Szombathelyi Egyházmegye

Csesztreg (Szent Móric) plébánia

Lenti Esperesi Kerület

8973 Csesztreg, Kossuth Lajos u. 16.

Templom titulusa: Szent Móric

plébános: Páli Zoltán

Telefon: 92/573-058

Email:

Ellátja még:

 

évszak péntek vasárnap
nyáron 19:00 8:45
télen 15:00 8:45

 

Csesztreg-Szent Móric-templomA csesztregi plébániatemplom részletformái és az épület arányai alapján a 13. század második felében épülhetett. Első írásos említése 1323-ból származik, amikor egy birtokfelsorolásban az olvasható, hogy Csesztregen Szent Mór egyháza áll (titulusa ma is Szent Móric). 1501-ben plébánosa Balázs volt, keze alatt egy káplán is működött.
A 16. század végétől 1665-ig a templom a protestánsok kezén volt, a katolikusok az épület visszavételét követően újjá építették, hajója ekkor síkfedésű, szentélye boltozott.
A helyreállítás a nehéz körülmények miatt sem lehetett túl igényes, a 18. század folyamán állapota folyamatosan romlott, mígnem 1803-ban a kegyúri Eszterházy család renováltatta. Ekkor festette freskóit ifjabb Dorffmeister István (1770-1807). Falképeit egy évszázad múltán, 1904-ben a soproni Storno Ferenc újította meg (jelentősen átfestve azokat), a tönkrement oltárképet a tituláris szentet ábrázoló újjal pótolta. 1993-94-ben Pintér Attila restaurálta a freskókat, melyek azóta újra régi fényükben ragyognak.


Csesztreg-Szent Móric-templomA keletelt kis templom egyhajós, nyújtott, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel és egyetlen homlokzati toronnyal. A toronyaljban nyíló bejárat kívül félköríves, belül azonban már csúcsíves lezárást kapott. A szentély két oldalát egy-egy, a hajóét két-két barokk, feltehetően 1803-ból származó ablak világítja meg. A torony nyugati oldalán, egymás fölött lévő két, kora gótikus résablak még a legkorábbi periódusból származhat.


A kétszáz éves falképek mestere a 19. század első évtizedében több zalai település (Lenti 1800-1802, Csesztreg 1803, Gelse 1806, Galambok 1806, Szentgyörgyvölgy) egyházában is működött. A jó nevű és rendkívüli népszerű id. Dorffmaister István fia és tanítványa, apja halála (1797) után művészeti sémáinak és elgondolásainak tovább éltetője. Szintén Sopronban lakott, alighanem átvette apja klientúráját és műhelyét is. Legtöbb munkája megyénkből ismert. Feltehetően galamboki működése során festett több portrét Nagykanizsán. Stílusa a magyarországi késő barokk festészet utolsó periódusához köthető, kortársainak már a klasszicizmus igézetében dolgozó többsége szemében illuzionisztikus barokk falképei már archaikusnak és modorosnak tűnhettek.


Csesztreg-Szent Móric-templomA csesztregi templom egykori oltárképe is feltehetően az ő ecsetje alól került ki, ennek sorsát nem ismerjük. A mai Storno-féle alkotás körül lévő festett architektúra Szent István és Szent László szobraival ugyancsak a Dorffmeister-féle kifestés alkalmával készült, akárcsak a karzat korlátján lévő Szent Flórián és Szent Donát ábrázolás. A harmadik kép itt elpusztult. A mennyezetet három nagyobb kompozíció díszíti: az Egyház diadala (a csegelyekben a négy nagy prófétával), ezekhez csatlakozik az Isten dicsőségét hirdető, kitárt szárnyú angyalfigura.


Az ifjabb Dorffmeister István festészete a 19. század első évtizedében még egy kísérletet tett az ellenreformációs idők nagyszabású templomi vízióinak felélesztésére, sikerrel azonban már nem járhatott. Az akadémiákon immáron más szellemben gondolkoztak a festők, és közönségük igénye is lassacskán megváltozott. Ha a sanyarú sorsú (egyre növekvő adósságai következtében egy nyomortelepen halt meg, tüdővizenyőben) Dorffmeisternek hosszabb élet adatik, utóbb talán az ő piktúrája is megváltozik, így azonban csupán egy, az idők szavát teljes egészében meg nem értő vidéki festőt lát benne az utókor.                                                                                                                                                                                     dr. Kostyál László
(www.csesztreg.hu)


Térkép