohamosan fogytak, s lassan indulnunk kellett hazafelé. Görögországban még egy jelentős látnivalót kerestünk fel a delfi jósdát. Delfi szépsége lenyűgöző, s amit a hatalmas és szépséges természet és az emberi tehetség együttesen létrehozhat, itt megtalálható, megcsodálható. Először megnéztük a múzeumot, majd a görög idegenvezető ismertette Delfi történetét és nevezetességeit. Megálltunk az athéniek kincsesházánál, az Apolló templom és jósda, valamint a színház romjainál is, de a stadionhoz már nem mentünk fel.

Lassan búcsút intettünk a görög tájnak és Bulgárián keresztül folytattuk utunkat. Még itt is várt ránk egy jelentős hely: a Rilai kolostor, amelyet a bolgárok legnagyobb szentje Rilai Szent János (876-946) alapította. Az egykori nemesúr bolgár Szent Ferencként a vitézi és udvari élet helyett a remeteséget választotta. A kolostor első fénykora a XIV. századra esik, amikor a környék feudális nagyura Hreljo kolostort építtetett itt, amelynek középpontját a ma is nevét viselő Hreljo tornya foglalta el. Később maga is szerzetes lett. A török uralom alatt a kolostor fejlődése megszakadt. A kolostor XVIII-XIX. században a bolgár újjászületéskor a művelődés központja lett és teljes fényében bontakozott ki. A rilai kolostor a bolgár nép zarándokhelye. Az 1960-as évekig pravoszláv szerzetesek lakták, később múzeum lett.
A kolostor 1147 méterrel van a tengerszint felett. Sötétzöld, ég felé törő fenyőfákkal benőtt domboldalak fölött magasodó, hólepte hegyormok övezik. Kívülről a kolostorépület várszerű, komor épület benyomását kelti. A Dupnicai kapun belépve kibontakozik a lenyűgöző kolostor pompája. Az épület együttest változatos szín- és formavilág lengi át. Kecses ívek, egymás fölött magasodó, körbefutó erkélyek, ki- és beugrókkal. Mivel az idő sürget, elsősorban Szűz Mária templomát néztük meg. A templom falait freskók díszítik. A díszesen faragott aranyozott ikonosztáz a templom legszebb dísze. A díszes aranykapu mögött őrzik Rilai Szent János ereklyéit, valamit a XII. századi Hodégétria Madonna ikonját. Közvetlen a templom mellett emelkedik az 1335-ben épült Hreljo tornya. Elbúcsúztunk a rilai kolostortól és folytattuk utunkat. Utolsó éjszakánkat Nisben töltöttük, s reggel a hotel egyik nagyobb helyiségében mutattuk be hálaadó szentmisénket.

Összefoglalva zarándoklatunk jelentőségét Kránitz Mihály professzor megállapítása kívánkozik ide, aki Szent Pál törökországi helyein járt: A Szentföld Isten Fia megtestesülésének és megváltásának helyét jelenti. Szent Pál nyomába lépve azonban feltárul előttünk Jézus jelenléte a világban, és az egyház által a történelemben. Bizonyos szempontból hasonló helyzetben vagyunk, mint az első keresztények, akik kisebbségben éltek, s ez bennünket is arra kötelez, hogy Szent Pál évében, az apostol leveleinek olvasásával vagy missziós munkaterületének felkeresésével még tudatosabban éljük meg a mindennapokban egy változó kulturális valóságban keresztény hivatásunkat.

Visszatérve hazánk földjére elbúcsúztunk egymástól és Röszkén, Budapesten, Győrben szálltak le a „zarándokok” és felejthetetlen élményekkel indultak haza. Mindenkiben élt a vágy, hogy folytatni kellene a jövőben is a zarándoklatot Szent Pál nyomában, Törökországban is. Pál apostol működési helyei legnagyobbrészt ott találhatók. Úgy búcsúztunk el, hogy jövőre újra találkozunk.

Dr. Gyürki László pápai prelátus

 

2008.09.22. - Zarándoklat Szent Pál évében (Görögország)2008.09.22. - Zarándoklat Szent Pál évében (Görögország)

2008.09.22. - Zarándoklat Szent Pál évében (Görögország)2008.09.22. - Zarándoklat Szent Pál évében (Görögország)2008.09.22. - Zarándoklat Szent Pál évében (Görögország)2008.09.22. - Zarándoklat Szent Pál évében (Görögország)2008.09.22. - Zarándoklat Szent Pál évében (Görögország)2008.09.22. - Zarándoklat Szent Pál évében (Görögország)2008.09.22. - Zarándoklat Szent Pál évében (Görögország)2008.09.22. - Zarándoklat Szent Pál évében (Görögország)

2008.09.22. - Zarándoklat Szent Pál évében (Görögország)

2008.09.22. - Zarándoklat Szent Pál évében (Görögország)2008.09.22. - Zarándoklat Szent Pál évében (Görögország)

2008.09.22. - Zarándoklat Szent Pál évében (Görögország)

2008.09.22. - Zarándoklat Szent Pál évében (Görögország)2008.09.22. - Zarándoklat Szent Pál évében (Görögország)

2008.09.22. - Zarándoklat Szent Pál évében (Görögország)

Fotó: Dr. Leibinger Jánosné