Vasvári káptalan - Vasi települések 1217-2017 - Kötetbemutató Vasváron

2019. május 16-án mutatták be a Vasvári káptalan - Vasi települések 1217-2017 - c. kötetet Vasváron. A kiadvány egyházmegyénk múltjának egy kevéssé ismert, de annál fontosabb időszakával foglalkozik.

1217. A dátum sokaknak talán semmit nem mond, hiszen iskolai tanulmányaink során nem biztos, hogy előkerül. A vasi honismeret illetve a Szombathelyi Egyházmegye története iránt érdeklődők viszont tudják, hogy ebben az évben adták ki azt az oklevelet, amely a legkorábbi ismert említése megyénknek, közvetlenül is a Vasvári káptalannak. Merthogy a II. András király által kiadott oklevél, amely egy Zsigmond király korabeli átiratban maradt fenn, a káptalan birtokait írja össze. 15 vasi településnek ez az első ismert írásos említése.

2017-ben, az oklevél kiadásának 800 éves évfordulóján nagyszabású konferenciát, a 15 érintett településen pedig ünnepségeket tartottak. 2 évvel később pedig napvilágot látott a kiadvány, amelyből megismerhető Vas vármegye története, a Vasvári káptalan tevékenysége, a II. András által kiadott oklevél és persze a 15 említett település vázlatos története. A kiadvány bemutatóját Vasváron, a Béke Házban tartották.

A bemutatót egy szakmai nappal kötötték össze a szervezők, amelyben helyet kapott konferencia és helytörténeti séta is.

Tóth Balázs, Vasvár polgármestere és V. Németh Zsolt, országgyűlési képviselő mondott köszöntőt.

A konferencián három előadást hallgathattak meg az érdeklődők. Horváth Terézia levéltáros, a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport tagja a Vasvári káptalan történetéről, a káptalan által végzett tevékenységekről beszélt. Kiemelte: pontos adatok nem állnak rendelkezésre annak meghatározásához, hogy mikor alapították a káptalant. Ugyanígy csak feltételezések vannak, hogy miért. Vasvár elhelyezkedése, amely a korban már ispáni székhely és fontos kereskedelmi központ volt, valamint a Győrtől való nagy távolság és, hogy ebben a régióban jelentősebb egyházi testület nem létezett, indokolta, hogy itt alakuljon egy káptalani testület, amely egyház igazgatási funkciókat látott el. Ami biztos, hogy 1217-ben már létezett és több birtokkal rendelkezett. A káptalan által kiadott okleveleknek, az azokon található aláírásoknak köszönhetően bizonyos időszakokról a tagok neveit is ismerhetjük.1578-ban menekült a káptalan Szombathelyre a török veszély elől. Azóta is itt működik, 1777 óta, már mint Vasvár-Szombathelyi Társaskáptalan.

Horváth Terézia előadását meghallgathatják itt.

Másodikként Tangl Balázs, a Szombathelyi Egyházmegye Levéltár munkatársának előadását hallgathatták meg a megjelentek, aki az egyházmegyei levéltárban található káptalani magánlevéltár rendezésén dolgozott az elmúlt két évben. A levéltári dokumentumokat a középkorban a vasvári Szent Mihály-templom sekrestyéjében őrizték. 1578-tól a szombathelyi vártemplom tornyában, majd a Székesegyház felépítése után annak a sekrestye feletti külön helyiségében. Innen került 2009-ben az egyházmegyei levéltár épületébe. A káptalani levéltár két részből áll: a hiteles helyi levéltárból, mely anyag a megyei levéltárban található, és a káptalani magánlevéltárból, ezt őrzik az egyházmegyei levéltárban. Utóbbi a káptalan belső működésével, különböző birtokokkal kapcsolatos iratok mellett, az 19. században létrejött egyházmegyei intézmények, valamint különböző alapítványok pénzügyi, gazdaságirányítási dokumentációját tartalmazza. Tangl Balázs beszélt a káptalani levéltárban található dokumentumokról, kiemelve érdekességeket: pl. Ferenc József által kiállított nagypréposti kinevezési iratot, V. Ferdinánd király országgyűlési meghívóját, egy felbontatlan végrendeletet, szabadalmi levelet.

Tangl Balázs előadását meghallgathatják itt.

Hogyan segítheti modern technikai a tudományos kutatást, a múlt megismerését? Erre a kérdésre is választ kaphatott a hallgatóság Györffy-Villám Zsombor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének munkatársa előadásában, aki csapatával az egykori Szent Mihály-templom helyén végzett geofizikai kutatásokat. Ezek célja, hogy roncsolás mentesen, tehát a terület fizikai feltárása nélkül, korszerű eszközök segítségével derítse ki hol és mi is van a mélyben, mennyire igazolhatók, illetve pontosíthatók a korábbi ásatások eredményei. Talajradarral mérték fel a területet. Az eszköz radarhullámokat bocsájt ki a földbe és azok visszaverődéseiből tudnak következtetni mi is van föld alatt. GNSS-t, műholdas helymeghatározást is használtak, amelynek köszönhetően centiméterre pontosan tudják a mérési eredményeket térképre helyezni. Korábban olyan tereptárgyakat jelöltek meg a régészek, amelyek sok esetben már nincsenek a helyszínen, így a tájékozódás, beazonosítás nem lehetséges. A régészek még fémdetektort is bevetettek. Több új leletet is találtak: pl. könyvvereteket, zarándokjelvény töredéket. Az ismerthez hasonló alaprajz bontakozott ki a régészek előtt a felmérés során, ugyanakkor úgy vélik: a korábban feltételezett kéttornyos templom helyett egytornyos templom állt ezen a helyen.

Györffy-Villám Zsombor előadását meghallgathatják itt.

A délelőtt zárásaként Melega Miklós, a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltárának igazgatója ajánlotta a megjelentek figyelmébe a kiadványt. Hangsúlyozta: nem csak külső megjelenésében igényes, sok illusztrációval ellátott kiadványt tarthatnak kezükben az érdeklődők, hanem leírásaiban is pontos, megbízható adatokat olvashatnak.