Szombathelyi Egyházmegye

Kérdések és válaszok

1. Miért szeretne iskolát működtetni a Szombathelyi Egyházmegye Szentgotthárdon és környékén?

A gyermek, a fiatal óriási kincse a szülőknek és reménye az egész társadalomnak. A gyermek számára a lehető legjobb oktatást és nevelést kell biztosítani, hogy a benne rejtőző tehetség, az életében levő sok-sok lehetőség kibontakozhasson.

A kereszténység 2000 év óta mindig is nagy figyelmet fordított a gyermekek, a fiatalok nevelésére, oktatására. Az egyházi iskola nem csak szaktudást ad át, hanem egy egységes, harmonikus világnézetet is, amely által a gyermek megsejti, hogy mi az egész világ oka és célja, mi az ő életének legfőbb vezérfonala. Az egyházi iskola igyekszik erkölcsi tartást adni: szeretetre, nagylelkűségre, becsületességre, hitre nevelni.

Szentgotthárd olyan város, ahol az emberség, a történelmi múlt, a hit, a közösség értékeit ápolják, őrzik, éltetik. Ezért szeretné a Szombathelyi Egyházmegye felajánlani az egyházi iskola lehetőségét az itt élő gyermekek, a szentgotthárdi és környékbeli családok számára.

2. Miért nem indít saját alapítású, új iskolát az egyházmegye, miért akarja a meglévőket átvenni? Minden intézményt átvesz az egyházmegye?

A szentgotthárdi köznevelési rendszer sajátossága, hogy a városban az iskolák egyetlen intézménybe szerveződtek. Amennyiben a szülők többsége úgy döntene, hogy egyházi iskolába járatná gyermekét, akkor a Vörösmarty Mihály Gimnázium, a Széchenyi István Általános Iskola, Magyarlak-Csörötnek Általános Iskolája, és ennek Rábagyarmati Telephelye kerülne át egyházi fenntartásba, az Arany János Iskola pedig megmaradna állami fenntartású 1-8 osztályos általános iskola. Az egyházi átvétel esetén szándékunkban áll – a jogszabályi feltételek megléte estén – a 8 évfolyamos gimnáziumi képzést is biztosítani a Vörösmarty Gimnáziumban. A Szlovén Nemzetiségi Önkormányzat valamint a Német Nemzetiségi Önkormányzat vezetőivel folytatott megbeszélésnek megfelelően a nemzetiségi oktatás folytatására is lenne lehetőség az egyházi iskolában.

3. Mikortól venné át az iskolák fenntartását az egyházmegye?

2020. szeptember 1-től.

4. Az átvétel kérdését már eldöntötték vagy a szülőknek, pedagógusoknak, diákoknak van lehetőségük beleszólni abba, hogy akarnak-e egyházi fenntartású oktatási intézményt Szentgotthárdon és környékén?

A kérdés nem eldöntött. Az egyházmegye jelezte a hivatalos helyeken átvételi szándékát, de ez csak az első lépcső. A fontosabb, hogy a szülők és a pedagógusok hogyan döntenek ebben a kérdésben. Amennyiben nem támogatják erős többséggel az iskola egyházi átvételét, akkor – a jelenlegi egyiskolás rendszer miatt – más módon nem tud az egyházmegye létrehozni Szentgotthárdon katolikus iskolát. Erre a fontos szavazásra vélhetően márciusban kerül sor.

5. Hogyan szervezi meg az általános iskolai képzést az egyházmegye, amikor most az 1-4. és 5-8. osztályok külön épületekben tanulnak, de mégis egy intézményen belül?

Az Arany János utcai intézményegység kivételével az egyházmegye átvenné az iskolát az ott ellátott feladatokkal együtt, továbbá megszervezné az 1-4. évfolyamos általános iskolai nevelés-oktatást a jelenleg csak felső tagozattal működő Széchenyi István Általános Iskolában.

6. Ha megvalósul az egyházi átvétel, de a szülők egy része úgy dönt, hogy nem akarja egyházi általános iskolába járatni a gyermekét akár Szentgotthárdon, akár a környező településeken, azoknak lesz választásuk?

Azért, hogy a nem vallásos szülők joga ne sérüljön és gyermekeiket világnézetileg semleges iskolába járathassák, az Arany János utcai intézményegység megmaradna tankerületi fenntartásban úgy, hogy 1-8. évfolyamon látna el nevelési-oktatási feladatokat.

7. Ha megvalósul az egyházi átvétel, de a szülők egy része úgy dönt, hogy nem akarja egyházi gimnáziumba járatni a gyermekét Szentgotthárdon, azoknak lesz választásuk?

