Meggyeskovácsi (Szent Kozma és Damján) fília
Sárvári Esperesi Kerület
Meggyeskovácsi
Templom titulusa: Szent Kozma és Damján
Telefon: 06-95/490-115
Ikervár (Szent György) plébániáról látják el.
| évszak | vasárnap |
|---|---|
| nyáron | 15:00 |
| télen | 15:00 |
A meggyeskovácsi Szent Kozma és Damján templom történetéből
Kontics Viktória ( Szombathelyi Egyházmegyei Kalendárium 2013.)
A XIII. században román stílusban épült, de barokk stílusjegyeket is hordozó templom Meggyeskovácsi község déli részén található. Délről a plébániaépület, északról az egyházszegi temető határolja. Egy 1758-as feljegyzés szerint a templom építésének éve 1307-re tehető, és már 1329-ben plébániatemplomnak nevezik,amelyet Szent Kozma és Damján vértanúk tiszteletére szenteltek fel.
A templom építtetőjének Meggyesi Szőke Mihályt tekintjük, mert tudjuk, hogy a
templom az ő meggyesi birtokán épült fel, és az akkori viszonyoknak megfelelően
csak szentélyből és hajóból állt. Sekrestye, kórus és torony nem volt benne.
A török időkben templomunk erősen megrongálódott (1566). Egy 1633-as
és egy 1735-ös feljegyzés alapján tudjuk, hogy a templom kincseit, kelyheit,
de még magát az épületet is pusztulás érte. Valószínűleg leégett, és annyira
megrongálódott, hogy állítólag több mint 100 évig teljesen magára hagyták.
A templom első ismert bővítését Sági Mihály plébános végeztette, aki
tornyot, sekrestyét, kápolnát, kriptát, bolthajtásos mennyezetet és kórust
alakíttatott ki. A munkálatokat feltehetően 1730–1733 között végezték.
Gáll Ferenc atya munkássága alatt 1769-ben renoválták a tetőzetet, a hajó
boltozatát, belső ékességeit, felszereléseit, padlózatát, sőt még a templomi
ruhákat is lecserélték. Az írások szerint templomunk az 1780-as években 550–
600 hívőt fogadott be. Az ezt követő években a plébánosok kisebb-nagyobb
munkálatokat végeztettek a templomon.
Az újabb jeles eseményre 1933. október 22-én került sor, amikor a hívek, a
kegyurak, Pintér József atya és Zsolnay Mihály sárvári építész munkájának
köszönhetően gróf Mikes János felszentelte a rábakovácsi plébánia renovált
és felújított templomát. A felújítás Grúber Imre szombathelyi építészmérnök
tervei alapján valósult meg.
Bradics József vasvári bádogosmester 1940-ben villámhárítót szerelt a
toronyra. 1945. március 28–29-én magyar és német figyelőőrs foglalta el a
torony tetejét. Később a templom előtti téren közel 100 becsapódás helyét figyelték
meg. A templomot több találat is érte. Az egyik levitte a tetőzet nagy
részét, a másik a hajó északkeleti sarkát rongálta meg, a harmadik a toronysisak
keleti oldalán vágott körülbelül egy méter átmérőjű nyílást. Az aknaszilánkok
megrongálták a falakat és a csatornát, az ablakok nagy része
pedig kitört a légnyomáskülönbség következtében. A szentély tetőzetét Foki
István és Foki Pál rábakovácsi ácsok hozták rendbe, anyagi nehézséget jelentett
viszont az ablakok pótlása. A falakat 1949-ben Tángli János kőművesmester
javította ki.
A templom jelenlegi méretei a következők: hossza: 27,5 méter (ebből a
torony hossza 3 méter). A hajó szélessége 9,75 méter, a szentélyé 5,45 méter,
a toronyé pedig 4,5 méter. A mennyezet magassága a hajóban 6,66 méter.
Templomunk 1566 előtti oltára elpusztult. 1674-ben azt írták, hogy a templomban
nem volt oltár, sőt még 1697-ben és 1713-ban is csak oltárkő található
benne. A templom első oltára 1719-ben készült el Szent Kozma és Damján
tiszteletére. A jobb oldali mellékoltár Jézus Szívét ábrázolja, a bal oldalin
pedig Szent Bernadett látható a Szűzanyával. Mai főoltárunkat Lemke Károly
ikervári asztalos készítette el lucfenyőből 1906-ban.
Az oltárképet Tegyei plébános kérésére Haney Antal kőszegi akadémiai
festő festette meg 1898-ban. A kép Szent Kozma és Damjánt ábrázolja egy ágyban fekvő beteg mellett. Egyikük orvosságot csepegtet egy kanálba, a másik szent pedig a beteg fölé hajolva a falon függő keresztre mutat. Az oltárt és tartozékait 1933-ban Lorenz Antal szombathelyi egyházi műiparos renoválta. 1919-től az a réz örökmécses függ a főoltár előtt, amely egykor a szombathelyi szeminárium kápolnájában volt. A jelenlegi, fából készült, kör alakú szószék a források szerint már 1815-ben is megvolt. Kialakítása oltárra emlékeztet,legszebb díszítése Jézust és a szamáriai asszonyt ábrázolja Jákob kútjánál. További díszítése a hit, a remény és a szeretet hármas szimbóluma. A kosár fölötti részen a Tízparancsolat két táblája található.
A templom jelenlegi orgonáját Ádám József szombathelyi orgonaépítő
készítette 1943 novemberében, és Pintér József kanonok áldotta meg 1944
pünkösdjén. Az orgona 3 méter magas, 3,4 méter hosszú, 1,4 méter széles.
1957-ben villany fújtatót szereltek fel rá.
Templomunk napjainkban:
Sok községhez hasonlóan mára sajnos Meggyeskovácsiban is funkcióját
veszítette a plébánia épülete. Mivel állagának megtartása komoly
terhet rótt az egyházközségre, 2011-ben értékesítésre került. Az értékesítésből
befolyt összegről a Műemlékvédelemmel együtt úgy döntött az egyházközség
képviselő testülete, hogy a sekrestye bővítésével pótolja a plébániaépület
alapvető funkcióit. A munkálatok a 2011-es évben kezdődtek
el, és 2012 júniusában zárultak le. Közösségi célt szolgáló hittanteremmel,
vizesblokkal és teakonyhával bővült a meglévő sekrestye épülete. A járdabetonozás,
a sekrestye belső festése, parkettázása, a kerítés helyreállítása
társadalmi munka keretében valósult meg. A tervek között szerepel még a
harangláb földszinti részének javítása, valamint a későbbiekben a toronysisak
felújítása, melyet pályázati forrásból szeretnénk megvalósítani.
A járdabetonozás 2012-ben, közösségi munkában valósult meg.
