Dr. Székely János megyéspüspök körlevele az Eucharisztikus Kongresszusról
Dr. Székely János megyéspüspök körlevelét közöljük, amelyben a budapesti Eucharisztikus Kongresszuson való részvételre buzdítja a híveket. A körlevelet évközi 2. vasárnapon olvassák fel a templomokban.
Kedves Testvérek!
Idén nagy ünnepre készül egyházunk: a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Ahhoz hasonló ünnep ez, mint amikor Jézus bevonult Jeruzsálembe. Az emberek ujjongva köszöntötték, a gyerekek pálmaágakat lengettek, sokan a ruhájukat terítették eléje. Tudták, megsejtették, hogy a megígért Messiás érkezik, és szívük egész szeretetével, lelkesedésével fogadták Őt. Mi is hasonló örömmel szeretnénk ünnepelni Krisztust, aki ma is jelen van közöttünk az Eucharisztiában. Szeretnénk köszönteni Őt Budapest utcáin, templomainkban és városaink terein. Szeretnénk, ha néhány napra a Krisztusba vetett hit elfoglalhatná fővárosunk utcáit, ha a Föld újra hódolna Teremtője előtt.
Az Eucharisztikus Kongresszus jelmondata: „Minden forrásom belőled fakad.” (Zsolt 87,7) Krisztus Szent Teste és Vére, az Eucharisztia mindennapjaink éltető forrása. Ám az Eucharisztia forrása egész nyugati kultúránknak is. A kereszténység, a krisztusi élet és gondolkodásmód termékenyítette meg valaha a nyugati kultúrát. Ebből született meg a személy méltóságának felismerése, ami az egész nyugati gondolkodás, a jogrendszerünk, a társadalmi berendezkedésünk alapköve. A személy méltóságának végső alapja az, hogy az ember nemcsak egy rendkívül sikeres élőlény a sok élőlény között, hanem minden egyes ember a Teremtő Isten képmása, végtelenül fontos az Ő számára, végtelenül értékes a szemében. A keresztények hozták létre a világ első ingyenes, mindenki számára nyitott kórházait, és az első ingyenes iskolákat is. A keresztény gondolkodásmód indította el azt a hatalmas tudományos és technikai fejlődést, amelynek haszonélvezői vagyunk. A kereszténység termékenyítette meg Európa művészetét, kultúráját, társadalmait.
A Kultúránk addig él, amíg kapcsolatban marad azzal a Forrással, amely létrehozta, amely táplálta. Ha elhagyjuk ezt az éltető Forrást, akkor az európai kultúra igen hamar össze fog omlani. Az Eucharisztikus Kongresszus ezt üzeni a világnak, és üzeni magyar népünknek is: „Meríts újra az éltető Forrásból! Találj vissza a Teremtődhöz! Találj vissza ahhoz a gyönyörű rendhez és harmóniához, amelyet Ő a világba beleültetett!” Ahogyan Izajás próféta írta: „Ha nem hisztek, nem maradhattok meg!” (Iz 7,9)
Kedves Testvérek! Krisztus benneteket is vár erre az ünnepre! Várja családjaitokat, gyermekeiteket! Talán soha többé nem adatik meg nekik, hogy százezer emberrel együtt énekeljenek, imádkozzanak, ünnepelhessék a köztünk jelenlévő Krisztust. Talán pontosan ez az élmény fogja megerősíteni a hitüket, átsegíteni őket az életük egy-egy nehezebb szakaszán! Azt szeretném, ha az egyházmegyénkben élő minden hívő katolikus ember a Kongresszus hetében (szept. 13-tól 20-ig) legalább egy napon részt venne az ünnepi eseményeken. A Kongresszus nagyon alaposan meg van szervezve. Aki jelentkezik a Kongresszusra (azaz: regisztrál), annak az ingyenes utazását a Kongresszus szervezői megoldják.
A vidékről Budapestre érkező vonatok a helyszínekhez közeli pályaudvarokon teszik le a zarándokokat, így kb. fél óra sétával odaérünk majd a különböző helyszínekre. Az autóbuszok szintén ingyenesen viszik fel majd nap-mint nap a zarándokokat. A napi regisztrációs díj[1] fejében mindenki zarándokcsomagot, ebédet, és közlekedési jegyet is kap majd. A regisztrációt a plébániákon, vagy a Kongresszus Vas- ill. Zala megyei főszervezői segítségével lehet megtenni.[2]
„Gyáva népnek nincs hazája!” - írta Sajó Sándor. Ha nem tudjuk legalább néha megmutatni, ünnepelni a hitünket, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy nemzetünk életének tereit mások és mással fogják betölteni, nem a kereszténységgel, nem hiteles értékekkel. Krisztus vár benneteket erre a találkozásra, és erre kötelez a nagyobb közösség, a hazánk és még tágabban az egész emberi család iránt érzett felelősségünk is.
Mindszenty bíboros egyik legmeghatározóbb gyermekkori élménye egy vasvári búcsú volt. A közel százezres tömegben ő az Édesanyja mellet állt, az Édesanya keze a vállán nyugodott. Az akkor 10 éves Pehm József ámulattal nézte az éneklő, imádkozó sokaságot, és azután megrendülten látta, hogy Édesanyja arcán folynak a könnyek. Ezeket a könnyeket nem csak az élet terhei, szenvedései csalták elő, hanem a megrendültség és öröm könnyei is voltak. Mindszenty bíboros életének kitörölhetetlen élménye volt ez a búcsú, az édesanyja megrendültségének átélése, az imádkozó és éneklő sokaság hitének megtapasztalása. Induljunk mi is hasonló lelkesedéssel, nyitott szívvel a hitünk nagy ünnepére! Ahogyan 1938-ban hívő emberek százezrei töltötték meg a főváros utcáit és tereit, legyen ez ugyanígy 2020-ban is!
Egy afrikai keresztény a vasárnapi Szentmise után mindig hosszasan ott maradt a templomban térdelve a tabernákulum előtt. Egyszer az atya megkérdezte tőle: „Mit csinálsz itt ilyen sokáig?” Az ember kicsit gondolkodott, azután csak ennyit mondott: „Odatartom a lelkemet a Napba!” Ezért megyünk fel a Kongresszus napjaiban, hogy odatartsuk lelkünket a Napba, hogy beengedjük az életünkbe, családjainkba, nemzetünk életébe Krisztus fényét.
Kedves Testvérek! Addig van jövőnk, amíg meríteni tudunk az Éltető Forrásból. Minden forrásunk Őbelőle fakad!
Szombathely, 2020. január 6-án, Urunk megjelenésének ünnepén
+ János püspök
[1] 2500 Ft/nap
[2] Az e-mail címük:
