Kincsek Mátyás király korából - Új tárlat nyílt Szombathelyen a Püspöki Palotában

2018. október 25-én új tárlat nyílt Szombathelyen a Püspöki Palota Sala Terrena termében. Ezúttal az egyházmegyei gyűjteményekben fellelhető, Mátyás királyhoz köthető illetve az ő korából származó értékes kiadványokat, tárgyakat, emlékeket ismerhetnek meg az érdeklődők.

Köszöntőjében Székely János kiemelte: a Püspöki Palota Sala Terrena terme méltó környezetet ad a kiállításnak, hiszen azok között a kövek között sétálhatnak a látogatók, amelyek közül hármat Mátyás király korában, a 15. században fedeztek fel Szombathelyen. Ez volt a reneszánsz korszaka, amikor nagy érdeklődéssel fordultak újra az antikvitás felé az emberek, tudósok. Székely János hozzátette: Mátyás olyan korban élt, amely mélységesen keresztény volt, és ez a királyi udvaron is látszott. Mátyás mindennap misén vett részt, esténként vesperáson, a böjtöt szigorúan megtartotta. Mátyás szerette és támogatta a szerzeteseket: cisztereket, pálosokat, obszerváns ferenceseket. A pénzeire Szent László király és a Szűzanya képét verete. Olyan korban élt amikor az egész társadalmat áthatotta a kereszténység, az evangélium fénye: a tudományokat, a mindennapi életet, a kultúrát. Mátyás küzdött azért, hogy országát naggyá, erőssé tegye. Ebben a küzdelemben az Egyház támogatására is számíthatott, zárta köszöntőjét Székely János.

Dr. Török József egyháztörténész, egyetemi tanár ajánlotta a megjelentek figyelmébe a tárlatot, kiemelve: Mátyást mindössze 15 évesen választották meg királlyá, de hamar megtanulta hogyan érvényesítse akaratát udvarában és az országban. Abban a korban az Egyház és az állam egymásra voltak utalva, így óhatatlanul is beleszólt Mátyás pl. a főpapi kinevezésekbe. De a király személyiségét, vallásosságát, az Egyházzal való viszonyából megrajzolni, nem lehet, mondta Török József. Meg kell vizsgálni tetteinek mozgatórugóit is és ha így teszünk akkor személyiségében észrevesszük mély vallásosságát, őszinte hitét.

III. Calisztux biztatta Mátyást, hogy kövesse apja – Hunyadi János - nyomdokait és legyen a kereszténység védelmezője a terjeszkedő Oszmán Birodalom és az iszlám hit ellen, legyen Európa védőpajzsa. Mátyás így kezdi meg uralkodását és ebben a Szentszék őt támogatta: nem csak erkölcsileg, hanem anyagilag is. Ez is azt mutatja, hogy a kereszténység védelmében jól együtt tudott dolgozni a Szentszék és Mátyás király. Török József felidézett egy különös epizódot is a két fél viszonyából. Azt, amikor Mátyás azzal fenyegette meg a pápát, hogy ha nem sikerül megegyezniük bizonyos kérdésekben, akkor a bizánci kereszténységhez csatlakozik. Persze azt Mátyás is tudta, hogy az ország latin kereszténységét nem lehet görög kereszténységre cserélni, de jó érv volt számára a pápa ellen, amikor az idegen papokat nevezett ki a magyar főpapi székekbe. Ekkor Mátyás felesége rokonai közül nevezett ki két kiskorú gyermeket főpapi stallumokba. Persze ez azzal is járt, hogy ők nem szóltak bele az egyház életébe, mondta Török József.

Mátyást szoros kapcsolat fűzte a szerzetesekhez, különösen a pálosokhoz, és támogatta pl. az obszerváns ferenceseket: jól érezte magát a szerzetesek között.

Mátyás király igazi hittantanára az apja, Hunyadi János volt, emelte ki Török József. Róla köztudott volt, hogy nagyon komolyan vette keresztény hitét. Mátyás ebben is igyekezett apja nyomdokaiba lépni. Mátyás vallásosságát jelzi, hogy pl. teológiai vitát folytatott egy domonkos szerzetessel arról, hogy vajon miért Pétert bízta meg Jézus az apostolok között az elsőséggel. Török József hangsúlyozta: Mátyás környezetében rendkívül művelt papok éltek, akik a kódexeket állandóan olvasták. Mátyás velük folytatott teológiai beszélgetéseket, és az így szerzett ismereteket felhasználva néha teológiai vitákba is bekapcsolódott. De a korabeli pl. újplatonista filozófia vagy az iszlám filozófusok kereszténységgel össze nem egyeztethető tételeit is elítélte.

Mátyás király humanista, reneszánsz fejedelem volt, de ami a legfontosabb: hívő, keresztény ember, aki hivatását, ami az uralkodás és a Magyar Királyság védelmezése volt, hitéből fakadóan mindvégig ellátta, zárta köszöntőjét Török József.

A tárlaton – a már említett római kori kövek mellett – láthatók pl. a hívek számára készült, a gyónást segítő könyvek vagy a papok számára hasznos tudnivalókat tartalmazó kiadványok. Láthatunk Mátyás korabeli ősnyomtatványokat, amelyek a korabeli tudományos világképet és egyházi irodalmat illusztrálják. Megtekinthető pl. Mátyás birtokadományozó oklevele is, ahogy korabeli pénzérméket, ostromhoz használt kőgolyó, rajz a szombathelyi várról. Rétfalvi Balázs, a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár gyűjteményvezetője, egyben a kiállítás rendezője, kalauzolta végig a megjelenteket a tárlaton és mesélt a .