Szombathelyi Egyházmegye

Boldog Brenner János vértanúságáról Dunaszerdahelyen és Jakabszálláson

Brenner József DunaszerdahelyenAz elmúlt napokban Brenner József nyugalmazott püspöki helynök, nagyprépost korábbi meghívásoknak tett eleget: 2019. június 22-én dr. Szakál László esperes-plébános (és a plébánián szolgáló Mészáros Dávid magyar káplán) kérésére Dunaszerdahelyen (Szlovákia), majd június 28-án Jakabszálláson, dr. Juhos Imre plébános hívására utazott Bács-Kiskun megyébe. Mindkét helyen testvére, Boldog Brenner Jánosnak a szeretet útján, vértanúságáig tett 26 évnyi életéről beszélt.

Brenner József DunaszerdahelyenDunaszerdahely gazdag történelemmel bíró járási székhely, a Csallóköz legjelentősebb kulturális, közigazgatási és gazdasági központja, a szlovákiai magyarság fellegvára. Ősrégi település fekvésénél fogva (kereskedelmi útvonalak kereszteződése mentén). Az I. világháború befejezése után, az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásával 1918. október 28-án kikiáltották a „multinacionális utódállam”, a Csehszlovák Köztársaság megalakulását, majd Csehszlovákia kétfelé válása óta Szlovákia része lett, polgárai pedig a történelem akaratából kisebbségi sorsba jutottak. Ma is többségében magyar ajkú város (és széles környéke). A Szent György templom a város legrégibb történelmi és szakrális emléke, amelynek a helyén már a korai Árpád-korban állt egy templom. A mai templom román kori alapja (szentély, főhajó és torony) az 1300-as évek elején épült, a templom körül a XVIII. század végéig temető volt.  Ebből az Anjou-korból származnak a templom egykori freskóábrázolásainak töredékei (szentélyben Szent Miklós- és Krisztus képek). Az 1500-as években késő gótikus stílusban átépítették, aztán Mária Terézia uralkodásának idején bővítették és magasították, barokkizálták. A XIX. század elején, a főoltárához Mária mennybevitele festmény került, felette a templom védőszentje: Szent György lovas szobra.

Brenner József DunaszerdahelyenA 17 órakor kezdődő szentmise főcelebránsa Brenner József atya volt, két koncerebráló atyával. Prédikációját azzal kezdte, hogy Szentgotthárd-Zsidán, a testvére vértanúságának emlékére épült Jó Pásztor-kápolna bejáratánál, kétoldalt márványtáblák vannak: a bal oldalin János atya vértanúságának lényegi története, a jobb oldalin pedig – az építést jelentős összeggel támogató szerzetes nővér kívánságára – ez olvasható: „Zarándok, aki ide betérsz, imádkozzál keresztény családokért és jó papi hivatásokért!”. A szónok ez utóbbiakról elmélkedett, családjuk és saját életének példáján keresztül. Megerősítette és hangsúlyozta, hogy a két legnagyobb hivatás: a szülői és a papi, mert ezeket egyenesen Istentől kapja az ember. Elmondta azt is, hogy mennyire meghatódott a boldoggá avatási szentmisén, amikor a boldoggá nyilvánítás ünnepi pillanatát követően, testvére ereklyéjét vitte és elhelyezte az oltár mellett, valamint amikor először mondhatta ki, hangozhatott el Boldog Brenner János neve a szentmisében.

Közvetlenül a szentmise után, ugyancsak a templomban előadást tartott Boldog Brenner János vértanúságig vezető útjáról, életéről és 26 éves korában elszenvedett meggyilkolása eseményeiről.

Szakál László esperes-plébános úr köszönő szavait követően, az időközben kiosztott emléklapon olvasható, Boldog Brenner János szentté avatásáért imádkozott a templom közössége.

 

Brenner József Jakabszálláson2019. június  28-án, Jakabszálláson,a Kecskemét közeli tanyavilág egyik központjában (manapság kb. 2.500 lakossal), a Jézus Szíve tiszteletére felszentelt templomban, éppen ezen az ünnepnapon 18 órakor kezdődött a szentmise, dr. Juhos Imre plébános atyával. Jakabszállás Árpád-kor óta lakott település, a török hódoltság korábban elnéptelenedett. A fő foglalkozás a XIX. század végéig a pásztorkodás volt. A jelenlegi katolikus templom 1944-ben épült. Dr. Juhos Imre felvidéki származású, Budapesten a Központi Szemináriumban tanult és Kalocsán kapta meg a papság szentségét. 2016. augusztus 1-től a szomszédos Fülöpjakab (korábban Kunszállás része volt, és még korábban Kiskunfélegyházához tartozott) plébánosa, Jakabszállás oldallagos ellátásával.

Itt a szentmise befejezése után beszélt a híveknek József atya a testvéréről, vértanúságáról és boldoggá avatásáról, a Dunaszerdahelyen elhangzottakhoz hasonlóan. Kitért a boldoggá avatási eljárás, folyamat lépéseire, követelményeire. Brenner atya kérésére a hívekkel közösen elimádkozták a boldoggá avatott testvére szentté avatásáért szóló imát, a kiosztott szentképekkel:

Brenner József Jakabszálláson„Mindenható örök Isten, aki Boldog János szolgádnak megadtad a papi hivatás kegyelmét és méltónak találtad őt a vértanúság nagy ajándékára, kérünk: dicsőítsd meg őt Egyházadban mielőbbi szentté avatásával is! Égi közbenjárása esdje ki számunkra a kegyelmet, hogy megerősödjünk szent hitünkben és mi is vállaljuk érted a küzdelmet és a szenvedést a te országodnak eljöveteléért. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.”

Dunaszerdahelyen és Jakabszálláson is – a résztvevőkkel való beszélgetés során - örömmel tapasztaltuk, hogy sokan már korábban is tudtak a vértanú káplánról, ill. a 2018. május 1-én, Szombathelyen zajlott boldoggá avatási szentmisére és ünnepségre zarándokcsoporttal utaztak autóbuszokkal, papi vezetéssel. Meghatódottan beszéltek élményeikről, igen nagy hatással volt mindenkire ez a Magyarországon nem gyakori esemény.

A Szentgotthárd-Zsidán épült Brenner-kápolna harangjára Boldog Brenner János jelmondatát vésték: „Az Istent szeretőknek minden a javukra válik”, azóta ennek csengő hangja szól az emberekhez (Lásd Dr. Kerekes Károly O.Cist. apát, Brenner János egykori tanára versét! „Miről mesél a zsidai kisharang?”).

Fotó és szöveg: Dr. Pácz Miklós