Püspöki Palota
A Püspöki Palota hazánk egyik legszebb késő barokk (copf) stílusú épülete. Építtetője az egyházmegye első püspöke, Szily János volt. 1778-ban kezdték el a munkát és 1783-ra már be is költözhetett a püspök. Az épület nem csak az egyházmegye vezetőinek lakhelye volt, hanem egyben egyházkormányzati központ is.
A kocsibejárón át a tágas lépcsőházba jutunk. Későbarokk márványlépcsőkön jutunk fel az emeletre. Közben megcsodálhatunk több nagyméretű festményt is, pl. egy mexikói művész Krisztus ábrázolását vagy Batthyány Erzsébetről készített festményt.
Püspöki Palota - előszoba
A püspöki palota reprezentatív termei és szobái az első emeleten jobbra találhatók. Az előszobát XVIII. századi bútorok díszítik. Sopronban készült az úgynevezett XVI. Lajos stílusú két nagyméretű, kétajtós, intarziával díszített barokk szekrény. A barna színű diófából készült faragott kanapét, a négy széket, illetve az antik aranyozott csillárt Mikes János püspök vásárolta a 20. század első felében. Az egykor eredeti génuai vászon falikárpit helyett ma már modernebb tapéta díszíti a falakat, melyeken körben a szombathelyi püspökök arcképcsarnokát helyezték el. Az egyházmegye főpásztorairól készült festmények időrendben követik egymást. A portrék alatt valamennyinél feltüntetve a név és a főpásztorok püspöki szolgálatának évszámai. A Szent László királyt ábrázoló bronz szobor az ablak előtti kis asztalon kapott helyet, melyet több más, a palotában található szoborral együtt a szombathelyi születésű Tóth István szobrászművész készített.
Püspöki Palota: Díszterem
Az első emeleti előszobából lehet belépni a palota legdíszesebb termébe, az épület középtengelyében elhelyezett, olasz előképekhez igazodó, két szint belmagasságú nagyterembe, amely három nagy ajtóval nyílik az erkélyre. A jó arányú, visszafogott színvilágú, elegáns kiképzésű terem a legszebb kora klasszicista alkotás a magyarországi emlékek között. A rózsaszín márványfestésű, iónfejezetű pilaszterek adják az ajtónyílások és faltükrök keretezését, a falmezőkben négy aranygrisaille történelmi jelenet és szürke hátterű rokokó virágfüzérek láthatók. A bronz dombormű hatását keltő freskók Franz Anton Maulbertsch (1724–1796) alkotásai, témáját Szily püspök adta: Savaria történetének jelentős eseményei. a képek a következők: Claudius császár megalapítja Savariát, Septimius Severust császárrá választják 193-ban, Constantin Chlorus törvényt hirdet Savariában és Attila hun király elpusztítja a várost. Az ajtók feletti szupraportokba derűsebb, színesebb Virágcsendéletek kerültek. A hangsúlyos osztópárkány feletti fölső szint ritmusa követi az alsóét: az ajtók és falképek felett minden oldalon szögletes ablakok sorakoznak. A keskenyebb virágfüzéres mezők felett hasonló díszítés jelenik meg. A Hefele által tervezett, fehérre festett, egyenes vonalú asztal és székek a korabeli klasszicizáló bútorművesség ízlését mutatják. az egyetlen eredeti, nádazott szék alapján Mikes püspök készíttetett 29 másolatot.
