Szombathelyi Egyházmegye

Pápoc (Legszentebb Megváltó) fília

Kemenesaljai Esperesi Kerület

Pápoc

Templom titulusa: Legszentebb Megváltó

Telefon: 06-95/390-171

Kenyeri (Sarlós Boldogasszony) plébániáról látják el.

 

évszak vasárnap
nyáron Ünnepnap is 11:00
télen Ünnepnap is 11:00

 


Pápoc Vas megye északkeleti határánál fekvő község. A középkorban jelentős, vásáros hely és oppidum volt. 1359-es Ágoston-rendi szerzetesek települtek ide, akik kolostort és
templomot építettek. 1356-ban alakult meg a Krisztus szent Testéről és a Legszentebb
Megváltóról elnevezett káptalan. Az ő számukra is épült templom. A plébániatemplomot
Szent Lőrinc tiszteletére szentelték. A plébános joghatósága alá tartozott a Szent Miklós
templom és a szerzeteseknek átadott Szent Mihály kápolna is. A települést a török harcok
idején többször földúlták, templomai romba dőltek, ma már helyük sem azonosítható.

Csupán az 1738-ban romjaiból felépített plébániatemplom és a Szent Mihály kápolna áll,
amelynek Havas Boldogasszony lett az újabb titulusa. A kápolna a Rába utcában nem áll szabadon, hanem egy újabb kori iskolaépületnek hitt, az utcával párhuzamosan elnyúló épület végéhez csatlakozik. Már korábban is ismert volt néhány középkori vonatkozása, ami alapján a prépostsági lak maradványának tartották. Az 1975-76-ban végzett ásatások és falkutatás során napvilágra került középkori részletek nyomán azt állapították meg, hogy az épület az 1365 körül Gelsey Margit adományából épített Ágoston-rendi kolostorral azonos. Magát a kápolnát Koppány Tibor tervei szerint 1965-68-ban állították helyre, a csatlakozó részt pedig a feltárást követően 1975-78-ban alakították át közművelődési célokra. Ezt Muszik Lászlóné tervezte.

A művészettörténeti és műemléki kutatás magát az épületet már megfelelően feltárta, de a kápolna rendeltetésére még egyértelmű választ nem tudott adni. A régebbi feltevés szerint alsó szintje eredetileg plébániatemplomként szolgált, s a gazdagabb kiképzésű emeleti rész a prépost magántemploma volt.

A kolostor valószínűsége esetén szerzetesi templom, ahová a csatlakozó épületből közvetlenül lehetett bejutni. Bedy Vince, a prépostság monografusa szerint a kápolna a jákihoz hasonlóan egy nagyobb méretű templom mellett állott, aminek lehetőségét ásatások még nem bizonyították.

A kápolna a négykaréjos román kori templomok ritka magyar példája. Alaprajzának magját négyzetes tér alkotja, amihez minden irányban félkör alaprajzú bővület csatlakozik. Stíluskritikai alapon valószínű, hogy a XIII. század első negyedében épült, s előképül szolgált a jáki Szent Jakab kápolna alkotói számára. E két emléknél nem csupán az alaprajz hasonló, de mindegyik emeletes, s a karéjok a külső és belső teljes magasságában is megmutatkoznak. Az emeleti részre a nyugati karéjfalba rejtett szűk lépcsőn lehet feljutni.  A pápoci mindkét szintjét eredeti boltozat fedi, az emelet középrésze felett pedig lanterna szerű újabb szint magasodik ki. Ezt fazsindellyel fedett hagymasisak koronázza.

A homlokzat kis kiülésű öv és főpárkánnyal és keskeny lizénákkal tagolt. A vakolt és fehérre festett felületektől a déli karéjba mélyített bélletes kő kapu igazi díszként különül el.

A volt iskolaépület csatlakozását a helyreállítás során módosították. Jelenleg önálló
tömegként kontyolt nyeregtető fedi; homlokzatainak tagolatlan egyszerűsége a megtalált
középkori nyílások hangsúlyozását segíti.

Térkép