Népénekek - Március
Március – Böjtmás hava
Megrendítő szépségű Mária-siralom: a Szűzanya nagypéntek reggelén keresi elfogott, ártatlan Gyermekét. A motívum az 1500-as évek elejétől jelen van a magyarországi lelkiségi irodalomban: prédikációkban, népénekekben és a 18. századi csíksomlyói ferences misztériumjátékokban. Az alábbi változatot Zala községben saját kéziratosaiból énekelte Erdélyi Zsuzsanna néprajztudósnak 1970-ben a helybeli előénekes, Somogyi Józsefné Somogyi Juliánna. Dallama a 17. századból való, a Rákóczi-dallamcsalád része.
Énekli: Preisinger Virág, Zalaegerszeg, kántor, az LFZE egyházzenész növendéke.
Az éneket meghallgathatják itt.
1. Jeruzsálem utca vérrel folydogál,
Mert a Szűz Mária benne sírdogál,
Sírva keresi Szent Fiát,
A világnak megváltóját.
2. Mindenütt keresi szelíd magzatát,
Ekképp hangoztatja zokogó szavát:
Jeruzsálem, Jeruzsálem,
Benned a vér rózsát terem.
3. Utcákról utcákra fiát keresi,
Hegyektől, völgyektől sírva kérdezi:
Jeruzsálem, Jeruzsálem,
Nem láttad szép gyermekem?
4. Ti hegyek és völgyek, ti is szóljatok!
Szomorú sorsomban vigasztaljatok!
Gyermekemről hírt mondani,
Nem tudom, már el kell menni.
5. Kedves tanítványok, ugyan, hol vagytok?
Ily nagy árvaságban bátorítsatok!
Mert fiamtól megfosztattam,
Ily árvaságra jutottam.
-----
A Szent Kereszt-himnusz (Vexilla regis prodeunt) nyugat-dunántúli szöveg- és dallamvariánsa. Szövegét Venantius Fortunatus (530–609) írta; az Orgonahangok (1903) fordítása alapján terjedt el a Nyugat-Dunántúlon. Fríg záródású dallama 17. századi eredetű, a vasi Salköveskút hagyományából való a Lajtha László Népzenegyűjtő Csoport munkájából, Tóth Margit lejegyzésében.
Énekli: Preisinger Virág, Zalaegerszeg, kántor, az LFZE egyházzenész növendéke.
Az éneket meghallgathatják itt.
1. Királyi zászlók lobognak,
Fénylik titka keresztfának,
Kin az Élet megöletett,
Nyert halálával életet.
2. Vérrel s vízzel folyt oldala,
Kit megsebesített vala
Bűneink éles dárdája,
S úgy mosogat annak árja.
3. Ím betelt, amit hirdetett,
Dávid királynak éneke,
Melyben jövendölt, így szólván:
„Uralkodott Isten a fán.”
4. Áldott fa, mely e nagy Király
Szent vérében ragyoghattál,
Jeles gyökér, hogy törzsöke
Ily szent taghoz hozzáére.
5. Áldott fa, melynek ágára
Függesztetett világ ára,
S minket kimentve megtöréd
Lelkünk halálos Ellenét.
Itt ősi szokás szerint meghajlunk vagy letérdelünk a Szent Kereszt felé fordulva:
6. Ó, Szent Kereszt, te egy remény,
A szenvedés szent idején
Nyerd kegyelmed bő harmatját
És bűnünknek bocsánatát!
7. Téged áldunk, legfőbb jóság,
Élő kútfő: Szentháromság,
Add meg a Kereszt jutalmát,
Ki megadtad diadalmát. Ámen.
