Szombathelyi Egyházmegye

Felsőcsatár (Szent Miklós püspök) fília

Jáki Esperesi Kerület

9794 Felsőcsatár

Templom titulusa: Szent Miklós püspök

Szentpéterfa (Szent Péter és Pál apostolok) plébániáról látják el.

 

évszak kedd csütörtök vasárnap
nyáron 8:00 8:00 8:45
télen 8:00 8:00 8:45

 

 A korábban Szent Péter nevét viselő, ma Szent Miklósnak szentelt római katolikus templom elődjét már 1284-ben megörökítették a források. 

Ez a középkori eredetű építmény 1848-ban leégett és 1852-ben klasszicista jegyekkel építették újjá. A község közepén, egy kis dombon álló épület egyhajós, szentélye keskenyebb a hajónál, a sokszög oldalaival záródik. A szentélyhez északról az órahelyes párkányú, sokszög alapú gúlasisakos torony, délről sekrestye csatlakozik. A főhomlokzat timpanonnal lezárt, a kapu egyenesen záródó. A bejárattól balra helyezték el az 1923-s visszacsatolás emlékét és ennek 80. évfordulóját megörökítő táblát. A templom előtti Szentháromság szobor 1905-ben készült.

A felsőcsatári búcsú napja

Felsőcsatár templomának első írásos említése egy 1284-ből származó oklevélben maradt fenn. Templomának címe (latinul: titulus ecclesiae) ekkor Szent Péter apostol volt. Ez azt jelenti, hogy felépítését követően, az istentiszteletekre való átadásakor róla nevezték el, vagy az ő fő pártfogásába ajánlották a templomot és az oda betérőket.
A török kor után azonban már Szent Miklós püspököt választották védőszentjükül a csatáriak.
Az 1697. évi hivatalos egyházi látogatás (latinul: canonica visitatio) jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a templomnak a főoltáron kívül van még két másik oltára is, de azoknak csak az asztala van meg. Szily János, Szombathely első püspöke 1779. augusztus 17-én látogatta meg a nagy-nardai plébániát, s az annak leányegyházaként működő felsőcsatári templomot is, melyről többek között azt írja, hogy körülbelül 700 fő befogadására alkalmas, két mellékoltára van, de csak az egyik van felszentelve a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére, melyet 1778-ban állíttatott Gróf Batthyány József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek, mint a csatári kegyúri család tagja. Bőle András megyés püspök 1836. június 28-án járt Csatáron, amikor nagyjából ugyanazt állapíthatta meg, mint elődje pár évtizeddel korábban.
Ez a templom 1848-ban leégett, majd valószínűleg az 1852-ben történt újjáépítését követően helyreállították két mellékoltárát is. Egyiket – a korábbi Fájdalmas Szűzanya oltárt –az éppen akkoriban (1854. december 8-án) engedélyezett ünnep, a Szeplőtelenül fogantatott Szűz Mária, a másikat pedig Szent István király tiszteletére.
Első királyunknak a csatári templomban található festménye Anton Hansmann (1821-1870) kölni születésű német portré- és miniatűr-festő műve 1865-ből, és valószínűleg a Batthyány család készíttette vagy vásárolta.

Bár a templom fővédőszentje továbbra is Szent Miklós püspök maradt, feltételezhetően az 1850/60-as években vezették be azt a gyakorlatot, miszerint a falu búcsúnapját augusztus 20-án, Szent István király ünnepén tartják.
Ez a nap valójában nem Szent István király halálának az évfordulója, hiszen az augusztus 15-én van, hanem az ereklyéi felemelésének 1083-ban történt időpontja.
Ezt először az 1092-ben tartott szabolcsi zsinat tette munkaszüneti nappá, majd az 1625-ös országgyűlés katolikus rendjei kérték a pápát, hogy rendelje el Szent István király ünnepének az egész világon való megtartását. Ezt XI. Ince pápa engedélyezte 1683-ban, de mivel négy év múlva augusztus 20-a Szent Bernát ünnepévé lett, a világegyházban szeptember 2-ára tették át, ahonnan 1969-ben került augusztus 16-ára. Magyarországon azonban megmaradt mindig augusztus 20-án.
Ennek okait abban is kereshetjük, hogy Szent Miklós december 6-ai ünnepe vagy az azt követő vasárnap már mindig az Advent idejére esett, ami böjti időszaknak számított, s akkor már mindennemű hangos ünnepély vagy mulatozás tiltott volt. És mindennek a téli időjárás sem kedvezett volna, így több helyen is gyakorlattá vált, hogy a téli időszakra eső templombúcsú teljesen háttérbe szorult, s helyette a másik három évszak idején ünnepelt szentet, vagy hittitkot választottak, akit „kellőképpen” meg is tudtak ünnepelni... Ezt a püspökök általában hallgatólagosan jóváhagyták, és bizonyos feltételek mellett búcsút (= halál utáni „ideigtartó” büntetések elengedése) engedélyeztek azoknak, akik például a mi templomunkban található Szent István-oltárnál bemutatott szentmisén részt vettek.
Ez mára gyakorlatilag teljesen elveszítette a jelentőségét, illetve leegyszerűsödött arra, hogy azt valljuk, hogy az ezen a napon, a védőszent – Szent István király – tiszteletére végzett imádságok segítenek bennünket a teljes megtérésben és a megigazulás elnyerésében.

Inzsöl Richárd


 

Felsőcsatár (Szent Miklós püspök templom)Felsőcsatár (Szent Miklós püspök templom)Felsőcsatár (Szent Miklós püspök templom)

Térkép