Szombathelyi Egyházmegye

Pusztacsatári kegykápolna

Pusztacsatár

                                 Rejtett kincsünk, Pusztacsatár

Pusztacsatári kegykápolnaPusztacsatár Vaspör község külterületén, a Háshágyi patak és a Szélvíz patak egybefolyásánál lévő, lankás erdei tisztáson található ősi, Szűz Mária tiszteletére szentelt kegyhely, zarándokhely. A Vashegy, a Csatárhegy és a Remete öleli körbe a számos forrás öntözte termékeny völgyet. A zarándok könnyen bejut e gyönyörű helyre a 76-os főútról, a Vas és a Zala megyék határát jelző tábláktól Ozmánbük községen át.

Csatár község neve a pajzskészítők, fegyverkovácsok emlékét őrzi. Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt temploma elődeink hitét és szeretetét hirdeti. Román stílusban épült tornya, az oltár téglaalapja, a szentély diadalíve, sokszor javított falainak alapjai a középkori plébániatemplom tanúi. Csatárt és Remetét a török hadak pusztították el. A falu ezután kapta a puszta előnevet.

Pusztacsatári kegykápolnaZarándokhellyé a pusztulás évtizedeiben vált, amikor a török portyázásoktól gyakran zaklatott hívek összegyűltek régi, szent helyükön. Imájukra egy csodás jelenés mutatta meg, hol van elrejtve a Fájdalmas Szűzanya szobra egy fatuskónál.

A 18. század elején a győri és a zágrábi püspökök nagy zarándoksereget vezettek ide. A Szűzanya közbenjárására súlyos betegek, leprások is meggyógyultak a szent forrás vizétől.

1736-ban renoválták a templomot, amely lakatlan területen, a vaspöriek gondozásában állt. A 18. századi újjáépítésből származik a barokk oltár és az ablakok. A 19–20. században egyre több díszítménnyel, szoborral, képpel gyarapították a Szűzanya kegyhelyét. Távoli vidékekről is nagyon sokan keresik fel, látogatják ismét az erdő övezte tisztáson, a patakok völgyébe szelíden hajló Csatárhegy alsó lankáján álló istenházát.

Pusztacsatári kegykápolna1945-ben szovjet csapatok pusztították a templomot. 1946-ban, majd 1968-ban renoválták. 1990-es évek közepén többször is tolvaj kezek rabolták értékeit. 1999 és 2002 között teljes külső és belső felújítást nyert a templom, a kápolnák, a zarándokház, a papi szoba lábas pajtával, a szentkút, a patak hídja, a bevezető út. Új belső és külső padok, ülőhelyek, asztalok készültek tűzrakó hellyel.

A négy évig tartó teljes felújítási munkálatokat magánszemélyek kezdeményezték, amit nagylelkű magánadományokból, a Szombathelyi Egyházmegye segítségével, művészet-történész, falrestaurátor feltáró munkájával és igen jelentős, önzetlen szeretetből fakadó közösségi munkával végeztünk. A Zala Megyei Önkormányzat is anyagi segítséget nyújtott. Igen jelentős térítés nélküli munkát végeztek szakemberek, restaurátorok, fuvarozók, útjelző táblák készítői is.

Pusztacsatári kegykápolnaPusztacsatár nemzetünk történelmét, örömeit és fájdalmait, sikereit és tragédiáit őrzi. Elődeink hitét, hűségét és szeretetét hirdeti a megváltó Úr Jézus Krisztus és a mennybe fölvitt, Boldogságos Szeplőtelen Szűzanya iránt. Főbúcsúja Nagyboldogasszony ünnepe. Búcsús ünnep van Kisboldogasszony napján is, szeptember 8-án. A kegyhely az év minden napján látogatható.

Nyerjen minden ide látogató zarándok és turista ünnepeken és csendes hétköznapokon is testi-lelki békét, megtisztulást, pihenést és életerőt Pusztacsatáron, a Szűzanya ősi kegy¬helyén, a Szombathelyi Egyházmegye egyetlen zalai zarándokhelyén!

Takács László
nádasdi plébános

 

 

                                 Pusztacsatár legendáriuma

Pusztacsatári kegykápolnaPusztacsatár, magyarságunkkal egybeforrt történelme mellett, saját legendáriummal is rendelkezik, melyet többek közt a szájhagyomány őrzött meg, szülők adtak át gyermekeiknek, és őrizték meg lelkükben évszázadokon át. Különleges, hittel átitatott, Istentől vezérelt helyen vagyunk.

A szájhagyomány úgy tartja, templomunk nem a véletlen, vagy az emberi döntés okán áll jelenlegi helyén. Szent István királyunk úgy rendelte, minden tíz falu építsen egy templomot. A közösség úgy határozott, e templom a nyugati dombtetőn épül fel. A kor kezdetleges eszközeivel, rengeteg nehézséget leküzdve szállították az építőanyagot nappal a dombtetőre, de reggel itt találták, ahol ma a templom áll.  Döntésüktől nem álltak el: másnap visszavitték az anyagokat a dombhátra. Reggeli, kíváncsi várakozásuk, megdöbbenést váltott ki az építőkből: az anyagok újfent a dombalján voltak.

