Szombathelyi Egyházmegye

Szécshenyi 2020 - Európai Szociális Alap

Érzékenyítő foglalkozás a szombathelyi Premontrei Gimnáziumban

Érzékenyítő foglalkozás

November 28-án a szombathelyi Premontrei Gimnáziumba látogatott Orsós Zoltán csákánydoroszlói plébános és Sziráki Péter, aki a zalaegerszegi Rád találtam! dicsőítő csoport tagja. Öt osztály vett részt az érzékenyítő foglalkozásokon, melyek a cigány-pasztorációról szóltak.

Érzékenyítő foglalkozásAz interaktív foglalkozásokon a diákok osztályozták Zoltán atya és Péter viselkedését, a benyomásokat. Minél jobban megismerték őket az élménybeszámolók alapján, annál pozitívabb osztályzatot adtak. Az Atya mesélt a gyermekkoráról: kinevették, megvetették, kiközösítették. Csupán azért, mert cigány.  Az általános iskolában egy tanárnő kitüntette a szeretetével, ami változást hozott. Végre szóba álltak vele is az osztálytársai. A középiskolában egyedül volt cigány. Összesúgtak a háta mögött. Egy lopásnál természetes volt, hogy őt vádolták alaptalanul. Az előítéletek az élete során csak fokozódtak.

Érzékenyítő foglalkozásPéter beszámolójából kiderült, hogy nagycsaládban nőtt fel, ahol öt gyermek volt. Mindig olyan közösségbe járt, ahol volt cigány. Számára ez természetes volt. Jelenleg neki is öt gyermeke van.

Mindketten bemutatták a foci-és gitártudásukat, amit szintén osztályoztak a diákok. Majd Zoltán atya,- akiről addig még nem tudták, hogy foglalkozása plébános, - mutatott egy felvételt, ahogyan a traktort vezeti.

Ezzel a kis játékkal arra szerettek volna rávilágítani, hogy az emberekben mennyire működik az előítélet, a negatív diszkrimináció a cigányokkal szemben. Tudatosan használták a cigány szót, mert az pejoratív kifejezés. Számomra pozitív volt, hogy a diákjainkban nem működik ez az ellenérzés! Az osztályzatokból kiderült, hogy hasonlóan éreztek mindkét előadó iránt.

Érzékenyítő foglalkozásEzután az Atya bemutatta a cigányok életét, ami általánosságban jellemző rájuk. Hangosak, ijesztőek, így is szocializálódnak. Náluk a „néma nevelés” a jellemző, ami azt jelenti, hogy nincs verbális nevelés, magyarázat, motiváció, csak amit maguktól eltanulnak a gyerekek. Nekik nincs külön szobájuk, így a gyerekek sokáig fenn maradnak a felnőttekkel együtt. Ebből következik, hogy másnap rosszul teljesítenek az iskolában, mert fáradtak, kimerültek. Megpecsételik őket: így válnak rossz tanulóvá. Nincs elég szókincsük, ezért nem is mernek jelentkezni, mert képtelenek kifejezni magukat. Tarka ruhákat hordanak, mindent magukra aggatnak, mert ami rajtuk van, az az övék, az ő tulajdonuk.

Érzékenyítő foglalkozásPéter az egyenlőségről beszélt: „Isten szemében egyenlőek vagyunk.” Miből fakad a különbözőség? A bőrszín, a kinézet, a testalkat, a ruházat, az életkor, a szokások, a család, az értelmi képesség, a társas kapcsolatok. Negatívan különböztetjük meg egymást, az első benyomások meghatároznak bennünket.

Karácsony közeledtével a tűzhely melegéről beszéltek. Amikor nem számít semmi, csak örülni egymásnak. Arra kértek bennünket, hogy ne az ajándékok miatt legyen fontos a karácsony.  A Plébániáján az Atya bevezette, hogy minden évben a gyerekek lemondanak egy-egy ajándékukról, amit aztán a rászorulóknak adnak. Ne essen nehezünkre a nyolc mikulás csokoládéból egyet odaajándékozni egy szegény társunknak!

Érzékenyítő foglalkozásAz előadást énekléssel zárták. Azt szeretnék üzenni számunkra, hogy ugyanolyannak születtünk, egyformán tiszta, őszinte gyermekek voltunk. Maradjunk ilyenek!

Szöveg: Tóthné László Mónika, tanár