Mikes vagy sárga szalon
A díszterem melletti szoba falát borító sárga selyem tapétáról kapta elnevezését. Az ajtók felett Dorffmaister István játékos puttói láthatók, a sarokban egy díszvázával megkoronázott fehér fajansz kályha. Szintén korabeli az ablakok közé elhelyezett faragott, áttört lombdíszes keretezésű velencei tükör. A terem mennyezetét fehér stukkó díszíti: körbefutó babérfüzér, a sarkokban egy-egy férfiportréval. A helyiségbe több értékes festmény került: két nagyméretű püspökportré: Mikes János képmása Glatter Gyulától (1886–1927) 1925-ből és Kovács Sándor portréja, ez utóbbi Radnóti Kovács Árpád (1902–1977) munkája 1963-ból. Mikes püspök vásárolta meg a bécsi Karlskirche oltárképeinek színvázlatát, amelyek ebben a szobában láthatók: Jézus meggyógyítja a béna embert és a pogány százados Jézus előtt. további kiemelkedő értékű mű a Loyolai Szent Ignácot Szűz Máriával ábrázoló barokk festmény, amely Johann Martin Schmidt (1718–1801) osztrák művész alkotása és egy berakásos, fiókos szekreter.
Szent Pál-terem
Az emeleten lévő teremsor északkeleti sarokszobája a Szent Pál-terem. A helyiséget a fa lambériába befoglalt több nagyméretű olajfestmény, Dorffmaister István pannói borítják. A képek témáját Szily püspök határozta meg: Szent Pál Heródes Agrippa király, Bereniké és Festus helytartó előtt, Szent Pál hajótörése Málta szigetén, pogány könyvek égetése Efezusban, Szent Pál milétoszi búcsúja, Szent Pált kígyómarás éri Máltán, Pál és Barnabás csodatétele Lisztrában, Szent Pál beszéde Athénban. A püspök úgy gondolta, hogy Szent Pál tanításának az 1780-as években (II. József egyházellenes intézkedései korában) aktuális mondanivalója van: az apostol hitbeli állhatatossága példa mindnyájuknak. A bécsi születésű Dorffmaister István Sopronban telepedett le, és vált a legkeresettebb dunántúli barokk festővé a 18. század második felében. Az igen termékeny mestert Szily is sok megbízással látta el, bár ismervén kvalitásbeli különbségét Maulbetschhez képest, a Székesegyház legnagyobb freskófestési munkáival Maulbertschet bízta meg. A terem eredeti berendezéséhez tartozik két empire konzolasztal és a faragott keretű tükör, az urnadíszes, kosfejes, fehérmázas hasáb alakú kályha pedig a répceszentgyörgyi püspöki kastélyból került ide.
Vörös Szalon
Az északi szárny első szobája korábban püspöki nappali és hálószoba is volt, ma a falakat borító vörös tapétáról kapta nevét. A két ajtó felett Dorffmaister puttóit látjuk egy-egy olaj pannón. A szoba sarkában, stukkós fülkében fehér hengeres fajanszkályha áll. A két ablak közötti falszakaszban egy Szent Ágnest ábrázoló barokk kép függ. Ebben a szobában találjuk Franz Anton Maulbersch: Angyali üdvözlet témájú színvázlatát, amelyet a Székesegyház szentélykupolájához készített. További festmények: a vak Tóbiás meggyógyítása, Mária Immaculata, továbbá Nagy János kanonok és költő portréja. Egy rézveretes, fiókos komódon áll Szent Péter és Pál 19. századi festett faszobra. Figyelemre méltó az elefántcsont berakásos szalonasztal.
Könyvtárszoba
A könyvtárszoba mai formáját Mikes János alakította ki 1927-ben a szombathelyi püspökök magánkönyvtárából. A tölgyfa polcrendszer a padlótól a mennyezetig fut körbe a falak mentén. A mennyezet négy sarkában Mayer Sándor szobrász füzérdíszes medalionokat alakított ki, melyekbe Mária Terézia, Szily püspök, Mikes püspök és Habsburg Ottó gyermekkori portréját mintázta meg. A faragott márvány kandallót Mikes János zabolai kastélyából hozatta át. Szikrafogónak két áttört rézlemez lapot helyezett el a kandalló elé, amelyek eredetileg indiai háremablakok díszei voltak. A terem említésre méltó műtárgyai a többkarú, alakos bronz gyertyatartók. Az egyik sarokban Mikes János egy rejtett ajtót alakított ki, amely mögött gyorsíró jegyzetelte a fontos tárgyalásokat.
