Népénekek - Augusztus
Augusztus – Kisasszony hava
Az egyik legismertebb legendaballada augusztus 15-re, Nagyboldogasszony ünnepére Szűz Mária mennybevételéről egy középkori eredetű hagyomány alapján, 19. századi dallamon.
Énekli: Preisinger Virág, Zalaegerszeg, kántor, az LFZE egyházzenész növendéke.
Az éneket meghallgathatják itt.
1. Hatvanhárom évet betöltöt Mária,
Mikor kívánkozott Fia országába.
Leszállt Gábriel arkangyal, szólott hozzá égi hanggal:
Reád vár Szent Fiad örök boldogságba.
2. Ezen üzenetet midőn meghallotta,
János apostolnak örömmel megmondta:
Hogy elérte élte végét, elhagyja hű gyermekeit,
És csendes álomra hunyta le szemeit.
3. Így gyönyörű halál és csendes, szép álom,
Mint Szűz Máriáé nem volt a világon,
Nincs elhervadva orcája, szent mosolyra nyílik szája,
Olyan, mint az égnek fehér lilioma.
4. A szép Szűz Mária gyászterítőn fekszik,
Hófehér fátyollal befödték szent testit,
Azután az apostolok felvették a gyászkoporsót,
És vállukon vitték a benne nyugovót.
5. Amidőn kiértek a temetőkertbe,
A Szent Szűznek testét zokogva tették le.
Három napig virrasztották az áldott Szűz koporsóját,
A szent apostolok siratták halálát.
6. Szent Tamás apostol midőn megérkezik,
Ki e gyászesetről még nem tudott semmit.
Kérte apostoltársait, hogy a koporsó födelét,
Vegyék le, hadd lássa a Szent Szűznek testét.
7. Örömmel megtették ezen óhajtását,
De nem tölthette be jámbor kívánságát,
Mert a virágok Virága nem volt már a koporsóban,
Felszállott Szent Fia örök hazájába. Ámen.
Másdik énekünk az egyik legismertebb legendaballada augusztus 15-re, Nagyboldogasszony ünnepére Az augusztus 20-án ünnepelt Szent István királyt az Árpád-ház sarjaként 1000 karácsonyán Esztergomban koronázták hazánk első királyává. 3 törvénykönyvében 56 törvénnyel szilárdította meg a belső rendet, 10 faluként egy templomot emeltetett. A latin (nyugati) rítust választva egy érsekséget és 10 püspökséget alapított; megerősítette Pannonhalmát, megalapította Bakonybél, Zalavár és Pécsvárad bencés monostorát. Kiépítette az ispánság-központú vármegyerendszert, bevezette a hivatalos állami oklevélkiadást, elkezdte a pénzverést. Fiának, Imrének írt Intelmek című műve ma is aktuális állambölcseleti mű. Székesfehérvárott halt meg 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén. Előtte koronáját, azaz országát – a történelemben elsőként – fölajánlotta Szűz Máriának. Verses zsolozsmáját – 12. századi előzményekkel – Raimundus mester írta 1270–1280 körül. Csanád Béla fordításában, 18. századi népének-dallamon idézzük a Szent István király életművét megéneklő versszakokat.
Énekli: Annus Réka népi énekművész, in: Énekek Szent István király tiszteletére, 2014, track 03.
1. Eljött immár Szent Istvánnak tisztelendő ünnepe,
Illik pedig a világnak minden nap tisztelnie.
Mindenek nagy vígan áldják, kik az Isten örökét
És a szentek társaságát őáltala megnyerék.
2. Mondja bizony minden ember: boldog vagy Pannónia,
Zengjen ajkad, szóljon vígan most az Isten himnusza!
Mert nem a köznép sorából küldött Isten nevelőt:
Királyod lett prédikátor, apostolod, magvetőd!
3. Ha e nemzet mesterének mást is bírna vallani,
Tetszett volna Istenének más apostolt küldeni,
Ám e nyakas, délceg fajta, kardos markú nemzetet
Nem más, csak egy magafajta harcos téríthette meg.
4. Az oroszlánt leigázni a nagy Sámson kelletik,
Magyaroknak prédikálni erős király küldetik.
Torkából az oroszlánnak drága lépesméz csepeg:
Magyar szájból immár jönnek édes, szép dicséretek!
5. Nagy szent, jeles törzs szülötte, de hitével jelesebb,
Szorgos benne a reménység és szilárd a szeretet.
Hogy végére ért a pálya, megvetvén a föld színét,
Jézus Krisztusnak ajánlja dicsőséges szellemét.
6. Örvendezz, királyi város, Székesfehérvár, nagyon!
E nagy király valóságos székhelye benned vagyon,
Mert te őrzöd dicsőséges, boldogságos tetemét,
Ő nevével vagy te ékes, boldog város, büszke légy! Ámen.
