Szombathelyi Egyházmegye

Különös augusztus 15-e Szombathelyen

1809. augusztus 15.1809. augusztus 15-én nem mindennapi keretek között zajlottak a Nagyboldogasszony napi ünnepi szertartások a Szombathelyen a Székesegyházban.

Napóleon császár1809 a napóleoni háborúk időszaka Európában. Ez év közepén újabb hadjáratot vezetett a francia császár, ezúttal az Osztrák Császárság ellen. Napóleon császár május 13-án bevonult Bécsbe, seregeinek egy része pedig május 31-én elfoglalta Szombathelyt. A város és a Vasvármegye helyzetét csak rontotta, hogy a június 14-i győri és a július 5-6-i wagrami ütközet is a franciák győzelmével végződött. 
A francia uralom súlyos terheket rótt Szombathelyre. A franciák hadisarcot vetettek ki a vármegyére, ezen kívül a hadsereg ellátáshoz szükséges eszközöket, felszerelési tárgyakat és persze élelmet követeltek. Hogy követelésüknek nagyobb nyomatéka legyen augusztus 2-án egy egész dragonyos ezred szállta meg Szombathelyt. Száztíz napig időzött itt a 28. számú francia ezred.

 

Somogy Lipót
Ebben az időszakban – már 3 éve – Somogy Lipót vezette a Szombathelyi Egyházmegyét. Életszentsége, jótékonysága és kiváló szónoki képességei országszerte ismertté tették, a hívek nagyon szerették és tisztelték. A francia megszállás újra alkalmat adott Somogy püspöknek kiváló tulajdonságai bebizonyítására. "Mikor Szombathelyen a két sereg előharcosai nekikeseredett lélekkel törtek egymásra, kötelességének tekintette, hogy most se szűnjék meg övéivel jót cselekedni, s ezért az ellenséges sereg vezéréhez akart menni, hogy őt megkérlelje. A francia kivont karddal, dühösen rohant rá, ő azonban arcának tiszteletreméltó tekintetével kérelmének teljesítésére bírta." Így beszéli el Steiner püspök titkár az esetet, melyben Somogy püspök híveit a céltalan vérontástól megmentette.

Beauharnais EugenNehéz helyzetbe került Somogy püspök augusztus 15-én. Beauharnais Eugen, itáliai alkirály, a megszálló seregek főparancsnoka elrendelte, hogy katonái e napot, mint Napóleon császár születésnapját, a legfényesebb keretek közt üljék meg. Géfin Gyula, a Szombathelyi Egyházmegye története című munkájában az alábbiakban írta meg az esetet:

 

 


1809. augusztus 15.„A Szombathelyt megszálló francia ezred parancsnoka felkérte Somogy püspököt, hogy az ünnepi szentmisét ajánlja fel Napóleonért. Ők fényes zenei kíséretet adnak, sőt udvariasan mise-stipendiumot is ajánlott fel. Somogy megtagadta e kérés teljesítését; bizonyára arra hivatkozott, hogy a franciákkal még hadiállapotban vannak, tehát császárjukért tartott ünnepükön részt nem vehet.
A franciák erre megváltoztatták hangjukat. Börtönnel, kínzással, sőt kivégzéssel fenyegették meg a püspököt. Somogy rettenthetetlen lelki nyugalommal válaszolt fenyegetőzéseikre: "Lánc, vérpad, ez mind lehetséges, de a miséből semmi sem lesz." Környezetének a félelemtől elállt a lélekzete; egész Szombathely remegett édes atyja életéért és a haragban tomboló franciák - bámulva csodálták meg Somogy püspököt lelkierejéért.

 A szokott időben megkezdődött Magyarország Nagy Boldogasszonyának ünnepi miséje, melyet maga a püspök pontifikált s buzgón mondta benne az imát Ferenc királyért; hirtelen fegyverzörgés és kürtök harsonája közt bevonultak a székesegyházba a francia katonák és a nagymise végén azt követelték, hogy Te Deumot celebráljanak. Somogy püspök ennyiben engedett kérésüknek. Elrendelte, hogy Szabó Imre, éneklőkanonok a Te Deumot Vesperás formájában megtartsa. Ennek végeztével a parancsnok jelt adott katonáinak a székesegyházból való kivonulásra; a Kámoni-utca (ma: Szily J.-u.) végén akkor már pompás ebéd várta őket, mert az alkirály úgy rendelkezett, hogy e napon minden katona kettős adagú napi ellátásban részesüljön. Délután 6 óráig mulattak itt, amikor is a franciák nagyobb része erősen illuminált állapotban hazafelé szálldogált.
Este 9 órakor fényes kivilágítás volt Eölbei kanonok házában (a mai nagypréposti lakban) s a franciák a meghívott vendégekkel egész éjjel muzsikaszó mellett ropták a táncot.1) Képzelhető, mily kellemetlen volt ez a "megszállott házigazdának", aki a nemesi felkelés egyik főszervezője volt.”

1809. augusztus 15.A francia megszállás emlékét Szombathelyen ma már csak Czuppon György kanonok egykori háza őrzi a Szily János-u. 25. szám alatt. A tudós kanonok a következő kronosztichont helyezte az épület homlokzatára:

DIMICante saVariae gallo ereCta NI – Mikor a francia Szombathelyen harcolt, akkor épültem. A nagyobb betűk egyúttal római számok s összegük az építés évét, 1809-et jelzi.

 

Az 1809. évi nemesi felkelésről és Szombathely francia megszállásáról rövid tanulmányt olvashatnak itt.