Az egyházi iskola szeretettel fogad minden jelentkező gimnazista diákot. Akik nem akarnak egyházi gimnáziumba járni, azoknak az állami tankerület által fenntartott másik gimnáziumot lehet választaniuk. Ez jelenleg – ismereteink szerint – Szentgotthárdon kívül lehetséges csak.

8. Mekkora létszámmal indítja az új osztályokat az egyházmegye?

A jelentkezők számától függ az osztályok létszáma. Ez a köznevelési törvény által meghatározott minimális és maximális (+20%) osztálylétszám közé eshet. (4. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez) Egyes esetekben a fenntartó a minimális létszámtól eltérhet.

 9. Az eddigi infrastrukturális, technikai feltételek adottak lesznek az iskolákban egyházi átvétel után is?

A tárgyi feltételeket a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról jogszabály határozza meg. Az új intézmény csak akkor kap működési engedélyt, ha ennek a jogszabálynak megfelel. A Szombathelyi Egyházmegye, mint iskolafenntartó elkötelezett abban, hogy az intézményeit a kor igényei szerint, a lehető legjobban szerelje fel oktatási eszközökkel.

10. Valamennyi pedagógus munkájára igényt tart az egyházmegye?

Akik az egyházi iskolába át szeretnének jönni, azokat átvesszük, természetesen a kialakuló osztály és csoportszámok függvényében. Az egyházi iskolába átkerülő pedagógusoknak legalább ugyanazokat a feltételeket kívánjuk biztosítani, mint amit az eddigi közalkalmazotti státuszuk adott. Sőt egyes területeken (pl. a nyugdíjasként való munkaviszony lehetősége) előnyökkel is jár számukra az egyházi alkalmazás. Ráadásul az egyházi iskola nagyobb önállósággal tud működni, jobban tud a helyi igényekhez és lehetőségekhez alkalmazkodni.

11. Miben fog különbözni az oktatás, képzés, ha az egyházmegye lesz a fenntartó?

Az egyházi iskolákra is kötelező érvényű a Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek alkalmazása. Alapvetően ezért a tantárgyi tartalmak nem térnek el az állami iskolákban tanultaktól. A most tanult etika helyetti hittan és plusz egy hittanóra, valamint a keresztény életszemlélet az alapvető különbség az egyházi és állami iskola között.

12. Milyen hitéleti követelményeket támaszt az egyházmegye a diákokkal szemben? Kötelező lesz a szentmisére járás, az imádság és a hittanóra?

Az egyházi iskolába járó gyermekektől és szülőktől az egyház nem vár és nem kér mást, mint egy hittanra járó gyermektől. Az egyházi iskolában heti két hittanóra van, közös évnyitó és évzáró Szentmise, és az egész iskola légkörét, szellemiségét átjárja a keresztény életszemlélet.

  

13.      Mi alapján dől el, hogy melyik pedagógus kerül az egyházi iskolába és ki marad az államiban?

Akik az egyházi iskolába át szeretnének jönni, azokat átvesszük, természetesen a kialakuló osztály és csoportszámok függvényében, hiszen az iskola tanulói létszáma határozza meg a tantestület létszámát. A pedagógusok kiválasztása és fölvétele az igazgató feladata. Az igazgatót a megyéspüspök bízza meg.

14.       Taníthat-e elvált pedagógus is, vagy aki egyházilag nincs összeházasodva az egyházi iskolában?

Igen, taníthat. Az egyik legfontosabb szempont a szakos ellátottság, a szakmai-pedagógiai rátermettség. Természetesen ugyanarra a munkakörre pályázók esetén az „egyháziasság” is szerepet játszik.

15.       Más vallású gyermek (református, evangélikus, aki nincs megkeresztelkedve) is járhat-e az egyházi iskolába.

Természetesen járhat. A nem katolikus tanulóknak a saját egyházuk által szervezett hittanórán van lehetőségük megismerni hitüket az iskolában. Akik nem vesznek részt más felekezet által szervezett hittanórán, azok az iskola által biztosított katolikus hit- és erkölcstan órákon vesznek részt.

16.       Túljelentkezés esetén, mi alapján dől el, hogy ki járhat az egyházi iskolába? Ha a szülő egyházi iskolát akar, de nem lesz annyi tanító, aki ott akar tanítani: akkor mi lesz?

Szeretnénk minden hozzánk jelentkező tanulót felvenni az egyházi iskolába. Az infrastruktúra, az épületek befogadó képessége és a nálunk tanító pedagógusok száma jelenthet szűk keresztmetszetet. A beiratkozáskor fog eldőlni hányan szeretnének hozzánk jönni. A tanulók felvételéről – a fenti szempontok figyelembe vételével – jogszabály szerint az igazgató dönt.

