KONKOLY ISTVÁN "MÁRIÁS KÉPEK" SZOMBATHELYEN A SZÉKESEGYHÁZ SZŰZ MÁRIA ÉLETÉVEL KAPCSOLATOS ÚJ FESTMÉNYSOROZATA ELKÉSZÍTÉSÉNEK ELŐZMÉNYEI
„Megyéspüspöki szolgálatom egyik fontos feladatának tekintettem az 1945. március 4-én lebombázott székesegyház teljes belső felújítását. Ez a nagy munka az Országos Műemléki Felügyelőséggel történt együttműködésben 1991 és 2003 között, vagyis 12 év alatt valósult meg. A felújítási munkálatok utolsó négy éves szakaszában, 2000 és 2003 között került sor a székesegyház új, ún. máriás festménysorozatának a megalkotására.
Papjaink és híveink előtt ismeretes, hogy egyházmegyénk első püspöke, Szily János papi lelkiségének szép vonása volt a mélységes Mária-tisztelet. Ebből érthető az ő szándéka, hogy új székesegyháza máriás dóm legyen. Nem véletlen tehát, hogy a székesegyház főoltárképe a Vizitációt, vagyis Máriának Erzsébetnél tett látogatását ábrázolta. Mária életének további jelenetei: Mária szeplőtelen fogantatása, Mária bemutatása a jeruzsálemi templomban, Mária ószövetségi előképei, Mária mennybevétele stb. voltak láthatók a mennyezeten illetve a két kupolán.
A székesegyház bombázásakor a főoltárkép olyan mértékben megsérült, hogy helyreállítása kilátástalannak tűnt. Helyette Kovács Sándor megyéspüspök úr Takács István festőművésszel elkészíttette a Vizitáció jelenetének új változatát, amely mindmáig nagy népszerűségnek örvend a hívek körében.
A többi Mária-ábrázolás a bombázáskor teljesen megsemmisült. Arra nem is gondolhattunk, hogy a székesegyház újjáépítése után ezeket a festményeket a régi helyükön, a mennyezeten és a kupolákon ismét megjelentessük. Ez milliárdos kiadásokat jelentett volna az egyházmegye számára. Szily János püspök iránt való tiszteletből azonban feltétlenül gondoskodni akartunk e képek pótlásáról. Ehhez mindenekelőtt keresnünk kellett megfelelő méretű falfelületeket. Szerencsére szinte kínálkozott erre a célra a kereszthajóban található négy, közel azonos nagyságú, 4x4 méteres falfelület. Közülük kettő a sekrestye, illetve a Madonna-kápolna bejárata felett van, a másik kettő pedig velük szemben, a kereszthajó másik oldalán található.
A leendő képek témájának kiválasztásánál a főoltárkép, a Vizitáció jó támpontot jelentett számunkra. Arra gondoltunk ugyanis, hogy az első új festménynek, amely a főoltárképtől jobbra, a sekrestye bejárata fölé kerül, nem lehet más témája, mint az Annunciáció (Angyali üdvözlet), vagyis az, hogy isten az ő angyala által megüzente máriának: ő lesz Isten Fiának édesanyja. A második új festménynek pedig, amely a Vizitációtól balra, a kápolna bejárata fölé kerül, a Karácsony lesz a témája: vagyis az, hogy megszületik Mária fia, a Kisjézus. (A pásztorok imádása) Ezzel szemben lesz majd a harmadik új festmény, amely azt ábrázolja, hogy Máriának a Karácsony öröme mellett át kell élnie Nagypéntek szomorúságát is, vagyis áll a gyötrött Istenanya, miközben halott fiát leveszik a keresztről. (Levétel a keresztről) a negyedik új kép pedig a sekrestye bejáratával szemben azt ábrázolja, hogy Mária együtt van azokkal, akiket szent Fia rábízott, vagyis a tanítványokkal, és velük imádkozva várja Pünkösdöt, a Szentlélek eljövetelét. (A Szentlélek eljövetele)
Felvetődött a nagy kérdés: ki festi meg nekünk ezeket a mély értelmű jeleneteket? Az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei egyhangúlag Kisléghi Nagy Ádámot ajánlották figyelmünkbe, mint a hagyományos szakrális templomfestési stílus legjobb hazai képviselőjét. Felkérésünkre a művész úr készséges örömmel vállalta is ezt a feladatot. „
A teljes cikk a Vasi Szemle 2014. 2. számában olvasható:
http://www.vasiszemle.t-online.hu/2014/02/konkoly.htm
