Kőszeg (Jézus Szíve) plébánia
Kőszegi Esperesi Kerület
9730 Kőszeg, Jurisich Miklós tér 12. Pf. 1.
Templom titulusa: Jézus Szíve
plébános: Kirner Antal Zoltán
káplán: Vigh Balázs
Telefon: 94/563-397, 30/337-0797
Honlap: www.koszeg.martinus.hu
Email:
Ellátja még:
- Kőszeg - Szent Jakab-templom (Szent Jakab apostol) fília
- Kőszeg-Szent Imre-templom (Szent Imre herceg) fília
- Kőszegfalva (Szent Lénárt apát) fília
- Kőszeg - Szent Vér temető kápolna (Szent Vér) kápolna
- Kőszeg - Kálvária (Szent Kereszt felmagasztalása) kápolna
évszak | hétfő | kedd | szerda | csütörtök | péntek | szombat | vasárnap |
---|---|---|---|---|---|---|---|
nyáron | 19:00 | 19:00 | 19:00 | 19:00 | 19:00 | 19:00 | német nyelvű 8:00 9:30 családi szentmise szeptember 1.- május 31. 11:00 |
télen | 18:00 | 18:00 | 18:00 | 18:00 | 18:00 | 8:00 9:30 11:00 |
Kőszeg belvárosának egyik ősi, kolostorukkal szomszédos templomát, a Szent Jakab-
templomot a jezsuiták, majd a XIX. század folyamán a bencések használták. Az eredetileg a magyar ajkú evangélikusoknak épült Szent Imre-templom lett 1673-tól a város plébánia-
temploma. A szép, de kisméretű épület a gyarapodó katolikus közösséget egyre nehezebben fogadta be. Már a 19. század elején a városban plébánoskodó Győri János felvetette a templomépítés gondolatát. Erre a célra 1827-től kezdett gyűjteni, 1847. február 19-én kelt végrendeletével pedig létrehozta a templomépítési alapot.
A megvalósítás második utódjára, Major Jánosra hárult, aki 1884. január elsején magyar és német nyelvű felhívást intézett híveihez. A lelkesen folytatott gyűjtés úgy megnövelte az alap összegét, hogy az előkészítő munka 1887-ben elkezdődhetett. A terveket Ludwig Schőne bécsi építész készítette. Az építésvezető Müller Ede, a vállalkozó Schlapfer Pál volt. A munkák 1892. április 10-én kezdődtek, s olyan gyorsan haladtak, hogy a belülről is kész, díszes és felszerelt templomot 1894. szeptember 23-án, vasárnap dr. Stegmüller Károly nagyprépost felszentelhette.
Már Győri János is úgy vélte, hogy az új templomnak a városfalakon kívül, a Szent Flórián
tér közelében kell alkalmas helyet találni. Az ötletet az utódok is elfogadták, de az épület
főbejárati homlokzatát a századfordulón már főtérként működő Várkör legforgalmasabb
része felé fordították. A szerencsés elhelyezés egyedül a déli oldalon adott máig megoldatlan városrendezési és műszaki problémákat. Az új plébániatemplom Jézus Szíve tiszteletére épült. Ezzel Kőszeg szabad királyi város csökkenő jelentőségét, talán még utoljára, túlszárnyalva részese volt egy Közép-Európában nagyon jól kirajzolódó folyamatnak.
Számos nagyobb városban, így Grazban és Linzben is ekkor keletkeztek a Jézus Szíve tiszteletét hirdető nagyméretű templomok. A kőszegi
ezekkel stílusban is egyezően épült. A kor eklektikus művészeti felfogása általában azt
vallotta, hogy a templomok számára leginkább a gótikus stílus felel meg. A tervezők biztos
formaismerete mellett az egész kompozíció mégis jellegzetesen XIX. századi. A bejárati
homlokzaton hatalmas középtorony lép a templom síkja elé, melyet két kisebb lépcsőtorony
kísér. A két szélső bejárattal ellátott homlokzatszakaszok hangsúlytalanok, s erőtlenségüket az oromzat hiánya csak fokozza. A tetők végződései a beforduló két oldalhomlokzatot díszítik. Négy hangsúlyos támpillért követően a kereszthajó, majd a főhajó kiugró tömege rajzolódik ki. A két utóbbi találkozásánál átlós irányba fordítva önálló épületre emlékeztetően az északi oldalon a lourdesi kápolna, a délin pedig a sekrestye áll.
A támpillérek közeibe, azokat összekötően épült be a gyóntató folyosó. A sajátos neogót felfogás a templom alaprajzáról is leolvasható. A három részre osztott hajó boltozatrendszere szinte egybeolvad a kereszthajóéval. A kis mélységű apszis mellett az
oldalhajók nem folytatódnak, s végfalaikon oltár helyett az említett kápolnák bejáratait
találjuk. A templom legnagyobb értéke a választott stílusirányzat, amelynek alkotásait az eltelt évszázad alatt a külsőben és belsőben is sikerült megőrizni. A tér hangulatát a színes üvegablakok fényhatása fogja egységbe. A korra jellemző erős díszítő festés Kott Ottó, az oltárok Klőpffer János bécsi mesterek munkája. A szószéket a tiroli Riefesser-, az orgonát a Rieger-cég szállította. Mellettük a kőszegi mesterek kisebb feladatokat kaptak.