Pusztacsatári kegykápolnaSzorgos, kitartó emberek lévén, újfent munkához láttak, dombtetőre szállítottak, de a reggelt izgalommal várták, és nem hiába: a felkelő nap sugarai az építőanyagokat, templomunk jelenlegi helyén találták. A templomépítők ekkor váltak igazán kereszténnyé: hittek, és Isten döntését végrehajtva templomunkat e csodás helyen építették fel.
Köszönjük e csodát Istennek, köszönjük a hitet és a munkát őseinknek.

Hallhattuk, Pusztacsatárt nem kímélte a történelem. A török feldúlta, felégette a falut, megrongálta a templomot. A menekülő nép a Szűz Mária szobrot elrejtette, elásta.
A hosszú török uralom után keresni kezdték a szobrot, mindhiába. A győri és a zágrábi püspök által vezetett zarándokok kérték a Szűzanyát mutassa meg, hol a szobor. Ekkor egy fán megjelent a Szűzanya, ahol ásni kezdtek és rátaláltak a kegyszoborra.  Ennek emlékére a győri püspök úgy rendelkezett, a szobornak mindig egy fatörzsön kell állnia. Ez a mai napig is így van, a szobor a templomoltárán egy fatörzsön áll. E döntéssel a zágrábi püspök is egyetértett, s ennek emlékére zarándokolnak még ma is Pusztacsatárba vendek.


Pusztacsatári kegykápolnaA környék elnevezései árulkodóak: Remetekút, Remeterét, hisz Csatártól nem volt idegen a remete lét. Bár Csatár kihalt,és a Puszta előnevet kapta, 1879-ig, mások szerint 1930-ig, volt állandó lakója, volt állandó csatári Remete, aki életét Nagyboldogasszonynak ajánlotta. Napjait nemzetünk Istenhitéért, hazánk kereszténységéért, magyarságunk fennmaradásáért, Szent István királyunk által Szűz Máriának felajánlott országunk hitben való megtartásáért imádkozva töltötte.

A remeték mellett, szűzi tisztaságú lányok is Istennek ajánlották életüket. A legenda szerint egy ilyen tiszta szűz térdelt az oltár elé, kezében liliommal, és kérte Istent, fogadja Őt szolgálatába. Ekkor a liliomba szagolt, és örökálomba szenderült. A hagyomány úgy tartja, a szűz az oltár alatt alussza örökálmát.

Pusztacsatári kegykápolnaA csodák, az Istenhit egyre több embert vonzott Csatárba, akik kérték a Szűzanya közbenjárását. Egy betegséggel küzdő, de erős hitű ember,Boldogasszonyunkhoz fohászkodott, és súlyos beteg lábát a Csatári kút, csörgedező vizében mosta meg. Az addig gyógyíthatatlannak hitt beteg, egyik napról a másikra meggyógyult, egészséges lett. Állította, hitte a pusztacsatári Szűzanya közbenjárására, e víztől gyógyult meg.

A hit erősödésével, egyre többen zarándokoltak kegyhelyünkre. Távolról, énekelve, zászlóaljával, a búcsú előestéjén, virrasztani érkeztek Pusztacsatárba. Egy ilyen zarándoklat érkezett Kiskanizsáról is. A Zéli erdőn át vezető úton, éjjel eltévedtek, de hitük nem hagyta el Őket. Megfogadták, ha bolyongásuk véget ér, és rátalálnak Pusztacsatárra, ott a Szentcsalád tiszteletére, kápolnát emeltetnek. S ekkor megszólalt a templom harangja és e szent helyre vezette a zarándokokat, akik fogadalmukat megtartva, a felépítették a Szentcsalád kápolnát.

Pusztacsatári kegykápolnaSokan nem is tudjuk, hogy akik köztünk élnek hasonló fogadalmat tettek. Él ma egy vaspöri, harmincas éveiben járó férfi, akinek szülei magzatkorban veszítették el, első gyermeküket. Öt évet vártak a második várandósságra, mely szintén veszélyben volt. Az édesapa megfogadta, ha a gyermeket Isten megtartja, nekik adja, a hagyományos kút melletti Szentkutat felújítja. A gyermek megszületett, ma Vaspör polgára, édesapja pedig barátaival felújította a jelenlegi Szentkút elődjét.

E sok csodás történet, legenda mellett Pusztacsatárnak több híres éneke, himnusza is van. Padjaikon az egyik leghíresebb csatári himnusz szövegét találták.



http://www.youtube.com/embed/9V_iKOR8-CI