Szombathelyi Egyházmegye

Kérdések és válaszok

1. Miért szeretne iskolát működtetni a Szombathelyi Egyházmegye Szentgotthárdon és környékén?

A gyermek, a fiatal óriási kincse a szülőknek és reménye az egész társadalomnak. A gyermek számára a lehető legjobb oktatást és nevelést kell biztosítani, hogy a benne rejtőző tehetség, az életében levő sok-sok lehetőség kibontakozhasson.

A kereszténység 2000 év óta mindig is nagy figyelmet fordított a gyermekek, a fiatalok nevelésére, oktatására. Az egyházi iskola nem csak szaktudást ad át, hanem egy egységes, harmonikus világnézetet is, amely által a gyermek megsejti, hogy mi az egész világ oka és célja, mi az ő életének legfőbb vezérfonala. Az egyházi iskola igyekszik erkölcsi tartást adni: szeretetre, nagylelkűségre, becsületességre, hitre nevelni.

Szentgotthárd olyan város, ahol az emberség, a történelmi múlt, a hit, a közösség értékeit ápolják, őrzik, éltetik. Ezért szeretné a Szombathelyi Egyházmegye felajánlani az egyházi iskola lehetőségét az itt élő gyermekek, a szentgotthárdi és környékbeli családok számára.

2. Miért nem indít saját alapítású, új iskolát az egyházmegye, miért akarja a meglévőket átvenni? Minden intézményt átvesz az egyházmegye?

A szentgotthárdi köznevelési rendszer sajátossága, hogy a városban az iskolák egyetlen intézménybe szerveződtek. Amennyiben a szülők többsége úgy döntene, hogy egyházi iskolába járatná gyermekét, akkor a Vörösmarty Mihály Gimnázium, a Széchenyi István Általános Iskola, Magyarlak-Csörötnek Általános Iskolája, és ennek Rábagyarmati Telephelye kerülne át egyházi fenntartásba, az Arany János Iskola pedig megmaradna állami fenntartású 1-8 osztályos általános iskola. Az egyházi átvétel esetén szándékunkban áll – a jogszabályi feltételek megléte estén – a 8 évfolyamos gimnáziumi képzést is biztosítani a Vörösmarty Gimnáziumban. A Szlovén Nemzetiségi Önkormányzat valamint a Német Nemzetiségi Önkormányzat vezetőivel folytatott megbeszélésnek megfelelően a nemzetiségi oktatás folytatására is lenne lehetőség az egyházi iskolában.

3. Mikortól venné át az iskolák fenntartását az egyházmegye?

2020. szeptember 1-től.

4. Az átvétel kérdését már eldöntötték vagy a szülőknek, pedagógusoknak, diákoknak van lehetőségük beleszólni abba, hogy akarnak-e egyházi fenntartású oktatási intézményt Szentgotthárdon és környékén?

A kérdés nem eldöntött. Az egyházmegye jelezte a hivatalos helyeken átvételi szándékát, de ez csak az első lépcső. A fontosabb, hogy a szülők és a pedagógusok hogyan döntenek ebben a kérdésben. Amennyiben nem támogatják erős többséggel az iskola egyházi átvételét, akkor – a jelenlegi egyiskolás rendszer miatt – más módon nem tud az egyházmegye létrehozni Szentgotthárdon katolikus iskolát. Erre a fontos szavazásra vélhetően márciusban kerül sor.

5. Hogyan szervezi meg az általános iskolai képzést az egyházmegye, amikor most az 1-4. és 5-8. osztályok külön épületekben tanulnak, de mégis egy intézményen belül?

Az Arany János utcai intézményegység kivételével az egyházmegye átvenné az iskolát az ott ellátott feladatokkal együtt, továbbá megszervezné az 1-4. évfolyamos általános iskolai nevelés-oktatást a jelenleg csak felső tagozattal működő Széchenyi István Általános Iskolában.

6. Ha megvalósul az egyházi átvétel, de a szülők egy része úgy dönt, hogy nem akarja egyházi általános iskolába járatni a gyermekét akár Szentgotthárdon, akár a környező településeken, azoknak lesz választásuk?

Azért, hogy a nem vallásos szülők joga ne sérüljön és gyermekeiket világnézetileg semleges iskolába járathassák, az Arany János utcai intézményegység megmaradna tankerületi fenntartásban úgy, hogy 1-8. évfolyamon látna el nevelési-oktatási feladatokat.

7. Ha megvalósul az egyházi átvétel, de a szülők egy része úgy dönt, hogy nem akarja egyházi gimnáziumba járatni a gyermekét Szentgotthárdon, azoknak lesz választásuk?

Az egyházi iskola szeretettel fogad minden jelentkező gimnazista diákot. Akik nem akarnak egyházi gimnáziumba járni, azoknak az állami tankerület által fenntartott másik gimnáziumot lehet választaniuk. Ez jelenleg – ismereteink szerint – Szentgotthárdon kívül lehetséges csak.

8. Mekkora létszámmal indítja az új osztályokat az egyházmegye?

A jelentkezők számától függ az osztályok létszáma. Ez a köznevelési törvény által meghatározott minimális és maximális (+20%) osztálylétszám közé eshet. (4. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez) Egyes esetekben a fenntartó a minimális létszámtól eltérhet.

 9. Az eddigi infrastrukturális, technikai feltételek adottak lesznek az iskolákban egyházi átvétel után is?

A tárgyi feltételeket a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról jogszabály határozza meg. Az új intézmény csak akkor kap működési engedélyt, ha ennek a jogszabálynak megfelel. A Szombathelyi Egyházmegye, mint iskolafenntartó elkötelezett abban, hogy az intézményeit a kor igényei szerint, a lehető legjobban szerelje fel oktatási eszközökkel.

10. Valamennyi pedagógus munkájára igényt tart az egyházmegye?

Akik az egyházi iskolába át szeretnének jönni, azokat átvesszük, természetesen a kialakuló osztály és csoportszámok függvényében. Az egyházi iskolába átkerülő pedagógusoknak legalább ugyanazokat a feltételeket kívánjuk biztosítani, mint amit az eddigi közalkalmazotti státuszuk adott. Sőt egyes területeken (pl. a nyugdíjasként való munkaviszony lehetősége) előnyökkel is jár számukra az egyházi alkalmazás. Ráadásul az egyházi iskola nagyobb önállósággal tud működni, jobban tud a helyi igényekhez és lehetőségekhez alkalmazkodni.

11. Miben fog különbözni az oktatás, képzés, ha az egyházmegye lesz a fenntartó?

Az egyházi iskolákra is kötelező érvényű a Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek alkalmazása. Alapvetően ezért a tantárgyi tartalmak nem térnek el az állami iskolákban tanultaktól. A most tanult etika helyetti hittan és plusz egy hittanóra, valamint a keresztény életszemlélet az alapvető különbség az egyházi és állami iskola között.

12. Milyen hitéleti követelményeket támaszt az egyházmegye a diákokkal szemben? Kötelező lesz a szentmisére járás, az imádság és a hittanóra?

Az egyházi iskolába járó gyermekektől és szülőktől az egyház nem vár és nem kér mást, mint egy hittanra járó gyermektől. Az egyházi iskolában heti két hittanóra van, közös évnyitó és évzáró Szentmise, és az egész iskola légkörét, szellemiségét átjárja a keresztény életszemlélet.