Az egyházi év: a karácsonyi idő
Húsvét titkának évi ünneplése után legfontosabbnak tartja az Egyház, hogy megemlékezzék Urunk születéséről és első bemutatkozásairól. Ez történik a karácsonyi időszakban, melyre az előkészületet az adventi idő jelenti. A karácsonyi idő december 24-én este kezdődik és Urunk megjelenése (Vízkereszt) utáni, vagy a január 6-a utáni vasárnapig bezárólag tart.
Urunk születésnapjának, december 25-ének hagyományosan három, gyakorlatilag négy különböző szentmiséje van, mindegyik saját szövegekkel. Éjfél előtt mondható az ún. vigília mise, majd karácsony éjjelén az éjféli, reggel a pásztorok miséje, nappal pedig az ünnepi szentmise. (Itt szeretnénk eloszlatni egy általánosan elterjedt tévedést: az éjféli mise nem 24-én, hanem 25-én van. Való igaz, hogy még 24-én indulunk a templomba, de a szentmise már 25-én 0 órakor kezdődik.)
Karácsony napjának sokféle szentmiséje kimutatja az Egyház mérhetetlen örömét a Megváltó születése kapcsán – ez az öröm mutatkozik meg már abban is, hogy rögtön az ünnep első percében, éjfélkor szentmisét mutatnak be. Egyben felidézzük a régi római hagyományt: a pápa éjfélkor a Santa Maria Maggore bazilikában misézett, ezután a Szent Péter bazilikában tartandó ünnepi szentmisére tartva hajnalban még megállt a Palatinus dombon lévő Szent Anasztázia templomnál, amelynek aznap búcsúnapja volt, és itt ugyancsak szentmisét mutatott be. Így alakult ki a három karácsonyi szentmise szokása.
Urunk születésének ünneplése nyolc napon keresztül tart, ezért a január 1-ig tartó napokat „karácsony nyolcada alatti” napoknak nevezzük. Ez idő alatt december 26-án Szent István első vértanút, 27-én Szent János apostolt és evangélistát, 28-án az Aprószenteket ünnepeljük. December 29-én megemlékezés vehető Becket Szent Tamás püspök és vértanúról, 31-én pedig Szent Szilveszter pápáról. Január 1-én, karácsony nyolcadán, Szűz Máriának, Isten szent Anyjának főünnepe van. A nyolcad alatti vasárnap a Szent Család ünnepe. Amikor a nyolcadba nem esik vasárnap – példa erre az idei év -, akkor december 30-án ünnepeljük a Szent Családot.
Karácsony napjától kezdve újra énekeljük a szentmisében az adventi idő alatt elmaradt Dicsőséget, az ünnep nyolcadában minden nap. A nyolcad kezdő és befejező napja – december 25. és január 1. – parancsolt ünnep.
Karácsony nyolcadát követően Urunk megjelenését ünnepeljük. Az ünnep napja eredetileg január 6-a, ám ahol ez a nap nem parancsolt ünnep – így hazánkban sem az -, ott a január 2-a és 8-a közé eső vasárnapon üljük meg. Szokás ezt a napot Vízkeresztnek is nevezni, régebben ugyanis ekkor ünnepelték Jézus Krisztus megkeresztelkedését. Ezért is szentelnek vizet ezen a napon a szentmisében.
Egyre inkább eltűnő hagyomány Vízkereszt ünnepéhez kapcsolódóan a házmegáldás, pedig Isten áldását kérni a házra és annak lakóira az új esztendő kezdetén méltó és igazságos cselekedet. A ház megáldásakor az ajtó fölé kerül a „20 + C + M + B + 12” megjelölés. A betűk az évszám első és második tagja között jelenthetik a „Christus mansionem benedicat” (Krisztus áldja meg a házat) imádságot, de szokás a három betűt a három „király” neveként feloldani: Gáspár (Caspar), Menyhért, Boldizsár. Megjegyzendő azonban, hogy az evangélium csak bölcsekről beszél, nem említi sem a nevüket, sem a számukat (Mt 2,1-12).
A Vízkeresztet követő vasárnap Urunk megkeresztelkedésének ünnepe. Amikor azonban Vízkereszt január 7-re vagy 8-ra esik – ahogy az idei évben is –, ez az ünnep átkerül a következő hétfőre. Urunk megkeresztelkedésével zárul a karácsonyi ünnepkör és a karácsonyi idő. Az ünnepet követő hét már az évközi idő első hetének számít.
A karácsonyi ünnepekhez kapcsolódik még két ünnep, ami már az ünnepkör idején kívül esik. 40 nappal karácsony után, február 2-án ünnepeljük Urunk bemutatását a jeruzsálemi templomban. Gyertyaszentelő Boldogasszonynak is nevezzük az ünnepet, mert ezen a napon az Egyház gyertyákat áld meg, amelyekkel körmenetben vonulunk a templomba. Az angyali üdvözletet, vagyis Urunk születésének hírüladását (Gyümölcsoltó Boldogasszony) pedig 9 hónappal karácsony előtt, március 25-én üljük meg. Bár mindkét ünnep szoros kapcsolatban van a Boldogságos Szűz Máriával, ezek az ünnepek a Jézus-ünnepek sorába tartoznak.
Szerző: Ipacs Bence
