Gyenge András és Kulhay Géza adott koncertet a Püspöki Palotában
2019. február 12-én Gyenge András és Kulhay Géza adott koncertet a Püspöki Palotában. Dr. Perger Gyula, a Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont igazgatójának köszöntőjét közöljük.
Tisztelt Polgármester Úr! Kedves vendégeink!
Sok szeretettel és tisztelettel köszöntöm Önöket a Martinus Exclusive hangversenysorozat negyedik évadának első hangversenyén. Nagy öröm számunkra, hogy ebben az új szezonban is ismét ilyen nagy számmal vannak jelen első hangversenyünkön.
A mai hangversenyen két szombathelyi származású fiatal művész, Gyenge András cselló és Kulhay Géza zongorajátékát hallhatják, akik pályájukat mindketten a Bartók Béla Zeneiskolában, illetve a szombathelyi Zeneművészeti Szakgimnáziumban kezdték.
Gyenge András zenész családban nőtt fel, édesapja Gyenge Tibor, a Savaria Szimfonikus Zenekar koncertmestere. András már zeneiskolai éveitől kezdve számos országos és nemzetközi verseny díjazottja szóló és kamarazene kategóriában. 2007-ben lett a grazi Zeneakadémia hallgatója majd Fenyő László gordonkaművész meghívására, tanulmányait két évre felfüggesztve Németországba költözött. András, aki jelenleg Master tanulmányait folytatja a grazi Zeneakadémián, tagja az Equalis vonósnégyesnek, illetve a Savaria Szimfonikus Zenekar cselló szólamvezetője.
András kamarapartnere Kulhay Géza zongoraművész, aki magas fokú klasszikus zenei képzettsége mellett a Jazz műfajában is rendkívül otthonosan mozog. A fiatal művész 2011-ben szerzett diplomát a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián. Eddigi pályája során a budapesti Jazz 2000 országos verseny fődíját, valamint 2006-ban a szegedi Országos kamarazenei verseny fődíját nyerte el.
Mai hangversenyük programja megtalálható a kiosztott programfüzetekben, de engedjék meg, hogy az elhangzó műveket néhány szóban ismertessem Önöknek.
Johann Sebastian Bach kamarazenéjének legnagyobb része a kötheni fejedelem udvarában karmesterként és zeneszerzőként betöltött éveinek derekán, 1720 körül keletkezett. Erre a periódusra tehető a koncerten elsőként felhangzó mű, a G-dúr Gambaszonáta is. A darab egy 3 szonátából, azaz hangszeres zenéből álló ciklus egyike, amely eredetileg csembaló kísérettel született meg. A címben szereplő Gamba, mint hangszer, hangszertörténetileg a cselló ősének tekinthető, és eredetileg térd-hegedűt jelentett, mivel a játékos a hangszert a térdei közé szorítva tartotta és így szólaltatta meg azt. A tételek sorrendje a gyors-lassú-gyors tempók váltakozásával szintén a kor hagyományát követi.
Claude Debussy francia zeneszerző a 19. és a 20. század fordulóján élt és alkotott. Debussy zenei stílusát irodalmi, képzőművészeti témák és egy-egy pillanat, illat, élmény benyomásainak hangokba öntése jellemzi. Életműve új színt hozott a muzsikának csaknem valamennyi műfajába. Zenéjének sajátságos eszközei a rendkívül finom hatásokra építő, meglepő hangzások; a keleties-modális harmóniavilág és dallamalkotás; valamint a ritmus differenciáltsága, összetettsége. A koncerten másodikként felhangzó mű az 1915-ben írt d-moll Szonáta, a szerző életének utolsó alkotói szakaszában keletkezett.
A koncert zárásaként pedig Szergej Prokofjev orosz zeneszerző C-dúr szonátáját hallhatják a két fiatal művész előadásában. Prokofjev művészete elsősorban zongoraműveiről, balettzenéiről, valamint a Péter és Farkas című szimfonikus meséjéről ismert. A három tételes szonáta 1949-ben íródott.
Minden kedves vendégünknek tartalmas, lélekemelő kikapcsolódást kívánok. Kérem, hogy mobiltelefonjukat az előadás végén ne felejtsék el visszakapcsolni.
Fotó: Tirbus Ferenc