Kápolna
Az északi palotaszárny utolsó helyisége – a háborús rombolás miatt – a püspöki kápolna. A terem a művészien kialakított helyiségek közé tartozik, falait korinthoszi fejezetű műmárvány pilaszterek tagolják. Az oldalfalak tetején párkány fut körbe, amelyet aranyozott konzolsor tart. a kápolna legnagyobb értéke az oltár alabástrom feszülete, amely a bécsi szobrász, Johann Georg Dorffmeister (1736–1786) alkotása. A kagylósfülkében elhelyezett püspöki trónus 18. századi nápolyi munka, Mikes püspök szerzeménye. Egy intarziás, üveges vitrinben barokk, rokokó és 19. századi kegyszerek (ereklyetartók, kelyhek, keresztek, aténák) láthatók. A kápolna mennyezetének kifestésére Maulbertsch kapott megbízást, de sajnos ezt a munkát már nem tudta elvégezni. A ma látható festmény Reiszig Adolf műve 1893-ból, témája az Angyali üdvözlet.
Metszetes szoba
Szily magánlakosztályának fogadóterét képezte a nyugati, udvarra néző oldalon elhelyezett metszetes szoba. A teljes falfelületet faburkolatba foglalt grafikák díszítik, melynek beosztását az asztalos és vasműves képzettségű Hefele tervezte meg. Az összesen 118 nagyméretű metszetet bemutató sorozat a püspök Róma iránti lelkesedésének tükörképe. A képek többsége Róma antik és barokk műemlékeit sorakoztatja fel, Giovanni Battista Piranesi (1720–1778) és fia, Francesco Piranesi (1756/58–1810) rézkarcain. Mellettük szép számmal találunk vallási, történeti, antik mitológiai témákat is, neves festők és szobrászok (Raffaello, Rubens, Pietro da Cortona, Guido Reni, Bernini) alkotásai alapján készült metszeteket. Az északi szárny folyosójának végén a répceszentgyörgyi kastély kápolnájának oltára áll. Az oltárkép Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja, felette Szent György a sárkánnyal küzd egy domborműves jelenetben.
Sala Terrena
Hazánk első archeológiai kőtára a szombathelyi püspöki palota földszintjén lévő Sala Terrena, hosszú múltra tekint vissza. A város már a középkorban is bővelkedett római kori kőemlékekben. Egykor a középkori vár falaiban is voltak beépítve római időből származó kövek, azonban az egyházi épületek építése során még nagyobb mennyiségben kerültek felszínre Savaria kövei. Ezeket a feliratos és művészi jellegű oszlop- és szobortöredékeket, sírkőfeliratokat gyűjttette össze a főpásztor, és a palota dísztermébe és kertjébe állíttatta ki. 1784-ben ezzel az archeológiai gyűjteménnyel létrejött az ország első kiállítóhelye. A műemlékek bemutatásával, a kor emberének kíváncsiságát is szerette volna felkelteni a püspök. A terem festésére Dorffmaister Istvánt kérte fel. A Sala Terrena falain az ókori Róma festett épületkompozíciói láthatók. A művész piranesi metszetek alapján készítette: a Titus Diadalíve-t; a Porta Maggiore-t. A festmények azt a környezetet idézik fel, amelyekből ezek a műemlékek származnak. Az épületek mellett a festett falakon is megfigyelhetők az ókori Savaria kövei, méretarányos ábrázolással. A több mint kétszáz éve megfestett kövek előtt állnak az eredeti kövek, kőtöredékek is. Római mitológiai személyek tekintenek le a falakról: Vénusz és Minerva istennők; Tiberinusz és Apolló istenek. Ők mindannyian Vergilius: Aeneis hőskölteményének szereplői.
Megjelent a 2014. évi Szombathelyi Egyházmegyei Kalendáriumban.
A Püspöki Palota látogatható.
A Püspöki Palotát bemutatófilm a Szombathelyi Tv műsorán:
