Szombathelyi Egyházmegye

Elhelyezték a „Via Sancti Martini” útvonal Körmend városi stációjának tájékoztató tábláját

Szent Márton tábla avatásNovember 5-én elhelyezték a „Via Sancti Martini” útvonal Körmend városi stációjának tájékoztató tábláját.

 

Körmend első temploma Szent Márton tiszteletére épült

Szent Márton tábla avatásA templom helyét táblával jelölték meg november 5-én, hogy a Szent Márton útját járó zarándokok itt is megállhatnak. A körmendi hívek pedig tudatosítják, hogy a felebaráti szeretet szentje - Szent Erzsébet – mellett, körmendi őseink Szent Mártont is városunk védőszentjeként tisztelték.

A körmendi hívek közül többen talán nem is tudják, hogy az Árpád-korban Körmenden az első templom Szent Márton tiszteletére épült. IV. Béla király a tatárjárás után 1244-ben telepeseket hívott Körmendre, s ők építették a jelenlegi Szent Erzsébet templom ősét, és terjesztették el a városban a Szent Erzsébet tiszteletét. Ez a templom maradt meg a történelem viharaiban, a Szent Márton templom pedig a XVI. század után lassan eltűnt Körmend térképéről. A Szent Márton templom titulusa alapján a Szent Erzsébet templomnál korábbi eredetűnek tűnik, de ez minden, ami kutató ásatás hiányában sejthető róla. Még a helyéről is bizonytalanságban voltunk, de talán most már tudjuk, hogy hol is állhatott ez az ősi templom Körmenden.

A Szent Márton templomról szóló első okleveles említés Körmendi István kereskedő 1434-35-ben kelt végrendeletében található. 1434 körül Henrik kalmár fia István az adósságai kifizetése után hátramaradó pénzének, valamint sáfrányának kétharmadát három körmendi egyházra: a Szent Márton egyházra, Szent Erzsébet egyházra és a Szűz Mária kolostorra hagyta.

Írásos adat még a Szent Márton templomról az ágostonosok elleni perben 1513 körül egy vallomás: a perben tanúként szerepel Körmendi Lőrinc atya, aki „a halottak oltárának igazgatója a falakon kívüli Szent Márton templomban”.


A templom helyével kapcsolatban legfontosabb adatunk a mai Kölcsey Ferenc u. korábbi elnevezése: Szent Márton utca. Ez az elnevezés 1603-tól 1930-ig szerepel a térképeken. Ezért is gondolták azt, hogy a templom a Kölcsey u. 12. szám alatt állhatott, ahol egyetlen nagyméretű tér található.

Ezzel kapcsolatban azonban két probléma is adódik. Az egyik az, hogy Siklós Gyula kiváló régész, aki az elmúlt években tanulmányozta a középkori Körmend történetét, megállapította, hogy itt a 16. században egyértelműen a Goricza lakótorony állt.

A másik problémát Hajmási Erika 1986-ban végzett régészeti kutatásai jelentik. Ő az iskola telkén feltárta a sörház téglából épített alapfalait és egy 17. századi gazdasági épületet is és megtalálta a vizesárok részleteit. Nem talált viszont sírokat, templomra utaló leleteket és templom maradványokat sem.

 Amennyiben itt nem, mégis hol állhatott a Szent Márton templom? Siklós Gyula kutatásai szerint valószínű, hogy alapításakor a templom mégis a Szent Márton utcában állott, amennyiben az először 1603-ban Mártonné utcájának nevezett utcát akkor is így hívták. Ennek az utcának a nyomvonalát azonban 1716-ban megváltoztatták, s ekkor nyerte el mai vonalvezetését. Eredeti iránya azonban a mai Zrínyi Miklós utca irányába futhatott, ahol a 4. sz. ház területén (körzeti orvosi rendelő) az 1980 körül végzett földmunkálatok során emberi csontok kerültek elő. Az ágostonosok perében 1513 körül az adat a templomot „falakon kívülinek” nevezi. Ez nem véletlen, hiszen a belvárostól északra eső lakott területeket csak a 14. században, a palánkfal valószínűsíthető építésével szakították el a belvárostól, s a külvárost is csak 1608-tól említik források. A leírtak alapján a templomot a mai Zrínyi u. 4. területére lehet helyezni.

Még egy adat Szent Mártonnal kapcsolatban: 1372. szeptember 29-én Pozsonyban kiadott oklevél I. Lajos király Domonkos fia János körmendi esküdt kérésére, amelyet az a maga és a többi körmendi polgárok és hospesek nevében adott elő, Körmend oppidumnak, Buda város (civitas) mintájára jogot adományoz Szent Márton napi évi vásár tartására.