Szombathelyi Egyházmegye

Szécshenyi 2020 - Európai Regionális Fejlesztési Alap

Addig van jövőnk, amíg ugyanarra a Sziklára építünk – Székely János püspök a KATTÁRS-ról

szekely-janos-1Idén Székesfehérvár ad otthont a Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) programjainak szeptember 7. és 9. között. Az eseményről Székely János szombathelyi megyéspüspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottságának elnökét kérdeztük. (Magyar Kurír)

– Az idei KATTÁRS mottója „Van célunk! Van jövőnk!” Miért erre esett a választás?

– Martin Buber írta, hogy egy kultúra addig él, amíg kapcsolatban van azzal az éltető Titokkal, amely létrehozta. Európa, a nyugati kultúra azért van sok szempontból válságban, mert elveszítette a kapcsolatot ezzel az éltető Titokkal. A keresztény embernek ez a kapcsolata megvan. Ez tölti meg a szívét, életét egy olyan békével, amit semmi más nem tud adni. Az emberi szívet semmi sem képes egészen betölteni, csak az Isten. Akinek tele van a szíve ezzel a felülről jövő békével, szépséggel, élettel, az tud bátran igent mondani a házasságkötésre, a gyermekáldásra, a nagylelkűségre, a hűségre, az alkotásra, az áldozatvállalásra. Annak van jövője.

Aki megmászik egy hegyet, az előtt lassan kitárul a táj, annak lesz távlata. Az Egyház mindenekelőtt ezt a távlatot adja a világnak.

– Milyen jövőt kínál a mai társadalomnak a Katolikus Egyház?

– Az ember végső beteljesedése nem ebben a mulandó, töredékes, sebzett világban van, hanem a Teremtőben. Ő alkotott minket, és Őhozzá térünk haza. Ő az, aki térdig csobogó nyugalomban ott áll az utunk végén. Ha valaki ebben a végső, ajándékként kapott beteljesedésben hisz, ez a hit nem teszi őt kevésbé elkötelezetté a mulandó, földi dolgokkal szemben. Épp ellenkezőleg. Pontosan azok az emberek tettek a legtöbbet ezért a földi világért, akik hittek a halál utáni beteljesedésben, akik nem csak ezért a földi világért éltek.

Az a jövő, amit ez a fajta hit épít, egy szép, emberhez méltó jövő. Keresztény találmány a nyugati jogrend, a szociális háló, az ingyenes iskolák és a kórházak, sőt keresztény gyökerű az a döbbenetes technikai és tudományos fejlődés is, amely a nyugati világban végbement, és amelynek haszonélvezői vagyunk. Ezek a vívmányok nem maguktól születtek, és nem is fognak maguktól fennmaradni. A keresztény látás és életmód hozta őket létre, és addig tudnak fennállni, amíg ez a fajta gondolkodás és életmód fennmarad.

– A KATTÁRS programjainak idén Székesfehérvár ad otthont. Ennek a városnak a magyar történelemben meghatározó szerepe volt. Miként kapcsolódik össze egy közösség múltja és jövője?

– A szüleink, a múltunk olyanok, mint a fának a gyökerek. Tartást, identitást adnak és táplálnak. Szent István, aki a székesfehérvári királyi várost és templomot létrehozta, nemzetünk nagy prófétája volt. Nem valamifajta taktikából, nem egyszerűen a megmaradásunk érdekében döntött a kereszténység mellett, hanem mély meggyőződésből. Ha egy templomba belépett, hosszasan a kövön térdelve imádkozott. Gyakran személyesen, álruhában osztotta az alamizsnát a szegényeknek. Bár kora egyik leghatalmasabb uralkodója volt – aki Győrnél II. Konrád német-római császár seregét is tönkreverte – mégsem indított soha hódító háborút. Az ő legfőbb tevékenysége kolostorok, egyházmegyék, templomok alapítása volt. A krisztusi hitet akarta átadni a népének.

Székesfehérvár mindenekelőtt erre emlékeztet minket, és arra, hogy addig van jövőnk, amíg ugyanarra a Sziklára építünk, mint Szent István király.

– A rendezvény számos területet bemutat. Az oktatás, a szociális munka, a kultúra, a lelki élet egyaránt teret kap majd. Mindez azt mutatja, hogy a Katolikus Egyház a jelenben dolgozva építi a jövőt.

– Az Egyház jelen van a hajléktalanok, a fogvatartottak, a fogyatékkal élők, a betegek és az idősek gondozásában. A katolikus iskolák, amelyekre a társadalom igénye töretlenül erős, a gyermekek és szüleik számára is sugározzák azt az értékrendet, azt a világlátást, amely segít emberhez méltóan, szépen élni, egyben tartani egy családot, szeretettel fordulni minden embertársunk felé.

A magyarság két nagy sorskérdése a demográfiai krízis és a romákkal való együttélésünk. Az Egyház mindkét területen igyekszik tenni a nemzetünkért: segíti a családokat, bátorít a gyermekáldás elfogadására, felmutatja a szeretetben élő család értékét, szépségét, és segít a romák felzárkózásában az oktatáson, a munkahelyteremtésen és a hit ajándékának átadásán keresztül.

Fotó: Merényi Zita

Baranyai Béla/Magyar Kurír