17.       Egyházi iskola esetén folytatódna-e a jelenlegi képzés („kisgimnazisták”) vagy a gimnázium kizárólag középiskola jelleggel működne?

Mik a tervek a jelenlegi gimnáziumi 5-8 osztállyal?

A szervezeti kereteken az átvételkor nem kívánunk változtatni, ezért az iskola szervezeti szempontból egy intézmény lesz, azaz általános iskola és gimnázium. Ez biztosítja azt, hogy aki most „kisgimnazista” az az is marad. A későbbiekben megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogy – további igény esetén – a hatályos jogszabályoknak megfelelően indítható-e valódi 8 osztályos gimnázium. Ha igen, törvényesítjük a jelenlegi helyzetet, ha nem, akkor a szülőkkel, iskolavezetéssel, pedagógusokkal egyeztetve találjuk meg a legmegfelelőbb képzési formát. A tehetséggondozás kiemelt feladatként szerepel a gimnáziumi képzésben.

Azáltal, hogy egy intézményben tanulnak a gimnazisták és az általános iskolások is, nem értelmezhető az a félelem, hogy a gimnázium elszippantja az általános iskolától a legjobb tanulókat.

18.       A szavazás az egyházi iskola létrehozásáról iskolánként fog történni vagy a végső eredmény lesz figyelembe véve az összes iskolából. Mi van, ha valaki tartózkodik, vagy nem akar szavazni?

A szavazást a Szombathelyi Tankerület fogja lebonyolítani, a részleteket ők ismerik. A Nkt. 74.§ 3. szerint „Akkor adható át nevelési, nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelést, oktatást folytató fenntartó számára, ha az intézménybe beíratott kiskorú gyermekek, tanulók esetén a szülők, nagykorúság elérése esetén a tanulók több mint fele azt támogatja.” Ennek megfelelően az egész iskola szavazatarányát kell figyelembe venni Rábagyarmattól a gimnáziumig. Részeredmények biztosan lesznek, de csak a végső arány számít. Aki nemmel szavaz, tartózkodik, vagy nem szavaz, az nem támogatja az egyházi átvételt.

19.       Egy évfolyamon belül hány osztályt terveznek indítani? Nyilván függ a jelentkezők számától, de mekkora osztálylétszámokkal terveznek?

Az osztályok száma a jelentkezők számától függ. Jelenleg a nemzeti köznevelésről szóló (Nkt.) CXC. tv. 4. melléklete szerint:

 

Osztály- és csoportlétszámok (fő)

 

minimum

maximum

Általános iskola 1-8. évfolyama

14

27

(32*)

Gimnázium

26

34

(40*)

-          *A maximális osztálylétszám fenntartói engedéllyel 20%-al átléphető

-          A Nkt. 31.§ (1) b) szerint az egyházi köznevelési intézményeknek „nem kell alkalmazni (...) az osztály-, csoportlétszámokat meghatározó rendelkezéseket a maximális létszámra vonatkozó rendelkezések kivételével.” Ez azt jelenti, hogy a minimális létszámtól az egyházi iskola eltérhet. Ezt az átvétel évében szükség esetén alkalmazni is fogjuk, 8 fő alá azonban nem szeretnénk menni.

20.       Értékelve / osztályozva lesz-e a hittan vagy marad úgy, ahogy a jelenlegi rendszerben van, a bizonyítványban; „részt vett”?

A plébános atya koordinálásával kialakítjuk ennek a gyakorlatát.

21.       Lesz-e kötelező szentmise látogatás? Illetve lesz –e kijelölve egy adott időpontú szentmise (pl. csak a vasárnapi fél 9-es misére mehet), amin részt kell venni a gyermeknek vagy szabadon lehet szentmisére látogatni a hétvége bármely időpontján, bármely helyszínen?

Az egyházi iskolába járó gyermekektől és szülőktől az egyház nem vár és nem kér mást, mint egy hittanra járó gyermektől. Az egyházi iskolában heti két hittanóra van, közös évnyitó és évzáró Szentmise, és az egész iskola légkörét, szellemiségét átjárja a keresztény életszemlélet. A többi vasárnapi szentmise közül szabadon választhatnak a tanulók, bármely helyszínen.

22.   Mik a tervek az iskolavezetés személyeiről?

Az igazgatót a megyéspüspök bízza meg, továbbá a tagintézmény-vezetők és igazgatóhelyettesek esetében egyetértési jogot gyakorol. A személyekről csak az átvétel után érdemes és szabad beszélni.

