Vasegerszeg (Nagyboldogasszony) fília
Sárvári Esperesi Kerület
Vasegerszeg
Templom titulusa: Nagyboldogasszony
Hegyfalu (Szent Kereszt felmagasztalása) plébániáról látják el.
| évszak | csütörtök | vasárnap |
|---|---|---|
| nyáron | Idősek Otthona 10:00 | Templom 8:30 |
| télen | Idősek Otthona 10:00 | Templom 8:30 |
Vasegerszeg, Ivánegerszeg és Keményegerszeg egyesítéséből keletkezett kisközség. Mai
temploma 1734-ben épült barokk stílusban. Egykor Vámoscsalád filiája volt, ma Hegyfalu-
hoz tartozik. A templom titulusa Szentháromság és Nagyboldogasszony. Szentélyében
nagyon gazdag faragású szószék és Mária-oltár áll. Mindkettő 1727-ben készült Vizeki
Tallián Adám jóvoltából.
Oltára különösen jelentős. Az oltármenza feletti predellával azonos szélességű felépítményt
két kompozit fejezetű oszlop szegélyezi. A golyvás párkány felett aj': architektúra nem
folytatódik, helyette hatalmas felhőív zárja a kompozíciót. Itt zárul az a gazdag szoborkompozíció, ami szinte eltakarja, elfeledteti a nézővel az építészeti vázat. Legalul egy kiterjesztett szárnyú pelikánt látunk, ami tulajdonképpen tabernákulum. Feje felett az
oltárkereszt, szárnyai csúcsán kis angyalok ülnek. Kétoldalt nagyobb álló angyalok, aztán
kis angyalok és angyalfejek láthatók.
A főalak Szűz Mária hátfalhoz rögzített, lebegni látszó kerek szobros alakja, aki felett a felhőíven Krisztus és az Atyaisten Mária felé nyújtja a koronát. Felettük a Szentlélek galambja, akinek sugarai a felhőkön is túljutva egészen a boltozatig érnek. A mozgalmas kontúrt oldalt a még a veretdísz emlékeit idéző indák is fokozzák. A kompozíciót Szent István és Szent László királyok a két átjáró felett álló nagyméretű szobra egészíti ki.
Az oltár összességében rendkívül festői. Egész elgondolására egy festészeti probléma
szobrászatban való megoldási kísérlete a jellemző. Egy határozottan ilyen jellegű oltárcsoport valószínű első emléke Ukkon található. Ábrázolása a kereszt dicsőítése, s talán még a XVII. század végéről való. Hasonlók a torbágyi oltárok, a fertőszentmiklósiak, azután Vasboldogasszony és Szárazvám oltárai, az utóbbiak az egerszegihez témájukban is közelállók.
Olyan oltárok ezek, amelyek jórészt a török utáni első újjáépítési időszak máig megmaradt tanúi.
