Egyházmegyei Könyvtár

Szily János – az első szombathelyi püspök – magánkönyvtárát 1791-ben a Székesegyháznak ajándékozta. A könyvtár helyének azonban nem a templomot, hanem a Szeminárium épületét jelölte ki. Akkor az épület második emeletén került elhelyezésre a gyűjtemény, amit nemcsak a szeminaristák és tanáraik, hanem a városi polgárok is használatba vehettek. A könyvtári szabályzat csak helyben használatot engedélyezett - ez a szabály ma is érvényes. Így született meg a város első nyilvános bibliotékája, melyben szerzetes-könyvtáros munkája biztosította a működést. A könyvtárterem és az olvasószoba mennyezete freskódíszítést kapott (Dorffmaister I.). A nagyobb terem mennyezetén a négy nagy nyugati egyházatya: Nagy Szent Gergely pápa, Szent Ágoston püspök, Szent Ambrus püspök és Szent Jeromos alakjait fedezhetjük fel. Az épület neve és funkciója időközben változott, ma Brenner János Kollégium. A könyvtár elnevezése is többször módosult: a székesegyházit felváltotta a szemináriumi jelző, ma pedig Egyházmegyei Könyvtár néven ismert.

1884-ben Hidasy Kornél püspöksége idején a Dorffmaister-teremben működő kis könyvtár már nem volt képes befogadni a folyamatosan növekvő állományt, ezért egy új, a barokk idők hangulatát megidéző terem kialakítására került sor a mostani helyén, az első emeleten – ekkor bővítették a Szeminárium épületét is. A galériás nagyterem festésére Storno Ferenc és fia kapott megbízást 1885-ban. A mennyezetre a terem funkciójához legjobban illő egyházi személyek, és szónokok kerültek megfestésre: Szókratész, Szent Pál apostol, Nagy Szent Gergely pápa és Mózes.

A gyűjtemény legértékesebb része 16 középkori kódex és 96 ősnyomtatvány, ezeket még Szily vásárolta. Régi nyomtatványok, kéziratok, unikumok is gazdagítják a – mára 40 ezer kötetet számláló – bibliotékát, ami nem csak könyvekkel, de gazdag periodika gyűjteménnyel, valamint egy értékes különgyűjteménnyel a Herzan-könyvtárral is büszkélkedhet.