23.   Hány igazgató lesz, ki milyen hatáskörrel bírna?

Egy intézménynek egy igazgatója van. Továbbá a tagintézményeknek vannak vezetői, és az egyes intézményegységek vezetőit segítik a helyetteseik. A pontos vezetői struktúrát az iskolai SZMSZ fogja meghatározni, amely az iskola méretétől függ.

24.   Lesz-e kötelező, közös ima reggelente vagy napközben?

A tanítás előtti és utáni imák az egyházi iskoláinkban jelen lévő gyakorlat. Annak formája azonban iskolánként eltérő, a helyi hagyományok, sajátosságok határozzák meg azt. Plébános atya segíti a megfelelő forma kialakítását.

25.   Mik a tervek a gyermekek étkeztetésével kapcsolatban?

Iskoláinkban általában ugyanazokat az étkezési térítési díjakat alkalmazzuk, amelyet az önkormányzat rendeletben meghatároz a saját feladatellátása esetén. Tehát az egyházi iskolában ugyanannyit fognak a szülők fizetni gyermekük étkezési térítési díjáért, mint az állami iskolában. A kedvezmények is ugyanazok.

26.   Mennyiben változna a házirend a jelenlegitől?

Az Nkt. 32. § (1) d) szerint a fenntartó az iskola „pedagógiai programjába beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő ismereteket, helyi tantervébe a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség tanításának megfelelő tartalmú hitoktatást építhet be,

f) SZMSZ-ében és házirendjében a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat, kötelességeket, jogokat és hitéleti tevékenységet írhat elő.”

A jogszabálynak megfelelően az iskolai alapdokumentumokat (Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend) át kell majd dolgozni. Ez az igazgató és a tantestület feladata lesz, amelyet a fenntartó hagy jóvá. A hitéleti szempontokat püspök atya iránymutatása alapján a plébános atya közreműködésével, valamint az EKIF segítségével alakítanánk ki.

27.   Lesz-e öltözködési etikett?

A házirendben meghatározottak szerint, amely a tantestülettel egyeztetve kerülne kialakításra.

28.   A tantermeket a tanítók/tanárok a jóízlés határain belül szabadon dekorálhatnák?

Igen. Azonban az igazgató felelős az intézmény megjelenéséért is. A határokat ő hivatott megszabni.

29.   Folytatódna-e a nemzetiségi szlovén ill. német nyelvképzés?

Igen. A szlovén és német nemzetiségi önkormányzatokkal való megegyezés szerint a nemzetiségi oktatást igény esetén tovább fogjuk működtetni az egyházi iskolában.

30.    - Továbbra is lehetne-e emelt óraszámban (heti 5 óra) nyelvet tanulni vagy csak a nemzetiségi oktatás keretein belül. (úgy tudom, hogy a jelenlegi 5. évfolyamban nem indult német nemzetiségi képzés, mivel nem volt rá igény. A szülők többsége úgy gondolta, hogy a nemzetiségi német oktatásban felesleges tantárgy a népismeret.) –

- Terveznek-e a gimnáziumi képzésben emelt óraszámú biológia /fizika/kémia képzést?

 - Egyházi iskola esetén az alaptanterv szerinti óraszámokban kell-e tanítani a tantárgyakat vagy lehetőség lesz eltérni ettől? (6. osztálytól a matematika heti 3 óraszámban van, ami elég kevés, hisz alaptantárgy ill. érettségi tantárgy is)

A Pedagógiai Program és a helyi tanterv dönti el, milyen tantárgyakat kínál emelt óraszámban az iskola. A jelenlegi tantárgyi struktúrán szeptembertől nem kívánunk változtatni, a későbbiekben pedig az igények és az iskola versenyképessége határozza meg a képzési kínálatot. Úgy gondoljuk, hogy a nyelvi képzés magas színvonala rendkívül fontos az iskola – (akár az általános iskolát, akár a gimnáziumot nézzük) jövője szempontjából. A nyelvvizsgák mielőbbi megszerzése prioritást élvez a tanítás során.

31.   Vannak-e tervek arra vonatkozóan, hogy az egyházi iskolába az óvodát is beintegrálják?

Jelenleg ilyen tervek nincsenek. Az óvodai ellátás önkormányzati feladat, ezért az óvodákat az önkormányzat és nem a Szombathelyi Tankerület tartja fenn. A jelenlegi átvétel csak az iskolára vonatkozik. Sikeres átvétel esetén azonban a kérdésre érdemes lesz visszatérni.

32.   A nagycsoportos óvodások szülei szavazhatnak-e?

Bár a nagycsoportos óvodások szülei valóban érdekeltek az iskolaátvétel ügyében, sajnos a jogszabály szerint nem szavazhatnak.