Ivánc (Szent Miklós püspök) fília
Őrségi Esperesi Kerület
Ivánc
Templom titulusa: Szent Miklós püspök
Telefon: (+3694) 310 912
Email:
Csákánydoroszló (Nepomuki Szent János) plébániáról látják el.
| évszak | szerda | vasárnap |
|---|---|---|
| nyáron | 18:00 | 11:30 |
| télen | 17:00 | 11:30 |
Ivánc község Vas megyében Körmend és Szentgotthárd között a Vasi Hegyhát Rába völgyében fekszik. A 8-as számú főútról Csákánydoroszlónál az Őriszentpéter felé vivő út mentén találjuk. A század elején magyar szecessziós stílusban épült templomát érdemes felkeresni.
Ivánc község és a plébánia az Árpádok koráig vezethető vissza. Szabad őrállók éltek itt a határ mentén. A szentgotthárdi cisztercita kolostor alapításakor /1183-ban/ Ivánc a Miskolc nembéli Domokos báné volt. Fia Bors ispán IV. Béla királyra hagyta. Ivánc Árpád korbeli háromhajós templomát 1910-ben lebontották. A híres pap régész Rómer Flóris 1863-ban lerajzolta az ivánci templomot. A téglaépület egy természetes dombon állt, félköríves szentélye keletre nézett, kis románkori ablakai voltak. Ivánc templomával együtt sokat szenvedett a török időkben és a hitújítás idejében is. Volt idő, amikor híves száma mindössze 5 felnőtt volt. A régi templom megújítása 1714-ben történt. Mivel azonban egyre inkább romlott állapota 1909-re a repedések miatt veszélyessé vált, 1910-ben lebontották és helyébe 1913-14-ben épült a mai háromhajós új templom, amely alatt azonos nagyságú altemplom van. A templom kegyura gróf Sigray Antal adta az építéshez szükséges anyagot, fizette a mesterembereket, a kézi munkát pedig a plébánia hívei adták.
A templom tervezője Hendrich Antal műépítés, szecessziós stílusú templomot tervezett magyaros, székelyes elemekkel. Hasonlít a Kós Károly tervezte zebegényi templomhoz.
A templom főhomlokzatán a Sigray család címere látható jelmondatukkal: Candore et fidelitate - buzgósággal és hűséggel. A templom színharmóniáját a 15 figurális és 29 dekoratív színes ablak adja. 1913-ban készültek, alkotójuk ismeretlen. A főoltár mögött a templom védőszentjének Szent Miklósnak, tőle jobbra Páduai Szent Antal, balra pedig Árpádházi Szent Margit képe látható. Az eredeti főoltár haraszti kőből készült. A déli hajóban Szent József, Assziszi Szent Ferenc, Alacoque Szent Margit, Szent János apostol és Szent Rozália színes üveg képe található. Az északi mellékhajóban lévő Mária oltáron Závory Zoltán festőművész képét találjuk: Szent István felajánlja a koronát a Magyarok Nagyasszonyának. Mellette Szent Imre, Boldog Gizella és Szent Gellért alakja látható. A mellékhajóban Szent László Árpádházi Szent Erzsébet, a Rózsafüzér Királynője, Szent Domonkos, Barat Szent Zsófia és Szent Ágoston püspök képe látható az ablakokon. Az északi mellékhajó nyugati végében van a grófi kastély kápolnájának fehér márvány oltára, 1951-ben került a templomban. A kerektorony alatt található a szentsír-kápolna a Pieta szoborral, továbbá a keresztelőkút haraszti mészkőből, fedő félgömbje pedig bronzból egy bárány alakjával.
Templomának két harangja van. A 360 kg-os nagyharangot Seltenhofer Frigyes fiai harangöntő gyárában 1929-ben öntötték. Felirata: "Zengő szavad zúgjon hegyen-völgyön át. Hit és munka naggyá teszi a hazát". A lélekharangot gróf Sigray Antal ajándékozta a templomnak. Egry Ferenc öntötte Kisgejőcön Szent Miklós és Szent Fülöp tiszteletére 1913-ban.
Forrás: www.csakanydoroszlo.plebania.hu
Takó Gábor: Egyházközségek az Őrségkapujába. Ivánc–Hegyhátszentmárton
Az ivánci plébánia története, Hegyhátszentmártonnal kiegészítve, 29-44 p. Kemestaródfa, 2013.
Az első írásos adat az ivánci templomról az 1220-as évek elején, valamikor az Aranybulla kiadásának idejéből származik, egy birtokeladási okiratban.
Ez a szent Márton-templom a XIII. század végére vagy kicsinek bizonyult, vagy romossá vált. Amikor az ajakos család Iváncra költözött, a plébánia is átkerült Hegyhátszentmártonból Iváncra. A templomot az Ajakos család építtette valamikor az 1200-as évek végén, az 1300-as évek elején. Szent Miklós tiszteletére szentelték fel. Ez fogadta híveket egészen 1910-ig, amikor lebontották és a helyére építették a mai szecessziós templomot, melyet Mikes jános püspök szentelt fel 1914. június 13-án.
A templom egy szigetszerű dombon áll, a falu közepén, a lakóházak mellett. A nyugati homlokzat csakúgy, mint a régi templomnak, az újnak is a legfontosabb nézete.
A templom tornya 33 méter magas. A templom bejáratánál egy úgynevezett kódisállásos főbejárat található. Az előtér homlokzatán a Sigray család domborműves címere látható. A templom 3 hajóból áll, melyhez egy ugyanakkora alapterületű altemplom tartozik. A
templomban 44 színes ablak található. A főoltár mögötti színes ablak a templom védőszentjét, Szent Miklós püspököt ábrázolja. Attól jobbra Szent Antalt ábrázoló, balra pedig Szent Margitot ábrázoló ablak található. A főoltár haraszti fehérmészkőbŐl készült. A déli mellékhajóban Jézus Szíve, az északi mellékhajóban Mária-oltár áll. Mindkét mellékoltárban több szentnek a portréja látható az üvegablakokon.A déli torony alatt szentsír kápolna van.
A templomban találhatók olyan régi, de restaurált faszobrok, melyek még a régi templomból maradtak meg. Ezek a szobrok Szent Miklóst, Szent Annát a kis Máriával és Nepomuki Szent János ábrázolják.
Az ivánci templomban őrzik Sigray Józsefnek és lányának, Feliciának a szívét ereklyeként. Sigray József végrendeletében kérte, lánya pedig halála előtt rendelkezett úgy, hogy szívét helyezzék az atyjáé mellé egyazon ereklyetartóba.
Az ivánci plébánia jelenleg a csákánydoroszlói egyházközséghez
tartozik. Legutóbb 2009–2010-ben renoválták,akkor a teljes tetőzetet felújították.
